Előfizetés

Megalapozatlan az indok, amivel a kormány megvonná a tb-tartozók térítésmentes egészségügyi ellátását

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.01.27. 06:00

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A kabinetnek sem állhatott rendelkezésére olyan adat, ami ezt a pénzügyi szigorítást indokolhatta volna.
Teljesen megalapozatlannak látszik az a düh, amivel a kormány nekiment az egészségügyi ellátórendszer potyautasainak, az általuk okozott költségekkel indokolva, hogy meg kívánja változtatni az egészségügyi ellátás rendjét. A július elsejétől hatályos új szabály szerint csak készpénz ellenében láthatja el az orvos azt, akinek három havi járuléktartozása van, és neki a patikában is teljes árat kell fizetnie a gyógyszerekért. Összehasonlításul: ma még megkapják az ellátást a járulékkal elmaradt magyar állampolgárok, ám az adóhivatal behatja rajtuk a járuléktartozásukat. Szakemberek szerint a szigorítás több százezer ember ellátását teszi bizonytalanná. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter december közepén azzal magyarázta a törvénymódosítás jogosságát, hogy 2019 első kilenc hónapjában 75 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni az egészségügyi ellátásokat. Izer Norbert adóügyi államtitkár ezt az adatot kiegészítette azzal: ez a 75 ezer úgynevezett "piros lámpás érintett" összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetett meg. A Jobbik országgyűlési képviselője, Lukács László György közérdekű adatigényléssel kikérte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) az elmúlt évekre vonatkozó adatokat. Ebből kiderül: 2016 és 2019 között az orvosnál évente átlagosan mintegy 400 ezer ember kapott „piros lámpát”, vagyis jelzést arról, hogy van valami probléma a járulékaik nyilvántartásával. Az, hogy ebből mennyi az adminisztratív hiba és mennyi a tényleges nem fizetés, az az egészségbiztosító adataiból nem derül ki. Csak az, hogy az ellátásukra mennyit költöttek a közkasszából. Ez mindösszesen évente 2-2,2 milliárd forint. Azaz jóval kisebb, mint amekkora tb-járulékhiánnyal az államtitkár érvelt. Ám a „piros lámpások” ellátásából keletkező tb-hiány még a 2-2,2 milliárdnál is bizonyosan kisebb. Az adóhivatalnak ugyanis kötelessége az érintettektől behajtani az elmaradt járulékot.  A NEAK adataiból az is kiderül, hogy egy „piros lámpásra” az egészségbiztosító átlagosan 5200-6300 forintot költött. Azaz ezt a költséget akárcsak egyetlen havi 7710 forintos járulék behajtása is fedezi. Ám azt, hogy ezt az adóhivatal milyen lelkesedéssel és hatékonysággal szedi be, nem lehet megállapítani. Azt ezt firtató kérdésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosztálya azt válaszolta: „közvetlenül olyan adatot, hogy „mennyi járulékadós van a rendszerben” nem tartanak nyilván. Az elmaradások behajtásakor ugyanis az összes követelésre – adó-, járulék-, illeték-, vámszakmai tartozásokra – együttesen indítja meg a behajtást. Olyan jellegű kimutatása sincs a NAV-nak, hogy átlagosan mennyi ideig tartoznak azok, akiknek járulékelmaradásuk van. Vagyis a kormánynak sem állhatott rendelkezésére olyan adat, ami ezt a szigorítást indokolhatta volna. A NEAK alapadataiból kikalkulálható, hogy a ma „piros lámpával” ellátottak között mintegy 40 ezren vannak olyanok, akiknek nincs magyarországi településen állandó lakcímük. Róluk annyi tudható: ők, ha akarnának se tudnának járulékot fizetni, a jelenlegi szabályok szerint ugyanis a magyar biztosítási rendszerben csak a hajléktalanok és a bentlakásos otthonokban élők esetében fogadják el azt, hogy nincs lakcímük. Az egyéni szerződéssel köthető, úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés feltétele az állandó lakcím. A mintegy 400 ezer piros lámpás között a lakcím nélküli mintegy 40 ezer emberen túl vannak más veszélyeztettet csoportok is. Legutóbb január elején a valaszonline.hu számolta ki és adta közre, hogy a fiatal felnőttek közel húsz százaléka nem biztosított Magyarországon. A 23 és 40 év közöttieknek több mint tíz százaléka, a 40-60 éveseknek pedig 6 százaléka nem jogosult egészségügyi ellátásra járulékelmaradás miatt. A felmérés szerint ez majd 600 ezer embert jelent. A NEAK adatait kikérő Lukács László György lapunknak azt mondta: a fenti adatok alapján a kormánynak vissza kellene vonnia a júliustól hatályossá váló szabályozást. Hozzátette: egyértelmű, a kormánynak fogalma sincs arról, hogy valójában hányan eshetnek ki akár önhibájukon kívül is a térítésmentes ellátásokból. Arról nem is beszélve, hogy hatmilliárdos „károkozásról” beszélnek, miközben a NEAK adatai szerint ez az összeg alig több mint kettőmilliárd forint. A kormány ezt a törvényt is hangulatkeltésre használta és a legelesettebbekbe rúg megint bele.

