Felmondhatják a palesztinok az 1993-ban aláírt, a XX. század történelmi megállapodásának nevezett oslói egyezményt, ha kedden Donald Trump valóban bemutatja az általa ugyancsak történelminek kikiáltott, de a felek megkérdezése és bevonása nélkül, az amerikai külügy elől is titkolt, saját veje, Jared Kushner által irányítottan összeállt izraeli-palesztin béketervet. (Rex Tillerson volt külügyminiszter panaszkodott nemrég arról, hogy a tárca vezetőjeként sem ismerhette a tervet.) A palesztin külügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint Trump terve „az évszázad merénylete a palesztin ügy ellen”.
Szaab Erekát palesztin főtárgyaló jelezte, ha az amerikai elnök nyilvánosságra hozza béketervét, akkor a Palesztin Hatóság fenntartja magának a jogot arra, hogy kilépjen az oslói megállapodásból. Álláspontjuk szerint ugyanis Trump terve az ideiglenes izraeli megszállást véglegessé változtathatja.
A palesztin szervezetek, köztük a legmérsékeltebb, a nemzetközi szinten tárgyalópartnernek és legális képviseletnek számító Palesztin Hatóság is, már a terv tavaly júniusban egy bahreini konferencián Jared Kushner által bemutatott gazdasági részét is elutasították és mindvégig jelezték, nem fogadnak el olyan béketervet, amelyhez meg sem kérdezik őket. Az izraeli-palesztin együttműködés mai kereteit megszabó oslói megállapodások felrúgása azonban mindeddig csak a radikális palesztin szervezetek részéről merült fel. A Gázát uraló Hamász és az Iszlám Dzsihád már a szerződés aláírásának 24. évfordulóján az egyezmény felmondását követelték.
Arra hivatkoznak, hogy annak semmi értelme nincs, mert kedvezőtlenül hatott a palesztin gazdaságra és negyedszázaddal az aláírása után sem kerültek közelebb a fő cél, a független palesztin állam megalakulásához. A radikális csoportok a 2018-as negyedszázados évfordulón egy konferencián fogalmazták meg, hogy a palesztin államalakítási törekvések jelszava az „Egység és ellenállás az esély” kell maradjon. A Palesztin Hatóság mindeddig kitartott az oslói keretek mellett, bár amióta Trump 2017 decemberében Jeruzsálembe költöztette az amerikai nagykövetséget és a vitatott státusú várost elismerte Izrael fővárosának, azóta a Palesztin Hatóság megszakított minden kapcsolatot az amerikai kormánnyal és bojkottál minden amerikai kezdeményezést. Trump tervétől mindenekelőtt azért tartanak, mert úgy gondolják, hogy tartalmazni fogja nemcsak Jeruzsálem zsidó fővárosként való elismerését, hanem mindazokat a kitételeket, amelyeket az utóbbi időben az elnök szavak szintjén támogatott: vagyis a Jordán völgy annektálását és az izraeli fennhatóság elismerését a Golán fennsík Szíriától elcsatolt részén.
Eközben hétfőn Beni Gánc a Fehér Kék koalíció miniszterelnök jelöltje és Benjamin Netanjahu Likud vezér Washingtonban tárgyalt Donald Trumppal. Gánc az utolsó pillanatban, a múlt heti jeruzsálemi Holokauszt Világfórum előtt jelentette be, hogy nem ellenzi a béketerv bemutatását a március 2-i izraeli választások előtt, majd elfogadta Trump meghívását is. Az izraeli sajtó azonban jelezte, hogy Gánc a hétfői tárgyalás után azonnal hazarepül, hogy részt vehessen kedden a Netanjahu mentelmi jogával foglalkozó bizottság felállításáról szóló szavazáson. A tavaly áprilistól ügyvivő miniszterelnökként szolgáló Netanjahu január elsején jelentette be, hogy mentelmi jogot kér a Knesszettől. Az Izraelben csak Bibiként emlegetett jobboldali politikus ellen Avichai Mandelblit főügyész november 21-én emelt vádat három korrupciós ügyben, vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt.
Sajtóspekulációk szerint nem zárható ki, hogy Trump csupán azért hívta meg Gáncot is Washingtonba, hogy béketerve ürügyén kierőszakolja a nagykoalíciót, vagyis hatalomban tartsa partnerét, az önállóan kormányt alakítani vélhetően a március 2-i választás után sem tudó Netanjahut. Hogy nagy eséllyel lehet ez a hátsó indok, az is sejteti, hogy a Holokauszt Világfórumon Mike Pence amerikai alelnök kijelentette nyilvánosan – a Fehér Ház Netanjahu javaslatára hívta meg Gáncot Washingtonba.
