Előfizetés

Postást játszik az Oktatási Hivatal

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.01.28. 06:30

Fotó: Röhrig Dániel
Az esetek többségében nem tud önálló szakmai döntést hozni az Oktatási Hivatal (OH) a gyermekek iskolahalasztására vonatkozó szülői kérelmek elbírálásánál – derült ki a Szülői Hang Közösség felméréséből.
Az idei évtől – a szülők, az óvónők és a szakszolgálatok helyett – csak az OH dönthet arról, hogy egy hatodik életévét augusztus 31-éig betöltő, tehát tankötelessé váló gyermek számára indokolt-e, ha további egy évig még óvodában marad. Ám az eddigi visszajelzések alapján úgy tűnik, az OH továbbra is a szakszolgálatokra bízza a szakmai döntést. A Szülői Hang felmérésében eddig 426 olyan szülő vett részt, akik kérelmezték gyermekük iskolahalasztását és már készhez is kapták az OH határozatát. Kiderült: a hivatal az esetek kisebb részét (29 százalék) fogadta el saját hatáskörben, nagy többségében (69 százalék) szakszolgálati felülvizsgálatot kért, és ritkán (2 százalék) további vizsgálat nélkül elutasították a szülői kérést. - Vagyis az esetek többségében az OH csak a postás szerepét tölti be. Ezzel lényegében maguk ismerik el az új eljárásrend értelmetlenségét. A szülők maguk is el tudnának menni a szakszolgálatokhoz, ha a törvény lehetőséget adna rá – fogalmazott Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője. Nem csoda, hogy a felmérésben résztvevő szülők 98 százaléka határozottan elutasítja az iskolaérettség eldöntésének új rendszerét. Nagy többségük (93 százalékuk) azt is sérelmezte, hogy a kormány nem adott megfelelő tájékoztatást a kérvények elbírálásának szempontjairól. A köznevelési törvény vonatkozó, január elsején hatályba lépett rendelkezéseiről tavaly nyáron döntött a parlament, a szülők pedig január 31-ig kaptak határidőt arra, hogy beadják kérelmeiket az OH-hoz. Egy „kiskapu” azonban idén még megmaradt: aki a határidő előtt tud az iskolakezdés halasztását javasló szakvéleményt szerezni az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál, annak nem kell az OH-hoz fordulnia. A szakembereket nemcsak a törvénymódosítás, hanem az utána következő kérelmezési roham is váratlanul érte. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapítására irányuló kérelem érkezett a megyei szakszolgálatokhoz, ezek közül december 20-ig 12 ezer szakvéleményt állítottak ki. Megyei szinten nagyok az eltérések: van, ahol szinte minden kérelmet elbíráltak, de van olyan megye is (például Baranya vagy Jász-Nagykun-Szolnok), ahova különösen kevés, 40-50 kérelem érkezett, „szakmai okokból” mégsem fogadták be ezeket. Lapunkhoz eljutott a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat elutasító levele is: mindkettőben az OH-hoz irányítják a szülőket. Különösen érdekes a baranyai szakszolgálat levele, ami 2019. október 15-i keltezésű. Ebben elismerik, hogy a szülők december 31-ig kérvényezhették az iskolaérettségi vizsgálatokat, de munkatervük szerint azokat csak februárban kezdenék meg, addigra viszont már hatályos az új jogszabály, ami ezt nem teszi lehetővé számukra – illetve csak akkor, ha az OH erre külön felkéri őket. Szél Bernadett szerint jól látszik: jogalkalmazási káosz alakult ki, amit nem a szakszolgálatok, hanem a kormány idézett elő. A Szülői Hang pedig arra figyelmeztetett: az érintett gyermekek sem tudják, a következő tanévben iskolások vagy óvodások lesznek-e, a folyamatos bizonytalanság pedig zavart okozhat számukra.

