Előfizetés

Eléri a Semmelweis Egyetemet is a Corvinus-modell – Interjú Palkovics Lászlóval

Danó Anna Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.01.29. 06:40

Fotó: Népszava
Nem tartom valószínűnek, hogy hat készült volna, persze elképzelhető, hogy kialakultak különböző változatok – mondta a nemzeti alaptantervről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Lassan már nagyobb a kormányzati territóriuma mint Lázár Jánosé volt, számon tudja még tartani a szinte naponta sokasodó feladatait? Igyekszem. Szinte valamennyi olyan területet megszerzett, amely potenciálisan uniós forrás felhasználó lehet. Amikor a tárcát kialakítottuk, az volt a rendező elv, hogy olyan minisztériumot hozzunk létre, ami a globális kihívásokra képes strukturáltan válaszokat adni. Például rendre felmerül, miért nincs külön energetikai tárca, pedig az hiba volna. Abban a pillanatban két miniszternek kellene folyton egyezkednie forrásokról, innovációról, fenntarthatóságról, vagy hogy mit tegyünk az erőforrásokat jobban- vagy újrahasznosító úgynevezett „körkörös” gazdaságot is érintő kérdésekben. De ugyanez igaz a közlekedésre is, mert a zöldítésének, a klíma célok elérésének a leghatékonyabb módja a vasút villamosítása. Vagy a zöld autóbusz, 2022-től már csak elektromos, pontosabban a lokálisan emisszióval nem rendelkező járművek használatát fogjuk támogatni. Ha ezek a feladatok nem mind egy tárcánál vannak, akkor csak veszítünk.

