Néhány egyszerű, a többi cseppfertőzéssel terjedő megbetegedés megelőzését is szolgáló higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabály betartásával csökkenthető az új, a kínai Vuhan tartományból terjedő új koronavírus okozta megbetegedés a WHO szerint. A tüdőgyulladást okozó fertőzés eddig 80 életet követelt, és már csaknem hatezerre emelkedett a járvány fertőzésgyanús eseteinek száma. Az ajánlásokat a WHO magyar nyelvű Facebook-oldalán is megjelentették:

Az Egészségügyi Világszervezet honlapján infografikák is segítik a megelőzést. A betegség tünetei -láz, köhögés, nehéz légzés, levertség - hasonlóak a megfázás vagy az influenza jeleihez. Viszont mivel már a lappangási időben is fertőz, még tünetmentes is ember is továbbadhatja a vírust.

Gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási engedélyt a magasan képzett külföldi szakemberek a brit kormány hétfőn közzétett szabályozási tervezete szerint. A Global Talent nevű terv "csúcsképzettségű tudósokat, kutatókat, matematikusokat" említ azok között, akik a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után e kedvezményes elbírálásban részesülhetnek – írja az MTI. A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a programra február 20-tól lehet jelentkezni. A brit kormány 300 millió fontos (csaknem 120 milliárd forintos), öt évre szóló alapot is létrehozott elsősorban magas szintű matematikai kutatási programok támogatására. A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - vagyis az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság pénteki megszűnése után kezdődő 11 havi átmeneti időszak lejártával, várhatóan 2021 januárjától. A tervezett új szabályozás értelmében a bevándorlási kérelmek elbírálása során előnyben részesülnek azok, akik tudnak annyira angolul, hogy nyelvtudásukat munkájukban és mindennapi életvitelükben hasznosítani tudják. Ugyancsak előnyös elbírálásra számíthatnak, akik a brit üzleti szektor számára elsődleges fontosságú munkát tudnak végezni, és azok is, akik maguk létesítenek olyan üzleti vállalkozásokat, amelyek brit munkavállalókat alkalmaznak és Nagy-Britanniában adóznak. 

Az egyes szakterületeken alkalmazható gyorsított elbírálási eljárásról vázlatosan már Boris Johnson miniszterelnök kormányának új programjában is szó esett. A programban, amelyet II. Erzsébet királynő ismertetett a Konzervatív Párt által nagy fölénnyel megnyert, december 12-én tartott előrehozott parlamenti választás után, az szerepelt, hogy

Priti Patel belügyminiszter azonban már akkor jelezte, hogy a gyorsított elbírálás lehetősége az egészségügy mellett szinte minden egyéb elméleti és alkalmazott tudományos tevékenységre kiterjedhet.

Védelmébe vette a „szájkosártörvénynek” is nevezett bírói törvényt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke. „Ha Lengyelországban jogsértés történik, akkor ezeket elsősorban maguk a bíróságok követik el és erre számos példát mondhatnánk” – jelentette ki a Bild német napilapban. Szerinte akadnak Lengyelországban olyan csoportok, amelyek előjogai „még a kommunista időkre vezethetőek vissza”. A bíróságok pedig „védik ezen csoportok képviselőit, még helyenként botrányos esetekben is” – fogalmazott a pártelnök, példa említése nélkül. Az új jogszabály pénzbüntetést, lefokozást vagy elbocsátást helyez kilátásba azon bírák számára, akik megkérdőjelezik egy másik bíró, kamara vagy bíróság döntési kompetenciáit. Politikai szerepet sem vállalhatnak. A törvény bírálói szerint mindez súlyosan fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztását. Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az ügyben és az Európai Bírósághoz fordult. Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, egykori német igazságügyi miniszter olyan mechanizmusokat követelt, amelyek megvédik a lengyel jogállamiságot. Felvetette pénzügyi szankciók bevezetésének lehetőségét. Szintén utalt arra, hogy a lengyel kormány ismét semmibe veszi a hatalmi ágak szétválasztását, s mind jobban eltávolodik az európai alapértékektől. Mint fogalmazott, a szájkosártörvény komoly csapás a bírói függetlenségre, súlyosan korlátozza a bírák véleménynyilvánítási szabadságát, illetve megkérdőjelezi az európai jog elsőbbségét a lengyel jogrendszerrel szemben. A lengyel parlament alsóháza, a szejm múlt csütörtökön szavazta meg másodszorra is a törvényt. Az ellenzéki többségű szejm ugyanis előző héten pénteken visszaküldte a szejmnek a jogszabályt. Az alsóház azonban változtatások nélkül fogadta el újra azt. Pedig a Velencei Bizottság másfél héttel ezelőtt szintén éles bírálatokkal illette a törvényt. Egyebek mellett megállapította, hogy korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát; megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e; lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket; csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket; megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget. Decemberben a varsói legfelsőbb bíróság, az ombudsman, valamint az Európai Unió bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy az új jogszabály a hatalmi ágak szétválasztásának végét jelenti és hosszabb távon oda vezethet, hogy Lengyelországnak távoznia kell az Európai Unióból. Az Európai Parlament a múlt előtti héten határozatot fogadott el Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, amely egyebek mellett megállapította, tovább romlott a két országban a jogállamiság helyzete azóta, hogy megindították velük szemben a hetes cikkely szerinti eljárást, amely papíron szavazati joguk elvesztéséhez is vezethet. Azzal vádolták a két államot, hogy súlyosan megsértik az európai alapértékeket, ezzel aláássák az Európai Unió szavahihetőségét is. Az új jogszabály már csak Andrzej Duda elnök aláírására vár, ő azonban jelezte, nem lesz a törvény életbe lépésének akadálya. A Jog és Igazságosság 2015-ös hatalomra kerülése óta több támadást is intézett a jogrendszerrel szemben.