A kétarcú épület hűlt helye

Publikálás dátuma
2020.01.25. 12:12

Fotó: Adományozó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM KEREKES J. ZOLTÁN / Fortepan
Lám, még egy park is mennyit tud változni egy bő évszázad alatt.
Az Erzsébet téren járunk, a város egyik legrégebbi sétaterén, de hiába is keresnénk bármit abból, ami a régi felvételen látható: mára az enyészeté a kioszk, eltűnt a szobor, és még a fák mögött felsejlő Bécsi utcai házsor darabjai is szinte mind lecserélődtek. Igaz, az Erzsébet tér az azt megelőző évszázadban is folytonosan átalakult. Azután, hogy a pesti városfal lebontását követően létrejött itt az új vásártér, a hatalmas placcon az építmények is egyre másra nőttek ki a földből. Évtizedekre megkapaszkodott itt a német nyelven játszó színház, majd megépült Bihr József uzsonnázó kioszkja, végül pedig attól délre ez a másik pavilon, amelyet Hauszmann Alajos tervei alapján húztak fel 1874-re. A „finom falfestményekkel ellátott” kioszk „megnyitása május első napján a hideg daczára nagy közönség jelenlétében és zeneszóval ment végre” – tudósított a korabeli sajtó, különlegességét pedig az adta, hogy állítólag ez volt az első olyan építmény a városban, amely az egyesült Budapest címerét viselte a homlokzatán. A kioszk földszintjén étterem volt, emeletén táncterem, de nem ment annyira jól, hogy a tulajdonos ne kapott volna a Nemzeti Szalon egyesület vételi ajánlatán: 1907-ben a Vágó fivérek lélegzetelállító szecessziós küllemet adtak az új kiállítóhelynek, amelynek a bejáratát is áthelyezték a Bécsi utcába. („Brutális módon építették át” – kommentálta Hauszmann a változást, s nem vigasztalta, hogy az épület parkra néző frontja a régi maradt. Igaz, immár vakablakokkal pislogott a később idekerülő két körpavilonra, ahol tejivó, illetve kávéház működött.) A Nemzeti Szalonnal szinte egy időben, viszont közadakozásból készült el Veres Pálné szobra, Kiss György szobrászművész munkája. Aztán egy darabig béke szállt a térnek erre a darabjára, egészen addig, míg 1959-ben – a kiállításokkal készülő művészeket is igencsak meglepve – ripsz-ropsz lebontották a különleges, egyszerre neoreneszánsz és szecessziós épületet. A szoborral viszont még jó darabig nem történt semmi: a kilencvenes évekig állt kopottan, elvadult bokrok erdejében, míg végül restaurálták, és áthelyezték a Veres Pálné utca torkolatába. A Nemzeti Szalon helyén ma az óriáskerék egyik robusztus lába támaszkodik. Alapozásakor bizony bőven kerültek napvilágra romok a hajdani kioszkból.
Szerző