A tárcája irányítja a felsőoktatást, a szakképzést, felnőttképzést. Tervezi, hogy átveszi az általános iskolákat, gimnáziumokat is? Nincs ilyen terv. A szakképzés és a felsőoktatás esetében az volt a logika, hogy az iskolarendszer azon elemei, amelyek közvetlenül a munkaerőpiacra bocsátják ki a végzett diákokat, hallgatókat, az innovációs tárcánál legyenek, a gimnáziumok, általános iskolák pedig, amelyek a szociális területhez is jobban kapcsolódnak, maradjanak a humán tárcánál. Ez így logikus. A felsőoktatással idekerültek az orvosi egyetemek is. Mit gondol, megbirkózik az állandó eladósodásukkal is? Az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül négy évig voltam felsőoktatási államtitkár, ezalatt is hozzám tartoztak az orvosi egyetemek, volt időm megérteni a betegellátás specialitásait. Elsőként a Semmelweis Egyetem fejlesztési stratégiája készült el, abban tevőlegesen is részt vettem. Az Egyetemi Klinikák Tanácsának ülésén is beszéltem arról, hogy fontos a klinikai gyakorlatot előtérbe helyező képzés megújítása, valamint a gazdálkodási egyensúly fenntartása. Az egyetemekkel átvettük a klinikák adósságait is. De megjegyezem, hogy a jövőben ezeknek nem lehet tartozása. Akkor sem, ha a finanszírozásról már a költségvetési felügyelők is azt állítják, az nem elég a költségekre? Egy ellátást folytató orvostudományi egyetem a klinikáin nem tehet olyat, hogy nem fizeti ki a számlát. Ha megnézi a négy egyetemet, akkor kettőnél már ez most is így történt. A debreceni, valamint a Semmelweis Egyetem klinikáinak nem volt kifizetetlen számlája. Elismerem a finanszírozásnak vannak strukturális hibái, amiért az egyetemek nem tehetők felelőssé. Varga Mihály pénzügyminiszter úrral éppen tárgyalásban vagyunk arról, hogy egy magasabb konszolidációs összeget előre adjon oda és én garantálom, hogy ettől kezdve az orvosi egyetemeknek nem lesz adóssága az év végén. A javaslaton, amely lényegében a bázis finanszírozás elemeire épülne, közösen dolgozunk Kásler Miklós miniszter úrral. Mekkora összeget kellene kapniuk az adósságmentességhez az orvosi egyetemeknek? A tavalyi adatok alapján körülbelül 9 milliárd az az összeg, amellyel az adósságmentes működés garantálható. Ha még áll, hogy a Corvinus-modellt a kormány kiterjesztené néhány intézményre, az miként érintheti az orvosi egyetemeket?
A Corvinus Egyetem konstrukciója lényegében fenntartói váltást jelentett. A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézzük azt, hogy egy ilyen működési mód mit is jelent. Az oktatás mellett a betegellátást is ebbe a struktúrába kell majd beilleszteni. Miközben nincs elég orvos a rendszerben, nem tart attól, hogy az állami alapítvány által működtetett orvosi egyetem képzési költségeit nem tudják majd megfizetni a magyarok? Az egyetemnek a fenntartója egy, az állam által létrehozott alapítvány. A Corvinus esetében a juttatott állami tulajdon hozamából, mintegy 10 milliárd forintból ösztöndíjakat írnak ki, amelyekre lehet pályázni. A hallgatók ugyanúgy jelentkeznek, mint az állami egyetemekre, és ugyanúgy ingyen tanulhatnak, hiszen az alapítvány az ösztöndíjakra fordítható keretet odaadja rajtuk keresztül az egyetemnek. A másik modell, amin most dolgozunk, ez egy teljesítményalapú finanszírozás ugyanerre. Azaz megállapodunk az egyetemekkel a finanszírozási feltételekben, mondjuk ötévente értékeljük az elvégzett oktatási teljesítményüket különböző minőségi mutatókkal. Ebben a modellben az államilag finanszírozott hallgatók képzésének