Előfizetés

Adóparadicsommá tették az országot, a cégek helyett a lakosság fizeti a sok adót

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.01.27. 06:40

Fotó: Népszava
Adóparadicsomi állapotokat teremtett a kormány a nagy cégek számára, eközben a lakosság soha nem fizetett olyan sok adót, mint tavaly.
Nagyon jó éve volt tavaly a magyar gazdaságnak, a növekedés megközelítette az 5 százalékos ütemet, és több száz milliárd forintnyi terven felüli bevételre tett szert a költségvetés – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) decemberi költségvetési jelentéséből. A számok mögé nézve azonban meglepő folyamatok láthatóak a költségvetési bevételek környékén. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésekor átalakította az adópolitikát - a gazdaságpolitikát akkor irányító Matolcsy György elképzelései szerint. Az új célkitűzés az lett, hogy a jövedelmekkel szemben a fogyasztást adóztassák. A tavalyi számok ismertében ez a terv részlegesen teljesült: a fogyasztási adóbevételek az egekbe szöktek, ám a jövedelem-típusúak is. Legalábbis, ami a lakosságét illeti.  A cégek jövedelmeit terhelő adók ugyanakkor reálértéken gyakorlatilag szinten maradtak,  egyes befizetéseik, például a társasági adóbevételek pedig még csökkentek is 2010-óta. Tavaly a Pénzügyminisztérium szerint alig 303 milliárd forintnyi társasági adót fizettek be az arra kötelezett, illetve az ezen adózási formát választó cégek (ezek jellemzően a magyarországi hazai nagyvállalatok, és a kormány által a ciklus elején "elátkozott" multik). A költségvetés társasági adóbevételei utoljára 2000-ben voltak alacsonyabbak, mint tavaly, azaz a kormánynak húsz éves rekordot sikerült 2019-ben  beállítania. A tavalyi adóbevételek azonban az 2018-as 380 milliárd forintos bevételtől is elmaradnak. A befizetések főként a társasági nyereségadó kulcsának jelentős visszavágása miatt csökentek: 2010-ben  19, illetve 10 százalék volt az adó kulcsa az árbevétel függvényében, ez 2017-től csökkent 9 százalékra.  A 77 milliárd forintos elmaradást a PM azzal magyarázta, hogy tavaly eltörölték a cégek decemberi adóelőleg-feltöltési kötelezettségét, így az adójukat csak idén, a mérleg készítése után, májusban kell az érintett cégeknek befizetniük a büdzsébe. A PM számai szerint a magyar cégek idei társasági adólapja – vagyis várható nyeresége - 6823 milliárd forint lesz. Tavaly ez az összeg 5600-6000 milliárd forint között lehetett, és ebből a nyereségből szedett be az állam 303 milliárd forintot, azaz a teljes nyereség 5 százalékát. A társasági adó kulcsa valójában 9 százalék, de a számtalan kedvezmény után a tényleges adóteher 5 százalék körüli összegre csökken. Ezt több szakértő is úgy értékeli: a társasági adó hatálya alá tartozó cégek valódi adóparadicsomi állapotokat találnak idehaza. A céges adófizetés torzulását jelzi, hogy eközben a három kisvállalati adóból (eva, kiva és kata) tavaly 272 milliárd forint folyt be, vagyis a kis cégek közel azonos nagyságrendben fizettek adót, mint a nagyvállalatok. Miközben a cégek befizetései szinten maradtak, a lakosság adóbefizetései nőttek: 2010-ben még csak 1860 milliárd forint folyt be ebből a forrásból a kincstárba, 2014-ben pedig még ennél is kevesebb 1753 milliárd forint. Tavaly viszont már 2698 milliárd forint, így a növekedés 2010 óta 45 százalékos. A lakossági befizetések a személyi jövedelemadóból (szja), az illetékbefizetésekből illetve a gépjárműadóból származnak. Ez utóbbi érdemben nem változott, tavaly 50 milliárd forint folyt be. Az illetékbevételek tíz év alatt 158 százalékkal nőttek, így tavaly már 215 milliárd forintra rúgtak, a növekedés mögött pedig egyértelműen a lakásárak jelentős emelkedése áll áll. A legnagyobb tételt az szja jelenti, amelyből tavaly 2424 milliárdot szedett be a büdzsé. Ez 37 százalékkal magasabb, mint 2010-ben volt. Az szja-bevételek érdemi növekedése főleg az utóbbi három évben bekövetkezett béremelkedések és kisebb részben a jövedelmek fehéredésnek a következménye. A 2010 utáni gazdaságpolitika sarokköve lett a fogyasztási típusú adók arányának növelése a kincstári bevételeken belül, és ez a célkitűzés maradéktalanul teljesült: a 2010 és a 2019 között a fogyasztási típusú bevételek 92 százalékkal emelkedtek, tavaly már 6140 milliárd forint folyt be ebből a forrásból. Az általános forgalmi adó, azaz az áfa-bevételek megduplázódása több egymástól független okra vezethető vissza: az elmúlt években bekövetkezett gazdasági növekedés magával húzta a jövedelmeket és így a lakosság fogyasztását is. Ettől függetlenül még a 2010-es évek első felében több olyan áfa-bevételt fehérítő lépést tett a kormány – online kasszák, az elektronikus árukövetés, majd az online számlázás –, amelyek rendkívül kockázatossá tették az áfacsalást. Mindezek következtében a NAV áfa-beszedési hatékonysága megközelíti már az uniós átlagot. A magas áfa-bevételekben az is közrejátszik, hogy a világon idehaza a legmagasabb a forgalmi adó a 27 százalékos fő kulcsával, igaz egyre több termék és a szolgáltatás kerül át kedvezményes forgalmiadó körbe, így ez tényleges áfa terhelés 20 százalék körüli.  