Kevés az örökbefogadás, de egyre több a nevelőszülő

Publikálás dátuma
2020.01.19. 14:00
Képünk Illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov /
A hegyvidéki és a II. kerületi idősek az átlagnál többen vannak és ők kapják a legmagasabb nyugdíjakat Budapesten, míg a józsefvárosiak a legkevesebbet. A KSH fővárosi évkönyvének szociális részéből kiderül az is, hogy 2018-ban mindössze 109 örökbefogadás történt a fővárosban.
Menekülnek a szakképzett szociális gondozók a fővárosi alapellátásból is, de különösen a bentlakásos intézményekből. Mivel 2018 óta a részmunkaidőben foglalkoztatottak adatait úgy számolják át, mintha teljes munkaidőben dolgoznának, az összehasonlítás nem pontos, de az egyértelműen látszik, hogy csökken a létszám. A KSH Budapest statisztikai évkönyve 2018 címen nemrég megjelent adatgyűjteményéből az derül ki, hogy míg 2017-ben az idősek nappali ellátásában 321, a fogyatékosok nappali intézményeiben pedig 165 gondozó dolgozott teljes munkaidőben, egy évvel később már csak 248, illetve 90. Ennél sokkal durvább a visszaesés a bentlakásos intézményekben, ahol 2017-ben még majdnem 3 ezer ápolót számoltak, 2018-ban már csak 1900-an voltak. A Fővárosi Önkormányzat ötezer férőhelyet tart fenn, nyolc intézményt működtet 36 telephelyen, ahol a 607 ápoló nagy része szakképzett. Ennél több helyen, de kevesebb ember ellátását végzik az egyházi fenntartású intézmények, ezeknél négyezer embert lát el majdnem 550 ápoló Budapesten. Az évkönyv adatai szerint a főváros 1 millió 752 ezer lakosából több mint 427 ezren élnek a nyugdíjukból vagy járadékukból. A lakosság számához viszonyítva az átlagnál többen vannak a II. és a XII. kerületben, ha pedig a tényleges lélekszámot nézzük, a XI. kerületben. Újbudán majdnem 37 ezren élnek nyugdíjból, Óbudán 34 ezerhez közelít a létszám, míg Zuglóban 31 ezer ez az adat. A legkevesebb nyugdíjas és járadékos a kis lakosságszámú I., V. és VI. kerületben él, a Várban 6600-an, Belváros-Lipótvárosban kevesebb mint 6300-an, míg a Terézvárosban hétezren laknak. Egyáltalán nem mellékesen épp ott kapják a legmagasabb ellátásokat, ahol a legnagyobb arányban élnek idősek. A II. kerületi nyugdíjasoknak átlagosan 178 ezer forint a havi járandósága, és ugyanennyit kapnak a Hegyvidéken lakók is, de a fővárosi átlagnál magasabb a járandósága a Budavárban, Óbudán, Újbudán, valamint a XIII. és XIV. kerületben lakóknak is. A legkevesebb pénzből a Józsefvárosban élő idősek és járadékosok élnek, itt a havi ellátás átlagos összege nem éri el a 135 ezer forintot, ami a fővárosi átlag 88,5 százaléka. Az utolsó előtti helyen a soroksáriak állnak, ahol kevéssel 136 ezer forint alatti az átlagos havi pénz. Kilóg a sorból a VII. kerület, amelynek ellátottként élő lakói a Belváros közelsége ellenére hátulról a harmadikként nem érik el a 138 ezer forintos budapesti átlagot. A gyámügyi terület adatainak átböngészésekor is meglepő folyamatokra derül fény, például arra, hogy 2015-től durván megugrott a környezeti okból védelembe vett gyermekek száma: míg 2000-ben még csak 66, 2018-ban 990 kiskorút vontak be ebbe a körbe. Ilyenkor a gyermeket nem szakítják ki a családból, de a szülőnek szigorúan be kell tartani a családgondozó utasításait, például iskolába kell járatnia a fiatalt. Összesen 2280 család gyermekei kerültek ilyen védelem alá, most először jelent meg adat arról, hogy 62 esetben a kicsik bántalmazása miatt léptek közbe a gyámügyi szakemberek. Némileg meglepő, hogy miközben az országos adatok szerint egyre több gyermeket fogadnak örökbe magyar családok, addig Budapesten ez a tendencia nem érezhető. Az ezredfordulón 182 sikeres örökbeadást regisztráltak, és még 2017-ben is 133 esetet rögzített a KSH, ám 2018-ban mindössze 109 örökbefogadás történt a fővárosban. Az viszont már követi az országos folyamatokat, hogy külföldi állampolgárok egyre gyakrabban kapnak engedélyt örökbefogadásra. Míg 2015-ben csak egyetlen ilyen eset volt, 2018-ban már 19. A nevelőszülői hálózat egyre jobban működik a fővárosban – olvasható ki a statisztikából: tavalyelőtt 948 nevelőszülőnél már 2 383 gyermeket helyeztek el. A családok fele három vagy több gyermek nevelését vállalja. A nevelőszülői létszám 2000-ben 438-ról indult, akkor csak nyolcszáz gyermek nevelését tudták így megoldani. A szociális alapszolgáltatások adataiból kiolvasható, hogy az utóbbi húsz évben felére csökkent az étkezésben részesülők száma, 2018-ban már csak 9700 volt. Jobb hír ugyanakkor, hogy a házi segítségnyújtásban egy jelentős visszaesés után ismét emelkedni kezdett a létszám, és nő a jelzőrendszerhez csatlakozott idősek száma is. A baj az, hogy ezzel együtt is csak 5200 ellátottat tartanak nyilván, a többi segítségre szoruló idős emberhez nem jut el a rendszer.

