A kézmosás fontosságára nem lehet elégszer felhívni a figyelmet
Fotó:
COLLANGES / AFP/BSIP
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete megjelentette azokat az alapvető szabályokat, amelyeknek betartásával csökkenthető a koronavírussal való megfertőződés esélye.
Néhány egyszerű, a többi cseppfertőzéssel terjedő megbetegedés megelőzését is szolgáló higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabály betartásával csökkenthető az új, a kínai Vuhan tartományból terjedő új koronavírus okozta megbetegedés a WHO szerint. A tüdőgyulladást okozó fertőzés eddig 80 életet követelt, és már csaknem hatezerre emelkedett a járvány fertőzésgyanús eseteinek száma. Az ajánlásokat a WHO magyar nyelvű Facebook-oldalán is megjelentették:
Gyakori kézmosás, lehetőleg alkohol alapú, fertőtlenítő hatású szappannal
Tüsszentés és köhögés esetén zsebkendő használat, ami után ismét alapos kézmosás szükséges
Lázas betegekkel való kontaktus kerülése
Lázas megbetegedés esetén orvos felkeresése, a korábbi külföldi utazásokról információ szolgáltatás
Élő vagy levágott állatokat forgalmazó piacok elkerülése olyan területen, ahol az új koronavírus már megjelent
Nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt állati eredetű élelmiszer fogyasztásának kerülése.
Az Egészségügyi Világszervezet honlapján infografikák is segítik a megelőzést. A betegség tünetei -láz, köhögés, nehéz légzés, levertség - hasonlóak a megfázás vagy az influenza jeleihez. Viszont mivel már a lappangási időben is fertőz, még tünetmentes is ember is továbbadhatja a vírust.
Felpörgetett vízumeljárással és 300 millió fontos kutatási kerettel csábítják a csúcsképzettségű kutatókat.
Gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási engedélyt a magasan képzett külföldi szakemberek a brit kormány hétfőn közzétett szabályozási tervezete szerint. A Global Talent nevű terv "csúcsképzettségű tudósokat, kutatókat, matematikusokat" említ azok között, akik a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után e kedvezményes elbírálásban részesülhetnek – írja az MTI.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a programra február 20-tól lehet jelentkezni.
A brit kormány 300 millió fontos (csaknem 120 milliárd forintos), öt évre szóló alapot is létrehozott elsősorban magas szintű matematikai kutatási programok támogatására.
A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - vagyis az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság pénteki megszűnése után kezdődő 11 havi átmeneti időszak lejártával, várhatóan 2021 januárjától.
A tervezett új szabályozás értelmében a bevándorlási kérelmek elbírálása során előnyben részesülnek azok, akik tudnak annyira angolul, hogy nyelvtudásukat munkájukban és mindennapi életvitelükben hasznosítani tudják. Ugyancsak előnyös elbírálásra számíthatnak, akik a brit üzleti szektor számára elsődleges fontosságú munkát tudnak végezni, és azok is, akik maguk létesítenek olyan üzleti vállalkozásokat, amelyek brit munkavállalókat alkalmaznak és Nagy-Britanniában adóznak.
Az egyes szakterületeken alkalmazható gyorsított elbírálási eljárásról vázlatosan már Boris Johnson miniszterelnök kormányának új programjában is szó esett.
A programban, amelyet II. Erzsébet királynő ismertetett a Konzervatív Párt által nagy fölénnyel megnyert, december 12-én tartott előrehozott parlamenti választás után, az szerepelt, hogy
gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási engedélyt a Brexit utáni átmeneti időszak lejártával a külföldi orvosok, a szakképzett kórházi ápolók és más, magas szakképesítésű egészségügyi szakemberek.
Priti Patel belügyminiszter azonban már akkor jelezte, hogy a gyorsított elbírálás lehetősége az egészségügy mellett szinte minden egyéb elméleti és alkalmazott tudományos tevékenységre kiterjedhet.
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke semmi kivetni valót sem talál a bírói függetlenséget korlátozó törvényben.
Védelmébe vette a „szájkosártörvénynek” is nevezett bírói törvényt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke. „Ha Lengyelországban jogsértés történik, akkor ezeket elsősorban maguk a bíróságok követik el és erre számos példát mondhatnánk” – jelentette ki a Bild német napilapban. Szerinte akadnak Lengyelországban olyan csoportok, amelyek előjogai „még a kommunista időkre vezethetőek vissza”. A bíróságok pedig „védik ezen csoportok képviselőit, még helyenként botrányos esetekben is” – fogalmazott a pártelnök, példa említése nélkül.
Az új jogszabály pénzbüntetést, lefokozást vagy elbocsátást helyez kilátásba azon bírák számára, akik megkérdőjelezik egy másik bíró, kamara vagy bíróság döntési kompetenciáit. Politikai szerepet sem vállalhatnak. A törvény bírálói szerint mindez súlyosan fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztását.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az ügyben és az Európai Bírósághoz fordult. Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, egykori német igazságügyi miniszter olyan mechanizmusokat követelt, amelyek megvédik a lengyel jogállamiságot. Felvetette pénzügyi szankciók bevezetésének lehetőségét. Szintén utalt arra, hogy a lengyel kormány ismét semmibe veszi a hatalmi ágak szétválasztását, s mind jobban eltávolodik az európai alapértékektől. Mint fogalmazott, a szájkosártörvény komoly csapás a bírói függetlenségre, súlyosan korlátozza a bírák véleménynyilvánítási szabadságát, illetve megkérdőjelezi az európai jog elsőbbségét a lengyel jogrendszerrel szemben.
A lengyel parlament alsóháza, a szejm múlt csütörtökön szavazta meg másodszorra is a törvényt. Az ellenzéki többségű szejm ugyanis előző héten pénteken visszaküldte a szejmnek a jogszabályt. Az alsóház azonban változtatások nélkül fogadta el újra azt.
Pedig a Velencei Bizottság másfél héttel ezelőtt szintén éles bírálatokkal illette a törvényt. Egyebek mellett megállapította, hogy korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát; megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e; lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket; csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket; megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget. Decemberben a varsói legfelsőbb bíróság, az ombudsman, valamint az Európai Unió bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy az új jogszabály a hatalmi ágak szétválasztásának végét jelenti és hosszabb távon oda vezethet, hogy Lengyelországnak távoznia kell az Európai Unióból.
Az Európai Parlament a múlt előtti héten határozatot fogadott el Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, amely egyebek mellett megállapította, tovább romlott a két országban a jogállamiság helyzete azóta, hogy megindították velük szemben a hetes cikkely szerinti eljárást, amely papíron szavazati joguk elvesztéséhez is vezethet. Azzal vádolták a két államot, hogy súlyosan megsértik az európai alapértékeket, ezzel aláássák az Európai Unió szavahihetőségét is.
Az új jogszabály már csak Andrzej Duda elnök aláírására vár, ő azonban jelezte, nem lesz a törvény életbe lépésének akadálya. A Jog és Igazságosság 2015-ös hatalomra kerülése óta több támadást is intézett a jogrendszerrel szemben.