Öt új polgármestert és hat képviselőtestületi tagot választottak vasárnap

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.26. 21:57
Illusztráció
Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Győrt nem számítva, Apátvarasdon, Irotán, Bokorban, Pötrétén, Patakon és Sényén kellett újra az urnákhoz vonulni.
Győrt nem számítva, hat településen tartottak időközi választást vasárnap. Jellemzően szavazategyenlőség miatt az októberi polgármester-választást kellett megismételni, de két helyen önkormányzati testületi tagokra lehetett szavazni. Mind a hat szavazás eredményesen zárult.

Apátvarasd

A baranyai Apátvarasdaz egyik kivétel a kettőből, ahol nem polgármestert, hanem képviselőtestületi tagokat választottak. Négy független jelölt indult, a testületbe mindannyian be is jutottak: Pohil Dominika, Katona Brigitta Noémi, Lóth Bernadett Erzsébet és Trapp Jenőné szerzett mandátumot. Közülük az előző ciklusban csak Trapp Jenőné volt a testület tagja.

Irota

Miklós László (független) lett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Irota polgármestere. A posztért két riválisais elindult - Trézsi Krisztián és Bencs Sándor, aki októberben is elindult, most viszont végül visszalépett. Miklós László 52, Trézsi pedig 47 szavazatott kapott. A választói névjegyzékben 110-en szerepeltek.

Bokor

Hegedűs Pál független jelölt nyert a Nógrád megyei Bokor községben. A száz választásra jogosult közül 74-en mentek el szavazni, érvénytelen szavazat nem volt. Hegedűs, aki eddig is vezette a községet, 42, míg ellenfele, a szintén független Illés Márta 32 szavazatot kapott. Hegedűs októberi kihívója, az ugyancsak független Ocskay Zoltán most nem indult.

Pötréte

Szintén az eddigi polgármestert, Gáspár Károlyt választották újra a Zala megyei Pötrétén. Az októberivel azonos két független jelölt közül Gáspár 105 szavazatot kapott, Pintér Tamás pedig 95-öt. A 259 szavazásra jogosult közül 201-en voksoltak, az urnákban egy érvénytelen szavazatot találtak. Tavaly októberben egy szavazatnyi volt a különbség a két jelölt között, de az alulmaradt aspiráns jogorvoslati kérelmet nyújtott be egy vitatott érvényességű szavazólap miatt. Végül a Pécsi Ítélőtáblához került az ügy, ők pedig érvényesnek nyilvánították a vitatott szavazólapot, ekkor alakult ki a szavazategyenlőség. 

Patak

Fekete Tibor (Fidesz-KDNP), a település korábbi polgármestere nyerte a vasárnap rendezett időközi választást a Nógrád megyei Patakon. A három jelölt közül Fekete 188, Szabó Andrea (független) 177, Viczián Tibor (független) 137 szavazatot kapott. A 740 szavazóból 505-en voksoltak. Októberben Viczián és Fekete között alakult i szavazategyenlőség.

Sénye

A zalai Sénye a másik kivétel, ahol nem polgármestert választottak. Az időközi egyéni listás választáson Torda Sándor és Ziman Judit szerzett mandátumot. Torda eddig is a képviselőtestület tagja volt. Indult még, de eredménytelenül szerepelt a választáson Cserép Péter Ferenc. Mind függetlenek.