költségeit fizeti meg az állam az egyetemnek. Ezzel nem lesz kevesebb az ingyen hely, csak más csatornán kerül a hallgató képzési díja az intézményhez. Sokan örültek annak, hogy mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga a felvételiken. Nem tartoztam közéjük. Akkor miért lépett hátrébb a kormány, miért visszakozott a bevezetésétől? Mert ha kitart, az a kisebb vidéki egyetemeken, egyes szakokon erőteljesen csökkentette volna a hallgatók létszámát. Ezt természetesen nem akartuk. A nyelvvizsgát motivációs célból akartuk kötelezővé tenni. Az nem lehet, hogy az egyetemi hallgatók ne tudjanak legalább egy idegen nyelvet. Mégis sokan vannak, akik azért nem tudják átvenni a diplomájukat, mert nincs nyelvvizsgájuk. Bonyolult dolog az oktatás, igaz, hogy már hat különböző verzió is készült a Nemzeti Alaptantervből? Azt nem tartom valószínűnek, hogy hat készült volna. A Nemzeti Alaptanterv fejlesztését nekem volt szerencsém elindítani, Csépe Valéria akadémikus professzort és az Eszterházy Károly Egyetem kutatóközpontját kértem fel a munkára. Ők egy egységes koncepciót készítettek. Később mások is csatlakoztak, de a fejlesztés továbbra is egységesen zajlott. Persze elképzelhető, hogy kialakultak különböző változatok. A kormány végül úgy döntött ne új Alaptanterv, hanem csak egy átfogó módosítás legyen. Orbán Viktor kormányfő bejelentette, nem fizeti ki készpénzben az állam a szegregált gyöngyöspatai roma gyerekek családjának jogerősen megítélt kártérítést. Általánossá válhat a kabinetben ez a módszer? Az innovációs minisztérium is majd csak úgy hajtja végre a jogerős ítéleteket, ahogy szerinte igazságos? Erről nincs szó. A bírósági ítéletet végre fogjuk hajtani. Az nem mindegy, hogy milyen formában tesszük azt meg. A diákokat az oktatásban érte hátrány. A kormány célja, hogy hasznosan kompenzálja őket. A valóban eredményes megoldást mi abban látjuk, hogy az érintettek a felkínált széles kínálatból – szakképzésektől kezdve a nyelvtanfolyamán át a szakma szerzést segítő ösztöndíjig – saját igényeik szerint maguknak állíthassanak össze hosszú távú ingyenes képzési programot. Arra van válasza, hogy miért kell Debrecenbe költöztetni a Természettudományi Múzeumot? Megvalósítható év végéig a költöztetés? A költöztetés szerintem év végéig levezényelhető. A múzeum két évszázada vár önálló épületre, egységes közös és végleges elhelyezésre, amelyben társadalmi szerepvállalása a nagyközönség kiszolgálása kiteljesedhet és a 21. századi múzeumi funkciók megvalósulhatnak. Debrecenben egy olyan léptékű fejlesztést tervezünk, ami a Természettudományi Múzeumot egészen más intézménnyé tudja alakítani. A világ más országaiban sincs minden jelentős múzeum a fővárosban. Bár a múzeum központja Debrecenben kap helyet, lesznek különböző szatellit-kiállítások is. A Népszava megírta, hogy az innovációs minisztérium Brüsszelben tartott egy prezentációt, ahol kiderült: létezik olyan kormányzati elképzelés, amely alapján Budapest és több vidéki nagyváros kevesebb területi alapú uniós támogatáshoz jutna. Tudja garantálni, hogy Budapestre nem jut kevesebb ilyen támogatás a következő költségvetési ciklusban? Ezt nem én, hanem Brüsszel tudja garantálni. Budapest Magyarország legfejlettebb régiója, és azzal, hogy most Budapest és a Pest megye szétvált, a főváros még inkább kiemelkedik. Tehát a brüsszeli szabályok fogják azt a forrásmennyiséget csökkenteni. A kormánynak nincs olyan szándéka, hogy ezt csökkentse. Aki ilyet mond, az butaságot beszél.