Átverték a rendőröket: kisebb béremelés, több költség

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.01.28. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A megyei rendőr főkapitányságok munkatársait a napokban tájékoztatták, hogy februártól bérletet kell venniük a Volánbusz járataira, mert a szervezet nem tudott megállapodni a busztársasággal.
Átverték a rendőrségi dolgozókat: a vártnál kisebb béremelést kapnak és a többségnek megszüntetik a bérlettámogatását is. A megyei rendőr főkapitányságok munkatársait a napokban arról tájékoztatták, hogy februártól bérletet kell venniük a Volánbusz járataira, mert a szervezet nem tudott megállapodni a busztársasággal a korábbi szerződések megújításáról. A hét régiós közlekedési cég tavaly októberi összevonása előtt jól működött a rendszer: a rendőrség „átalánydíjat” fizetett a dolgozói távolsági bérletekért, aminek fejében az alkalmazottaknak csak a szolgálati igazolványt kellett felmutatniuk a felszálláskor. A jövőben viszont akár havi 30-40 ezer forintot is el kell költeniük a munkába járásra, amit a következő hónapban csak 86 százalékban térít meg a munkáltató. A budapesti civil rendőrségi hivatalnokok bérlettámogatása már januártól megszűnt, nekik ettől az évtől kezdve 9500 forinttal, a fővárosi felnőtt bérlet árával csökkent a bérük.      A rendőrség civil irodai munkatársai tavaly februárban a rendészeti igazgatási törvény hatálya alá kerültek, és megvonták tőlük azt a lehetőséget, hogy kollektív szerződést kössenek. Az előző megállapodás pedig - amelyben a bérlettámogatás is szerepelt - 2019. december végén lejárt. A vidéki nagyvárosokban olcsóbb a városon belüli közlekedés, de egy távolabbi kistelepülésről bejárni például a megyeszékhelyre, már jelentős kiadás lehet. A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza szerint a munkatársaknak kompenzáció járna, de a kérésre eddig nem kaptak választ az Országos Rendőr Főkapitányságtól (ORFK). A bérletekhez nyújtott eddigi segítség megszüntetése azért érinti különösen érzékenyen a rendőrségi alkalmazottakat, mert az ígéretek alapján sokkal nagyobb béremelésre számítottak, mint amit kaptak. Az egyenruhás állománynak alapbéremelés helyett csak 10 százalékos kiegészítő juttatást adott a kormány, ami csak az idén biztos, nincs arra garancia, hogy jövőre is megkapják – részletezte a kifogásokat Bárdos Judit. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke hozzátette, hogy ismereteik szerint a kormány nem adott több pénzt az új pótlékra, az összeget a rendőrségnek kell kigazdálkodni, csakúgy, mint az igazgatási dolgozóknak meglebegtetett 5 százalékot. Ekkora emelést nem kap mindegyikük, mert minimum és maximum összegeket számoltak ki minden beosztásban, amit azonban csak a most kezdődő teljesítményértékelések alapján kapnak meg az emberek. Vagy nem.  A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók idén sem kaptak egyetlen fillér emelést sem. Mindkét érdekvédő azt tapasztalja, hogy nem lesz megtartó ereje az év végén kizárólag az egyenruhásoknak adott egyszeri bruttó félmillió forintos jutalomnak. A rendőrök tudják, hogy csak a szájukat akarták befogni, de azt látják, hogy körülöttük egyre több az üres álláshely, nem javul, hanem romlik a helyzet. Nem hisznek abban az ígéretben sem, hogy majd három év múlva hathavi bért kapnak egyszerre. Azt mondják: adják nekik oda évente a kéthavi összeget. A hivatásosok február 5-én kapják meg az első megemelt fizetést, de már lázasan számolnak. A „Zsaruellátó” Facebook-oldalon például egy őrmester adta össze, hogy a 181 ezer forintos alapbére és a 38 500 forintos hivatásos pótlék után járó kiegészítő juttatás 22 ezer forint lesz bruttóban. Hazavihet 160 ezer forintot. „Tényleg azt gondolták, hogy ezzel megállítható lesz a leszerelési hullám – teszi fel a költői kérdést. Az ORFK  cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre. Cikkünk megjelenése után a VOLÁNBUSZ Zrt. az alábbiak közreadását kérte: „A Volánbusz a 2019. október 1-jei integrációval egy időben kezdeményezte az Országos Rendőr-főkapitányságnál a korábbi, megyei szintű megállapodások egységesítését, annak érdekében, hogy az érintettek egyenlő feltételek mellett vehessék igénybe a szolgáltatást. A közlekedési társaság emellett az átmeneti időszakra az eredeti feltételekkel meghosszabbította a megállapodásokat azokkal a megyei rendőr-főkapitányságokkal, amelyek kifejezték ebbéli szándékukat.” Az ORFK-tól sem erre , sem pedig eredeti kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Ónos eső, eső, havazás, szél a keddi menü

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.27. 21:54

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az előrejelzés szerint a hőmérséklet hajnalban mínusz 3 és plusz 2 Celsius-fok között valószínű.
Sok csapadékra, ónos esőre, valamint ködre és erős szélre is figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat. Azt írták: éjfélig a Dunántúl északnyugati részein folytatódik a helyenként sűrű, zúzmarás ködös idő, néhol ónos szitálással, majd éjféltől fokozatosan javulnak a látási viszonyok. Emellett kiemelték, hogy a kedd hajnali, reggeli órákban nyugat felől újabb csapadékzóna érkezik, kedd éjfélig két hullámban többfelé várható csapadék az országban. Az ország nagy részén eső várható, de az Északi-középhegység térségében, elsősorban a kedd délutánig tartó időszakban döntően havazás, havas eső lehet a jellemző, illetve a reggeli órákban kisebb területen inkább a középső országrész északi részén átmeneti ónos eső sem zárható ki. Az ónos eső veszélye miatt a fővárosra, valamint Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Az Északi-középhegység tágabb környezetében síkvidéken előreláthatólag kedd délig akár 2 centiméter, az Északi-középhegység északi részén az északi határ közelében előreláthatólag kedd délutánig 2-5 centiméter, a hegyvidéki területeken 5 centiméter feletti hó hullhat. Kedd este délnyugaton nem zárható ki átmeneti havazás. Kitértek arra is, hogy kedd délután, este a hidegfront mentén a Dunántúlon helyenként 65-70 kilométer/óra körüli széllökések kísérhetik az északnyugati szelet, illetve a Dunántúlon (délnyugaton) villámlás sem zárható ki. Az erős szél miatt Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna és Veszprém megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést keddre. Az előrejelzés szerint a hőmérséklet hajnalban mínusz 3 és plusz 2 Celsius-fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 4 és 11 fok között várható, de északkeleten hidegebb lesz.