Előfizetés

Az EU repülőket küld az uniós állampolgárok hazatelepítésére Kínából

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.28. 19:23

Fotó: LAKRUWAN WANNIARACHCHI / AFP
Az első gép a tervek szerint szerda reggel indul Franciaországból, ezzel várhatóan közel 250 francia, és több mint 100 más uniós tagország állampolgárát szállítják vissza Európába.
A koronavírus terjedésének fokozódása miatt, az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa keretében repülőgépeket küld az uniós állampolgárok hazatelepítésére azt követen, hogy Franciaország konzuli segítséget kért a járvány gócpontjának számító, kínai Vuhanban rekedtek megsegítése érdekében. Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos arról tájékoztatott, hogy
az Európai Bizottság az unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül két repülőgépet mobilizál uniós polgárok Európába történő visszatelepítésére.

Az első repülőgép a tervek szerint szerda reggel indul Franciaországból, a második repülőgép a hét második felében. Elmondta, hogy az első repülőgéppel várhatóan közel 250 francia, és több mint 100 más uniós tagország állampolgárát szállítják vissza Európába. A régióban tartózkodó minden uniós polgár nemzetiségétől függetlenül kérheti hazatelepítését az uniós mechanizmuson keresztül – közölte. Az EU vészhelyzeti reagálási koordinációs központja a nap 24 órájában működik, és állandó kapcsolatban áll a tagállamokkal, a vírus által sújtott kínai régióban található valamennyi uniós külképviselettel, valamint Kína brüsszeli nagykövetségével – tette hozzá a szlovén EU-biztos. Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az EU készen áll arra, hogy szükség esetén támogatást nyújtson a tagállamoknak, és határozott, összehangolt választ adjon a koronavírus esetleges terjedésére az Európai Unióban és azon kívül. A SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) vírussal azonos családba tartozó koronavírus (nCoV-2019) influenzához hasonló tüneteket okoz, és súlyos légzőszervi panaszokkal járhat. A vírus okozta járvány valószínűleg egy vuhani piacon indult tavaly decemberben. A ragály halottainak száma Kínában hétfő estére meghaladta a 100-at, a biztosan a kórtól fertőzött tüdőgyulladásos betegek száma pedig a 4500-at.

Külföldi szakértőket fogad Kína

Kína a lehető leghamarabb hajlandó fogadni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külföldi szakérőit, hogy a helyszínen tanulmányozhassák az új koronavírus-járványt és a jobb megértés birtokában lehessen felvenni világszerte a küzdelmet a kór ellen – jelentették be kedden Genfben, a WHO központjában. A közleményt azután adták ki, hogy Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezetője két napot töltött Pekingben, és a helyzetről tárgyalt a kínai vezetőkkel, köztük Hszi Csin-ping elnökkel, az egészségügyi miniszterrel és a külügyminiszterrel. A közlemény szerint jobban meg kell érteni, hogy miként terjed a vírus emberről emberre, mert ettől függ, milyen tanácsokat adjanak a világ országainak. Ennek érdekében Tedrosz nagyon rövid időn belül összehívhatja a WHO rendkívüli bizottságát.