Lassan elfogynak a háziorvosok, már 469 praxis betöltetlen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.29. 06:28

Fotó: Népszava
Az optimális egészségügyi ellátáshoz 1621 orvos és 7231 egészségügyi dolgozó hiányzik.
Januárban 469 háziorvosi és 256 alapellátó fogorvosi praxis állt üresen, így 725 praxisban helyettesítéssel oldják meg a betegek ellátását. (Ami azt jelenti, hogy számtalan településen hetente 1-2 alkalommal van csak orvosi rendelés. Ha bárkinek baja van, el kell utazni a legközelebbi városba, ami sok esetben igencsak bonyolult,gyakran szinte lehetetlen feladat.) Míg tavaly év elején 670 praxis állt üresen, vagyis egy év alatt 55-tel nőtt azon praxisok száma, ahol nincs orvos - írta a Világgazdaság szerdán a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján elérhető adatok alapján. A NEAK idén is megnyitotta a háziorvosi praxisjog vásárlásának támogatására a pályázatokat, összesen 1 milliárd 250 millió forint értékben, ám a lap úgy tudja, nincs nagy érdeklődés az üres praxisokra. Az alapellátásban lévő praxisok száma 2018-ban is 70-nel csökkent, akkor a háziorvosok száma 4677 volt - idézi a lap a Központi Statisztikai Hivatal Egészségügyi évkönyvének adatait. Ahhoz, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátás optimálisan biztosítható legyen, 21 920 orvosra van szükség. A KSH adatsora szerint két éve összesen 20 299 állás volt betöltve, 1621-ben pedig nem dolgozott orvos. Az összes egészségügyi álláshelyet tekintve 131,7 ezer munkavállalóra van szükség a betegellátásban, ebből 124,5 ezer volt betöltve, és 7231 álláshely volt üres 2018 végén.