Nappali ellátást nyújtó intézmények Budapesten

Intézmény 2010 2017 2018 Időseket is ellátó 105 102 102 Fogyatékosokat is ellátó 22 32 32 Pszichiátriai betegeket is ellátó nincs adat 11 12 Szenvedélybetegeket is ellátó 1 9 9

Szemetelünk

A főváros több mint 830 ezer háztartásától, és majdnem 20 ezer cégétől gyűjti be, szállítja el és ártalmatlanítja a hulladékot az FKF Nonprofit Zrt. A statisztika szerint egy jelentős csökkenés után 2015-től megint egyre több szemét gyűlik fel, de az emelkedés lassú ütemű. A több mint 670 ezer tonna hulladék kevesebb, mint tizedét gyűjtik szelektíven és 128 ezer tonnát hasznosítanak újrafeldolgozással.

Zöldebb Budapest a cél

A fővárosi önkormányzatok tulajdonában lévő parkok, pihenőhelyek területe nem sokat változott az utóbbi öt évben. A Budapest évkönyv adatai szerint 2018-ban nem egészen 24 millió négyzetméter volt a zöldterület nagysága, aminek többsége közpark, vagy ligetes, cserjés, gondozott terület. Egy lakosra Csepelen jut a legtöbb zöld, majdnem 28 négyzetméter, míg a VI. kerületben csak 0,4, a VII. kerületben pedig csak fél négyzetméter jut egy embernek. A belvárosban ugyan nem sokat lehet javítani ezen a helyzeten, egész Budapestet nézve azonban igen, ahogyan azt tervezi is a városvezetés új parkok létesítésével és nagyjából 15 ezer fa elültetésével.

Vigyázó szemetek Petőfire vessétek!

Publikálás dátuma
2020.01.19. 11:29

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Lánchíd egyre sürgetőbb felújításával azért sem lehet túl sokáig várni, mert újabb „jelentkezők” állnak sorban: idővel a Petőfi- és a Gubacsi-híd rekonstrukciója is szükségessé válik. Az még kérdés, hogy a legrégebbi fővárosi Duna-hídnak milyen funkciót szánnak.
A Lánchíd (hivatalos nevén Széchenyi lánchíd), - melynek felújítása körüli hercehurcáról többször beszámoltunk a Fővárosi Negyedben - gyaloghíddá alakításáról kérdezné meg a budapestieket és Orbán Viktor miniszterelnököt Karácsony Gergely főpolgármester. A kormány véleménye szerint viszont "a főváros döntheti el, hogyan használja a Lánchidat." A gyalogoshíd elképzelés amúgy nem ördögtől való, elég csak arra gondolni, hogy Prágának - akárcsak Budapestnek a Lánchíd - szimbolikus jelképe az ugyancsak a város közepén található, a Moldva folyón átívelő, több évszázados Károly-híd, amelyen éppen 55 esztendeje csak gyalogosok haladhatnak át. A kérdés azért került most elő, mert bár szép tervek készültek, és a Lánchíd felújítása halaszthatatlan, a pénz kevés – erről írt Facebook-oldalán Karácsony Gergely is. A mostani számítások szerint nagyjából 20 milliárd forint hiányzik a beruházáshoz. Amíg nincs meg a megoldás, a biztonság kedvéért kitiltották az 5 tonnánál nehezebb járműveket a hídról. A főpolgármester szerint a felújítás egyre sürgősebbé válik, a kormány viszont – ahogyan azt Orbán Viktor múlt heti sajtótájékoztatóján kijelentette – csak annyi pénzt ad a projekthez, amennyit Tarlós István főpolgármestersége idején adott volna. A miniszterelnök szerint "nem azért, mert nem akarnak többet adni, hanem azért, mert ennyi van." Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes az ATV-nek azt mondta: "alapvetően át kell gondolni a Lánchíd jelenlegi helyzetét", és a hídnak a budapestiek életében betöltött szerepét. Hozzátetette: mindezzel kapcsolatban már egyeztetnek a kormánnyal.
– A Széchenyi Lánchíd teljes lezárása esetén sem kellene káosztól tartani, hiszen ez - a Szabadság-híddal együtt - a legkisebb forgalmú, így közúti közlekedése gondok nélkül átterelhető az Erzsébet hídra – fogalmazott Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke. Ahogy annak idején a Margit-híd évekig tartó lezárása sem okozott fennakadást. A BKK-nak pedig kidolgozott terve van arra, milyen útvonalra tereljék a 16-os és a 105-ös autóbuszt. A budapesti Duna-hidakért felelős BKK lapunk érdeklődésére azt közölte: legközelebb mindenképpen a Lánchíd felújításához látnak hozzá, beleértve a pesti Széchenyi István tér alatti villamos- és közúti aluljárót, továbbá a Várhegy alagutat is. (Ez utóbbi forrásainak megszerzéséért még küzd a főváros a kormánnyal - a szerk.) A Lánchíd felújításának kivitelezéséről szóló közbeszerzési eljárás jelenleg is folyamatban van, az eredményes lezárás feltétele, hogy meglegyen a szükséges pénz. Az eljárás lezárása után kötik meg a kivitelezői szerződést, maga a tényleges felújítás pedig nagyjából egy hónapos felkészülési idő után kezdődhet majd el.