Győrben tényleg csak fideszes nyerhet: Dézsi Csaba András lesz az új polgármester

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.26. 19:47

Fotó: Béres Márton / Népszava
Borkai októberi győzelménél nagyobb fölénnyel nyert a Fidesz jelöltje.
Alig vesztettek választási kedvükből a győriek: a Borkai Zsolt lemondása miatt tartott időközi polgármester-választáson csaknem annyian voksoltak, mint tavaly ősszel, amikor még „friss” volt a fideszes városvezető szex- és korrupciós botránya. Október 13-án a névjegyzékben szereplő 101 841 választópolgár 44,18 százaléka voksolt, most vasárnap pedig 42,25 százalékuk. A hasonló részvételi arány azonban más eredményt hozott tegnap, mint három hónapja. Októberben Borkai 44,3 százalékot kapott, míg akkori ellenzéki riválisa 42,8 százalékot. Most viszont a fideszes jelölt, a kardiológus Dézsi Csaba András egészen 56,1 százalékig jutott. Az ellenzék így kevésbé tudta megszorítani: az MSZP, a DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP győri polgármesterjelöltje, Pollreisz Balázs 39 százalékot kapott. A másik négy induló összesen sem ért el 5 százalékot. A választás főként szimbolikus jelentőséggel bírt. A Fidesznek nagy többsége van az önkormányzatban, az arányokat jelentősen Pollreisz győzelme sem változtatta volna meg. A kormánypárt óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy véletlenül se veszítsék el a megyeszékhelyt, ahol – nem kis részben a Borkai Zsolt adriai orgiájáról készült videó, valamint a korrupciógyanús ügyeinek nyilvánosságra kerülés miatt – megerősödött az ellenzék. Az időközi választást megelőzően a várost „ellepték” a Dézsi Csaba Andrást ábrázoló óriásplakátok, és mások mellett Kövér László házelnököt is „bevetették” a kampányban. Ezzel alighanem azt akarták jelezni, hogy Dézsi mögött valóban ott a teljes párt: a 24.hu írt arról, hogy évekkel ezelőtt épp Kövér László volt az, aki háttérbe szorította Dézsit, hogy Borkait „felépíthessék.” Másfelől az eredmény azt is jelezheti, hogy míg Borkait büntették a győriek az ősszel, a Fideszre ma már nem neheztelnek a botrányok miatt, hiszen az új jelölt simán nyert ugyanannak a pártnak a színeiben. A botrány hatásaiból okulva alighanem az sem volt véletlen, hogy Dézsi Csaba András ígérte, a Borkai-ügy feltárásában mindenben segíteni fogja a hatóságok munkáját. Sőt, a városra rátelepedő üzleti körről lapunknak úgy fogalmazott: „A vezetés körül valóban kialakult egy kapcsolati háló, ami működtette ezt a várost, és ha ebben nem helyénvaló dolgok is történtek, akkor azokat a pókhálószálakat el fogjuk vágni.” Vasárnap este Dézsi Csaba András, még mielőtt a választás eredményéről beszélt volna, Facebook-oldalán élőben közvetített nyilatkozatában gratulált a magyar férfi vízilabda-válogatottnak, amely megnyerte az Európa-bajnokságot. Megköszönte a választóknak, hogy megértették a kampánya üzenetét, és Győr fejlődésére szavaztak. Győrt egy virágoskerthez hasonlította: a gyomokat ki kell gyomlálni, új palántákat kell ültetni. Kinyitjuk a városházát – ígért közvetlenebb kapcsolatot a helybéliekkel, a civil szervezetekkel a fideszes polgármester. Pollreisz Balázs valamivel fél kilenc előtt közölte: felhívta Dézsi Csaba Andrást és gratulált neki a győzelemhez. Megköszönte a támogató szavazatokat és megígérte, hogy továbbra is Győrért fog dolgozni, a város lelkiismeretének hangja lesz.
Pollreisz Balázs a voksolás után
Fotó: Béres Márton / Népszava
"Le akarom zárni a Borkai-érát és el akarom kezdeni a Dézsi-korszakot" - nyilatkozta korábban a Népszavának Dézsi Csaba András. Megválasztása előtt békére, átláthatóságra, konszenzusra épülő politikát ígért. Dézsi Győrben született 1962-ben, a Debreceni Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán szerzett diplomát. A Magyar Judo Szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. 1994-ben lépett be a Fideszbe, az Országos Választmány tagja. Belgyógyász, kardiológus, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház osztályvezető főorvosa. 2002-ben is győri polgármesterjelölt volt, de azt a választást nem nyerte meg.