Rácáfolva minden előzetes kiszivárogtatásra és spekulációra, egy palesztin állam létrehozását is tartalmazza Donald Trump béketerve. A tervezett határokat pedig első alkalommal egy térkép is megerősíti. Mindez eléggé egyedi módon valósulna meg. Jeruzsálem Izrael egységes és feloszthatatlan fővárosa lenne, a ciszjordániai zsidó telepek túlnyomó része pedig izraeli fennhatóság alatt maradna. A Jordán völgyének biztonsági ellenőrzése ugyancsak Izraelnél maradna, még a palesztin állam létrehozása esetén is. Legalábbis egy ideig, addig, míg az új palesztin állam teljesíti a kormányzás „nemzetközi” feltételeit.
A telepépítésre négyéves moratóriumot ír elő a tervezet, addig közvetlenül tárgyalnának a felek. A tervezet szerint a majdani palesztin állam nagyobb lenne, mint a jelenlegi palesztin területek. A Palesztin Hatóság által irányított Ciszjordániát és a Hamász uralta Gázát egyaránt magába foglalná, a két területet alagutakkal és felüljárókkal kötnék össze. A Templom-hegyen és a jeruzsálemi óváros más szent helyein érvényben maradna az izraeli szuverenitás, de Jordánia is megőrizheti adminisztratív jogait.
A tervezet kilátásba helyezi a Gázát uraló Hamász leszerelését, a teljes övezet demilitarizálását és azt is egyértelművé teszi, hogy a palesztin menekültek problémáját Izraelen kívül kell rendezni. Vagyis elveti a palesztinok által követelt „hazatérés jogát”, továbbá nem sürgeti az elmenekültek és azok leszármazottainak kártalanítását.
A 80 oldalas dokumentumból 50 foglalkozik a politikai rendezéssel, 30 a gazdasági vonatkozásokkal. A gazdasági ígéretek között szerepel, hogy egymillió állást hozhatnak létre a palesztinok számára, ami felszámolná a területet jellemző szegénységet. Trump veje, a béketerv összeállításának irányítója, Jared Kushner tavaly egy bahreini konferencián már bemutatta a gazdasági vonatkozásokat. Az ajánlat nem csak a palesztin területeket célozza, vélhetően azért sem, mert a teljes terv megvalósításához Washingtonnak szüksége van az arab országok, elsősorban a szomszédos államok beleegyezésére. Az gazdasági rész 10 évre terjedően 50 milliárd dolláros befektetési alap létrehozását ígéri, ebből 28 milliárdot a palesztin területekre fordítanának, míg a többi Egyiptom, Libanon és Jordánia között oszlana meg, illetve 5 milliárd dollárt irányoznak elő a Ciszjordániát és Gázát összekötő közlekedési folyósóra. Az alapot azonban nem teljes egészében az USA biztosítaná, más országok, főként gazdag öböl-államok és magánbefektetők hozzájárulását is várják.
A Donald Trump által az évszázad alkujának nevezett béketervet három év előkészület és többszöri halasztás után kedden délben – magyar idő szerint 18 órakor – mutatta be Washingtonban. Az újraválasztásra készülő amerikai elnök oldalán ott volt a március 2-i harmadjára megismételt előrehozott választás kampányában lévő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is. Trump hétfőn az ellenzék miniszterelnök jelöltjét, a volt vezérkari főnök Beni Gáncot is fogadta Washingtonban, aki azonban a nagy pillanatról hiányzott, mert keddre visszarepült Izraelbe – a Netanjahu mentelmi jogáról döntő knesszet bizottság felállítására. Netanjahu azonban kedd reggel bejelentette, nem tart igényt a mentelmi jogra, amelyet maga kért január elsején, vállalja a bírósági eljárást. Persze, ha a béketerv fényében sütkérezve sikerül többséget szereznie március 2-án, akár meg is úszhatja a három korrupciós ügyet, amely miatt vádat emelt ellene tavaly november a főügyész.
Bár a béketervet előre és látatlanban elutasító palesztin vezetés arra kérte az arab országokat, ne vegyenek részt a bemutatón, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Omán nagykövetei is jelen voltak Trump és Netanjahu közös sajtótájékoztatóján.
Trump hangsúlyozta, hogy tervét nem csak Netanjahu, hanem Gánc is támogatja. „Izrael ma nagy lépést tesz a béke felé”, mondta az elnök. Hozzátette, azt akarja, hogy ez a megállapodás nagyon jó legyen a palesztinok számára, majd úgy fogalmazott: „Esélyük van egy saját államra. Ez lehet az utolsó esélyük". Azt is beismerte, hogy a palesztinok kezdetben minden bizonnyal elutasítják a dokumentumot, de majd idővel elfogadják, hiszen nem akarnak szegénységben élni, márpedig az amerikai segély megvonása még nagyobb szegénységbe taszította a régiót.
A palesztin vezetés egyelőre valóban mereven elutasítja a megállapodást. Mahmud Abbász palesztin elnök nem fogadta Trump telefonhívását, hétfőn pedig, miközben a Fehér Házban egyeztetett a tervről Netanjahu és Gánc, a palesztin vezetés felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, arra kérve a világot, bojkottálják a washingtoni kezdeményezést. A Gázai övezetben és Ciszjordánia nagyobb településein tömegek gyűltek össze a terv ismertetésére várva, a különben rivális Fatah és a Hamász vezetői pedig sürgősségi egyeztetésre ültek össze. A két nagy párt vezetése az amerikai kezdeményezés bojkottjára és népi ellenállásra szólította híveit, ha a béketerv Jeruzsálemet Izrael egységes fővárosának tekinti és áldását adja palesztin területek annektálására, illetve a ciszjordániai izraeli telepekre. A Palesztin Iszlám Dzsihád jelezte, hogy felkeléssel és intifádával próbálja majd megakadályozni a terv megvalósítását. A washingtonban történtekre elsőként a Hamász reagált, nonszensznek nevezve az elhangzottakat. Az izraeli biztonsági erők készenlétben állnak, a hadsereg már reggeltől megerősítette a Jordán-völgyben állomásozó egységeit.
Netanjahu Washingtonból egyenesen Moszkvába repül, ahol szerdán Vlagyimir Putyinnal egyeztet Trump tervéről.