Eltűntek fontos iratok a Városházán, miközben a főváros hatalmasat bukhat a Rác fürdő miatt

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.01.29. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hirtelen nagy lett a tülekedés a Rác fürdő körül. Az állam, a főváros és egy befektető is megvenné az ingatlanegyüttest. A felszámoló azonban kivár.
Az új városvezetés attól tart, hogy különféle háttéralkuk miatt nagyon nyomott áron kel el a tíz éve felújított, de soha meg nem nyitott Rác fürdő és a mellé épült 67 szobás szálloda. A Fővárosi Közgyűlés ma újra napirendre tűzi a hányatott sorsú – az Erzsébet híd budai hídfője közelében lévő – ingatlanegyüttes ügyét, de az előterjesztés szerint nem állt be fordulat a felszámolási eljárásban. A felszámolóbiztostól még csak tájékoztatást sem kaptak az eljárás állásáról, hiába kérték. Ráadásul az igen szövevényes ügy irataiból is eltűnt jónéhány a városházán az önkormányzati választások után. Az új városvezetés viszont lépéskényszerbe került.
Tavaly december végén lejárt ugyanis a fürdő megvételével megbízott REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.-nek adott megbízási szerződés. A Karácsony Gergely vezette új közgyűlésnek így meg kell erősítenie a Tarlós-kabinet korábbi döntését, miszerint legfeljebb 7,4 milliárd forint erejéig szálljon be a licitbe, ha a felszámoló végre meghirdeti a fürdőt és a hotelt értékesítésre. Ha a főváros nem ad utasítást erre, akkor a REK Kft. nem tehet ajánlatot. Ha pedig más veszi meg a fürdőt és a szállodát az árverésen, akkor a fővárosi önkormányzat hiába vásárolta meg a beruházáshoz 7,6 milliárd forintos kölcsönt nyújtó MFB-től 2,2 milliárd forintért a követelést és költött még százmilliókat ügyvédekre, őrzésre, fenntartásra, a cégek üzemeltetésére, a pénz elúszik. Ezt pedig semmiképpen nem akarják megkockáztatni. Attól is félnek, hogy az ingatlanegyüttes végül nagyon olcsón kel el, hiszen akkor a fővárosi követelésállomány egy része elúszik. A félelem nem teljesen alaptalan. Ha az első árverés eredménytelenül zárul, akkor a második fordulóban már nincs alsó limit, bármennyiért eladható a fürdő és a hotel. S vannak arra utaló jelek, hogy a felszámolással megbízott Nemzeti Reorganizációs (REORG) Kft. sikertelen árverés felé lavírozza az ügyet. De ezen felül is volt már egy kísérlet arra, hogy a főváros szájából kiénekeljék a fürdőt. 2016 őszén azzal kereste meg az MFB a fővárost, hogy bontsák fel a korábbi 2,2 milliárdos megállapodást, cserébe a bank által képviselt potenciális befektető 8 hónapon belül megnyitja a szállodát és a fürdőt, kamat címén pedig 890 millió forintot fizet a fővárosnak. A titokzatos befektető az akkori hírek szerint az Orbán Ráhel – Tiborcz István házaspár érdekköréből került volna ki. A Fővárosi Közgyűlés kínosra sikeredett közjáték után visszautasította az ajánlatot. Az árverési hirdetmény viszont azóta sem jelent meg. A Fővárosi Törvényszék tavaly újfent meghosszabbította a Rác fürdőt felújító és szomszédos hotelt felépítő két beruházó cég felszámolási eljárását. De azóta ez a meghosszabbított határidő is lejárt, ahogy minden más törvényben előírt eljárási határidő is. A látszólagos mozdulatlanság felszíne alatt azonban sűrűn kavarog mély. A Népszava információi szerint a főváros mellett az elővásárlási joggal rendelkező állam is bejelentkezett a fürdő-hotel ingatlanegyüttesre, hogy azután másnak adja tovább. Az egyik lehetséges út Mészáros Lőrinc, akinek az érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. tavaly bekebelezte a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt-t, a befektetési holding pedig az ingatlanpiacon terjeszkedne. De az elmúlt hónapokban több közös ingatlanüzletet is közösen bonyolítottak le Tiborcz Istvánnal. A fővárosi önkormányzat is csak részben venné magának az épületeket. A fürdő üzemeltetését a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt.-re bíznák. A hotelt viszont nem vennék a nyakukba. A létesítmény kettéválasztásával megszabadulnának a szállodafelújítás milliárdos nyűgétől, az előtte lévő sétány telkéért pedig földhasználati díjat kérhetne a főváros. Szőke László, a BGYH vezérigazgatója nagyon is ambicionálta volna ezt a változatot, csakhogy Karácsony Gergely főpolgármester bizalma erősen megingott benne a választások után meghirdetett 200 milliós médiatender miatt. Február 1-jétől Szűts Ildikó váltja a BGYH igazgatói székében. Szőke egyébként városházi forrásaink szerint kedvtelve hirdette magáról, hogy eddig ő akadályozta meg a fürdő és a szálloda eladását. Lehet benne igazság. A fürdő ugyanis mit sem ér víz nélkül, márpedig gyógyvizet csak a BGYH közvetítésével kaphatna az új tulajdonosa, csakhogy a fürdős cég mindössze öt évre hajlandó garantálni a vízhasználatot. Márpedig egy milliárdokért megvásárolt, majd újabb milliárdokért felújított fürdő víz nélkül nem éppen vonzó üzlet. De még így is akadt volna rá jelentkező. A korábban elsősorban a kereskedelmi ingatlanok piacán jelen lévő Indotek Group tavaly számos bevásárlóközpont felvásárlása után 8,5 milliárdért megvette a Gellért Szállót birtokló céget is. Az üzlet egyelőre nem érinti Szent Gellért Gyógyfürdőt, az továbbra is Budapest fürdőit kezelő önkormányzati vállalat tulajdonában marad, bár piaci információk nem zárják ki annak bekebelezését sem. A Népszava forrásai szerint a cégcsoport tulajdonos-vezérigazgatója, Jellinek Dániel a Rác fürdő és hotel vásárlását is fontolgatta. Az Indotek lapunk megkeresésére nem válaszolt, de más forrásból úgy tudjuk, hogy a cég most egy lépést hátralépett. Ügyes húzással, nem kíván a fővárosi önkormányzat útjába állni az értékesítési liciten. Beéri azzal, hogy később a fővárostól vegye meg a szállodát, vagy a fürdővel együtt mindkettőt. A Népszava úgy tudja, hogy a főváros az Indotek mellett a korábbi beruházókkal Valkó Csabával és Prekuta Bálinttal is tárgyal annak érdekében, hogy ne támadják meg a majdani árverési eredményt. Az ebből fakadó per akár 3-4 évig is megakadályozhatná a fürdő megnyitását.

Fürdő-történet

A főváros 2002-ben hozta létre a Rác Nosztalgia Kft.-t a fürdő felújítására. A főváros az építmények alatti földterületet vitte a közös üzletbe, míg a betársuló Rác Beruházó Kft. magára vállalta a felújítást és egy 67 szobás szálloda megépítését. A 16 ezer négyzetméteres komplexum kivitelezése 2005-ben kezdődött, a nyitást 2010 májusára ígérték. Csakhogy a választásokon a beruházást már korábban is élesen támadó Tarlós István került a főpolgármesteri székbe. A BGYH néhány hónap múlva bíróság elé citálta a Rác Nosztalgia Kft.-t, amelynek negyedrészben maga is tulajdonosa volt. Egy év múlva peren kívüli egyezséget kötöttek, de akkorra már kicsúszott a főváros kezéből az irányítás. Az MFB felmondta a beruházáshoz nyújtott hitelt. A főváros erre felszámolási eljárást kezdeményezett a Rác Nosztalgia Kft., illetve a Rác Beruházó Kft. ellen. Ez tart még ma is.