Nincs nagy meglepetés abban, hogy ki gyérítheti országszerte a szúnyogokat a következő években. A Belügyminisztérium alá tartozó katasztrófavédelem tavaly októberben írt ki pályázatot a 2020-2022 közötti irtásokra, a nyílt eljáráson pedig rutinos cégek– a hasonló tendereken rendszeresen jól szereplő Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt., a Szemp Air Légiszolgáltató Kft. és a Rovért Kft. – futottak be.
Az uniós közbeszerzési értesítő alapján a három nyertes 36 hónapos szerződés keretében, 4,55 milliárd forintért vállalta a szúnyogirtást.
Összesen 770 ezer hektáron végeznek majd földi kémiai imágógyérítést, 15 ezer hektáron a földön, biológiai módszerrel pusztítanák ki a lárvákat, légi biológiai irtást pedig 15 ezer hektáron vállaltak - a tereptől függően évi egy-hat alkalommal.
A földi kémiai irtás ugyan még a munka oroszlánrészét teszi ki, de egyre nagyobb szerepet kap a környezetbarát lárvamentesítés is.
Szakértő szemmel nézik a csípést
Az irtást azonban terepmunka és ellenőrzés kell kísérje – ugyanis külön szakértői csoport vizsgálja, hogy melyek a csípőszúnyog-lárvákkal leginkább fertőzött területek, indokolt-e ott a gyérítés, de azt is figyelik, hogy munkatársaikat az irtás után hány csípés éri, mennyi élő lárva maradt a helyszínen.
A szakértői feladatok ellátására külön pályázatot írt ki az Országos Főigazgatóság, a 193 millió forint értékűre becsült munkát pedig pont ennyiért vállalta a pályázatot tandemben elnyerő Bio-Kalibra Bt. és a Pannónia Központ Kft.
Állami megbízások körül zümmögnek
A felsorolt cégek mindannyian régi szereplőnek számítanak a kártevőirtás hazai piacán; abban is hasonlítanak, hogy remek kormányközeli kapcsolatokkal bírnak, és különböző felállásokban, de gyakran nyernek állami szúnyoggyérítési megbízásokat. A Magyar Narancs 2014-es cikkéből derül ki, hogy a Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt-t elődjét 2007-ben még Bakondi György védte ügyvédként egy közbeszerzési eljáráson.
A Szemp Air egyébként jól járt a katasztrófavédelem 2016-os gyérítési pályázatán is, mely során 1,1 milliárdot fizettek ki az irtásban résztvevő cégeknek. A meghívásos eljárás érdekessége, hogy amiatt a Napi.hu szerint az OKF hatmilliós bírságot kapott: a Közbeszerzési Hatóságnak ugyanis nem igazán tetszett, hogy a Katasztrófavédelem nyílt eljárás helyett egyszerűen meghívta a tenderre kiszemelt cégeket. Ezt a határozatot később azonban a bíróság megváltoztatta, megállapította a jogsértés hiányát és mellőzte a bírság kiszabását.
A tanácsadással megbízott egyik cég, a Pannónia Központ is jól passzolhat a NER világképéhez: a Kft. egyik tulajdonosa Sáringer-Kenyeres Tamás növényvédelmi üzemmérnök, aki saját életrajza szerint 2010 és 2014 között a Fidesz Zala megyei országgyűlési képviselője volt, de 2006-tól ő a KDNP keszthelyi elnöke, 2015-től a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat vezetője is.