Adók optimalizálása

 A társasági adóbevételek 2016-ban voltak a csúcson, akkor ebből a forrásból a büdzsé 683 milliárd forinthoz jutott, ám több száz milliárd forint egyetlen cég az amerikai General Electric adóoptimalizációs manőverének volt köszönhető: a GE egy vállalat-felvásárlási ügyletet a magyar leányvállalatán keresztül adózott le, ami hatalmas bevételt jelentett az államnak és vélhetően ugyancsak jelentős megtakarítást az amerikai cégnek. 

Március 2-án indul az azonnali pénzátutalás rendszere

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.26. 12:28

Fotó: SERGII IAREMENKO / SCIENCE PHOTO LIBRARY
Az elutalt pénz másodperceken belül megjelenik a számlán.
Március 2-án elindul az azonnali fizetések rendszere, alapszolgáltatásként 10 milliós összeghatárig néhány másodperc alatt teljesülnek a lakossági és vállalkozói egyedi átutalások az év minden napján éjjel-nappal - mondta Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára az M1 aktuális csatornán vasárnap. Mintegy 30-40 milliárd forintot és sokszázezer munkaórát fordított az átállásra a bankszektor. A kétszintű bankrendszer kialakítása óta egy közös cél érdekében ez a legnagyobb közös fejlesztése a szektornak - mondta a főtitkár. Eddig minden bank rendszeres időközönként küldte az elindított utalásokat a Giro Zrt.-nek, amely szétválogatta, majd továbbküldte azokat. Az új rendszerben nem lesz szortírozás, az elindított utalás az optikai kábeleken át nyomban a címzett pénzintézetnél lesz - ismertette szakember. Hozzátette: várhatóan visszaszorul a készpénzhasználat, egy-két éven belül már a piacon a zöldségesnél is azonnali átutalással fizetünk, semmi szükség nem lesz arra, hogy készpénzt vigyünk magunkkal és az apróval bajlódjunk. Az új rendszer gazdaságfehérítő hatása pedig adóbevételek formájában akár évi 400-500 milliárdos hasznot is eredményezhet a költségvetésnek.

Csúcstalálkozót hívott össze a keretköltségvetés miatt az Európai Tanács elnöke

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.25. 20:48

Fotó: Abdulbesar Ademi / AFP / Anadolu Agency
Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
Csúcstalálkozót hívott össze február 20-ára az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének megvitatására szombaton Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt.
„Bármely halasztás komoly gyakorlati és politikai problémákat okozna, és veszélyeztetné a jelenlegi programok és politikák folytatását, valamint újak beindítását”

– írta közleményében az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, kompromisszumra sürgetve az összes tagországot. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.