Eltörölték a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíját Romániában

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.28. 17:42

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A keddi ülésen több képviselő is aggályát fejezte ki, hogy a szerzett jogok eltörlése alkotmányellenesnek fog bizonyulni, a plénum azonban elvetette a tervezet szakbizottsági újratárgyalását.
Ellenszavazat nélkül elfogadta a román képviselőház kedden a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. A katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati nyugdíjaira a tervezet nem terjedt ki. Romániában a bírák, ügyészek és bírósági jegyzők az igazságszolgáltatás megbénítását helyezték kilátásba, ha a parlament megfosztja őket szolgálati nyugdíjuktól, amelyre szerintük a pálya kötöttségei miatt és függetlenségük szavatolása érdekében jogosultak. Álláspontjukat az alkotmánybíróság egy 2010-ben hozott határozata is alátámasztja: akkor a taláros testület leszögezte, hogy a magisztrátusok kivételezett jogállását nem csak törvény, hanem az alkotmány is garantálja. A keddi ülésen több képviselő is aggályát fejezte ki, hogy a szerzett jogok eltörlése alkotmányellenesnek fog bizonyulni, a plénum azonban elvetette a tervezet szakbizottsági újratárgyalását. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) azt javasolta, hogy ne töröljék el, hanem korlátozzák a bírák és ügyészek – jelenleg az átlagnyugdíj több mint tízszeresére rúgó – szolgálati nyugdíját, a törvényhozók speciális nyugdíjának eltörléséről pedig fogadjanak el külön jogszabályt, mivel erről csak a parlament két házának együttes ülése dönthet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség azért kérte a döntés elnapolását, mert a szakbizottsági jelentés nem tartalmazta – és így a plénum sem bírálhatta felül – azt az RMDSZ-es módosító javaslatot, hogy minden különnyugdíjat töröljenek el vagy korlátozzanak a megadóztatásukkal. A helyhatósági és parlamenti választásokra készülő Romániában a pártok egymásra licitálva próbálnak politikai hasznot húzni abból, hogy az emberek többsége által méltánytalannak tartott extra juttattatások eltörlését kezdeményezik. A kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a legnagyobb frakcióval rendelkező, de néhány hónapja ellenzékbe kényszerült Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői egymást hibáztatták az „arcátlan” mértékű különnyugdíjak bevezetéséért, ugyanakkor mindkét frakció jelezte: az alkotmányossági és szabályossági aggályod dacára sem akarja halogatni a döntést. A törvénymódosítást 247 szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a képviselőház. Az országos nyugdíjpénztár szerint 2019 végén 3878 volt bíró és ügyész kapott átlagosan 18 716 lejes (1 millió 321 ezer forint), 840 volt diplomata átlagosan 5538 lejes, 792 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 4547 lejes, 1440 volt pilóta átlagosan 10 891 lejes, 609 volt pénzügyőr átlagosan 7800 lejes és 1800 bírósági jegyző átlagosan 4439 lejes különnyugdíjat, amelynek mértékét nem járulékbefizetéseik, hanem az illető ágazat számára hozott speciális jogszabályok alapján határozták meg. A szolgálati nyugdíjra – a törvénymódosítás után is – jogosult 178 168 katona, belügyi alkalmazott és titkosszolgálati ügynök közül mintegy 40 ezren kapnak 6000 lejt meghaladó juttatást. Egy lej jelenleg 70,58 forintot ér. Románia tavaly 9 milliárd lejt (mintegy 635 milliárd forint) fordított a különnyudíjakra. 

Szamarak és juhok százait terelte a romániai A2-es autópálya Duna-hídján egy pásztor (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.28. 16:41
Képünk illusztráció
Fotó: NORBERT SCANELLA / AFP
Összesen 4350 lejt (307 ezer forintot) kell fizetnie az autósok és az állatok életét is veszélyeztető útért.
Szamarak és juhok százai akadályozták a forgalmat a romániai A2-es autópályán kedden, mivel egy pásztor az autópálya Duna-hídján terelte át nyáját. A Mediafax hírügynökség jelentése szerint az autópálya-rendőrség hivatalból vizsgálatot indított a juhász ellen, aki
bekapcsolta autóján a vészvillogót és így kísérte a nyájat az autópályán.

Az 50 éves Konstanca megyei férfit az állatok autópályára tereléséért és gépkocsivezetőként is megbírságolták: összesen 4350 lejt (307 ezer forintot) kell fizetnie az autósok és az állatok életét is veszélyeztető átkelésért. A Bukarestből a tengerpartra vezető gyorsforgalmi úton a gépkocsivezetőknek is fizetniük kell a Fetesti és Csernavoda közötti híd használatáért, de a hídpénz a 12 tonnát meghaladó teherautók esetében sem éri el a 100 lejt. Az esetről közösségi oldalán tett közzé videót egy méltatlankodó gépkocsivezető. Az interneten azonban tucatnyi hasonló felvétel kering, amelyekből kiderül, hogy a térségben legeltető juhászok rendszeresen áthajtják nyájaikat a fetesti autópályahídon.