Nincs megállás

Megkérdeztük a többi budapesti Duna-híd állapotáról is a BKK-t, és mint kiderült, több esetben időszerű lenne a rekonstrukció. – Az Óbudát és a Hajógyári-szigetet összekötő K-hídon az építés óta nem végeztek jelentős munkálatokat. (Ez az az átkelőhely, amely a Sziget Fesztivál időszakában alapos leterheltségnek van kitéve.) A híd műszaki állapota leromlott, felújítása indokolt, de ez nem jelenti azt, hogy nem alkalmas a közlekedés biztonságos lebonyolítására - írta a BKK. Tervek készültek a felújításra, és amint megvan a szükséges pénz, a kivitelezési közbeszerzés akár már idén elindítható. – A nagyobb felújítási munkákon utoljára az 1980-as években átesett Árpád híd rekonstrukciója várhatóan a Petőfi híd felújítása után történhet meg. A híd jelenlegi középső, a villamos által használt részét 1980-1984 között, a híd szélesítésekor újították fel. – A Margit hídon nem túl régen, 2009 és 2011 között végeztek felújítást. – Az Erzsébet híd állapota jelenleg nem indokol rekonstrukciós munkákat, teljes felújítását – két ütemben – 1999 és 2004 között végezték el, míg a pesti felhajtót 2014-ben újították fel. – A Szabadság híd esetében az M4-es metró Fővám téri állomásának építésével egy időben végezték el a felújítást, 2007 és 2009 között. – A Lánchíd rekonstrukciója után a Petőfi híd teljes körű felújítása következik. A híd és környezetének közlekedésfejlesztési tanulmányterve a BKK megbízásából már készül. (Eredetileg 2019 végére ígérték) Ennek alapján az engedélyezési tervek már a híd felújítási terveit is tartalmazni fogják. A híd budai oldalán két éve adták át az új le- és felhajtóágakat. A híd pályalemeze feletti részeket viszont utoljára 1996-ban újították fel. – A Pesterzsébetet és Csepelt összekötő Gubacsi-hídról szintén írtunk már. Erről is készül egy döntés-előkészítő tanulmányterv, ami után az engedélyezési és kivitelezési tervek készítik majd el. – Ami a jövőben épülő dunai átkelőket illeti: az új aquincumi híd részletes megvalósíthatósági tanulmányára a BKK 2020 első félévében folytat majd le közbeszerzést, a tanulmányterv 2021-re készülhet el. A Galvani útnál tervezett új Csepel-Újbuda Duna-híd engedélyezési tervezése folyamatban van.

Szerző