Szobrot állítanak a háborúkban megerőszakolt nők emlékére Budapesten - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők egyhangúlag támogatták a "Háború(k)ban megerőszakolt nők" munkacímű emlékmű felállítását.
A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatban az olvasható, hogy az átélt háborúk nem csak a harcokban résztvevő katonákat, de a civileket is érintették. Erre példa a háborús nemi erőszak, amelynek egyéni és társadalmi feldolgozása is nagyon nehéz. A második világháború alatt ennek "magyar vonatkozásáról" írásos nyomok is fennmaradtak, a szovjet tömeges erőszak a társadalmi emlékezet részét képezi. Visszaemlékezéseken alapuló szépirodalmi művek is rögzítik ezek megtörténtét. 1989-ig a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak itt mégis tabutéma volt: a Vörös Hadsereg felépített mítosza láthatatlanná tette a nőket. Ezt azóta a megváltozott emlékpolitika is vizsgálandó kérdésnek tartja, azonban az áldozatok számára nincs olyan társadalmi tér, ahol az őket ért erőszakot feldolgozhatnák, a múltat kibeszélhetnék - írta a főpolgármester. A javaslat szerint az emlékmű felállításával
Az emlékmű ugyanakkor a személyes történelem, történetek emlékműve is lenne - írta a főpolgármester, aki szerint a téma érzékenységére tekintettel az emlékműállítás mellett további kutatás, konferenciák és kapcsolódó ismeretterjesztő rendezvények szervezése is szükséges, hiszen a téma társadalmi szintű feldolgozásához önmagában egy emlékmű felállítása nem elég.
Az emlékmű helyszínére és művészeti koncepciójára szakmai és a társadalmi konzultáció után tesznek majd javaslatot. A szoborállításra és az azt megelőző előkészítésre 35 millió forintot különítettek el.
