Varga Judit a néppárti tagságról: nekünk nem fontos a házszám

Az igazságügyi miniszter szerint a közel egy éve felfüggesztett Fidesz maga dönt sorsáról, és nem ők, hanem a pártszövetség nem találja a helyes utat.

Hosszú interjút adott a kormányközeli Magyar Nemzetnek Varga Judit igazságügyi miniszter, amiben a magyar kormánypárt néppárti helyzetéről, a Magyarország elleni hetes cikkely szerinti eljárásról és a börtön-kártérítések ügyéről is beszélt.

A felfüggesztett világítótorony

A beszélgetésből úgy tűnhet, hogy nem a tavaly márciusban felfüggesztett, és azóta úgy hagyott Fidesz rúgta volna fel a néppárti alapelveket – például a jogállami normák megsértésével – hanem maga az Európai Néppárt (EPP) tévesztette el a Fidesz által világítótoronyként jelzett helyes utat. Korábban Novák Katalin államtitkár adott hasonló elánnal házifeladatot a pártszövetségnek.

„Sajnos a néppártban sokan vannak, akik liberálisabbak akarnak lenni a liberálisoknál is, a néppárt eltolódott balliberális és a bevándorláspárti irányba. (…) Útkeresésnek is tekinthető a hezitálásuk (...)A Fidesz ebben nem partner, mi a magyar emberek akaratát képviseljük” – mondta miniszter, aki szerint a kormánypárt fog dönteni saját sorsáról, és marad a keresztény-konzervatív úton.

Hogy a Fidesz mennyire lojális az EPP-vel szemben, arról mindent elárul Varga egyik megjegyzése is: a miniszter szerint

Való igaz, hogy a Fideszt egy másik házszámon, az Európai Konzervatívok Frakciójában is tárt karokkal várják – azonban nincs olyan házigazda, ami sokáig szívesen látná a helyi szabályokat felrúgó vendéget.

„Visszaélésre alkalmas, homályos szövegek”

Varga Juditot arról is kérdezték, hogy továbbra is napirenden vannak azok a tervek, amik a jogállamisághoz kötnék a kohéziós uniós források kifizetését. A fideszes tárcavezető egyelőre egy „politikai visszaélésre alkalmas szöveget” látott, ami nagyon homályosan van megfogalmazva – viszont felháborítónak tartja, hogy újabb eszközökkel akarnak nyomást gyakorolni a kormányra, a már futó, 7-es cikkel szerinti eljáráson túl. Mint a Népszava beszámolt róla, január 20-án Európai Parlament (EP) megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.

Az igazságügyi miniszter szerint a tragikus győri gyerekgyilkosság világított rá arra, hogy hiába a szigorú törvény, ha a bírósági gyakorlatban enyhén büntetnek és idő előtt kiengednek súlyos, erőszakos bűnözőket a börtönből – ezen is szeretnének változtatni.

Javuló börtönviszonyok és arzénos csapvíz

Az először Orbán Viktor által használt kormányzati toposz, a börtönbiznisz kapcsán Varga a már ismert paneleket említette – dörzsölt ügyvédekről, börtönből milliomosként távozó bűnözőkről, hamis ürügyekkel kiperelt kártérítésekről beszélt – megspékelve azzal, hogy itthon már javultak a börtönviszonyok, ami alapján a korábbi kártérítési perek elindultak Strasbourgban.

Ennek némileg ellentmond, hogy egy tavaly júniusi ombudsmani jelentésben az állt, a szegedi börtönben arzénes vizet is ittak a fogvatartottak és az őrök, tavaly januárban pedig az engedélyezett 153 férőhelyre 258 fogvatartottat zsúfoltak a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Nagy Ignác utcai objektumába.