Előfizetés

Írószervezetek: mindenki mindenkiért

Népszava
Publikálás dátuma
2020.01.30. 20:29
Bartók Imre
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Huszonegy Térey-ösztöndíjas állt ki csütörtökön közleményben Bartók Imre mellett, miután az Orbán-kormány bosszút állt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) ösztöndíját politikai okokból elsőként visszautasító Bartók Imrén. Bartók egy műve képviselhette volna Magyarországot a külügyminisztérium által is támogatott Irodalom Éjszakája programon, ám a Külföldi Magyar Intézetek és Évadok Főosztálya visszavonta ezt a döntést, indokként felhozva, hogy a szerző visszautasította a Térey-ösztöndíjat.
„Nem tartjuk elfogadhatónak, ha egy magyar írót személyes döntése miatt hátrányos megkülönböztetés ér, ezért kérjük, mégis szerepeltesse a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Irodalom Éjszakája eredeti koncepciójának megfelelően Bartók Imre szövegeit a programban” – írták most a Térey ösztöníjasok a nyilatkozatukban, amelyben kiálltak a díjat visszautasítók – –, illetve az azt elfogadók mellett is. (Bartók Imre példáját Csehy Zoltán, Keresztesi József, Szőcs Petra és Zoltán Gábor követte.)

„Nem tartjuk elfogadhatónak, ha egy magyar írót személyes döntése miatt hátrányos megkülönböztetés ér, ezért visszautasítjuk a Térey János-ösztöndíjasokat ért méltatlan támadásokat és nyilvános megbélyegzésüket, hiszen az ösztöndíjat a szakma szervezeteinek széles körű részvételével ítélték meg” – olvasható a Literán közzétett dokumentumban, amelyet viszont további húsz Térey-ösztöndíjas nem írt alá.
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) a Szépírók Társasága és a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában is nyilatkozatot adott ki. A FISZ a Térey-ösztöndíj és az ösztöndíjasok mellett állt ki. A Szépírók Társasága a FISZ nyilatkozatával egyetértve hangsúlyozta: kiállnak a díjakat elfogadó és a díjról lemondó szerzők mellett is. A Bázis az ösztöndíjat visszautasító Bartók Imrét ért retorzió ellen emelte fel hangját.

Győzelem, áldozatokkal - Szabó Magda drámája Vörösmarty Színházban

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.01.30. 12:00
Géza (Gáspár Sándor) áldozatokat hozva új utat akar és erre az útra rakja rá fiát, Vajkot (Kovács Tamás), aki már az újban hisz
Fotó: KISS LÁSZLÓ / VÖRÖSMARTY SZÍNHÁZ
„Az a szép, fényes nap”: a finomkodást elkerülő, erős kontúrokból építkező előadást rendezett Bagó Bertalan Székesfehérváron.
Szabó Magda drámájában időről időre gyilkolnak. Egykori barátot, tanítót, szövetségest tüntetnek el az útból. Miközben a hetvenes évek közepén született darab egy ünnepi eseményt dolgoz fel, Géza fejedelem fiának, Vajknak a keresztelése előestéjét. De a bűnök és a múlt nem eltörölhető, hiába a biztató jövő. Az a szép, fényes nap a mű címe, egy pogány dal első sorára utalva. Játszották már többször, Bagó Bertalan most épp a királyi emlékekben gazdag városunkban, Székesfehérváron rendezte meg. Szabó Magda tulajdonképpen egy királydrámát írt, modern nyelven, és főként azzal a szándékkal, hogy nézzünk szembe azzal is, amit szívesen eltakarnánk. Hát, nehezen vitatható, hogy ez a gondolat mennyire aktuális ma is. Bagó Bertalan a korábban színpadon nem elég élőnek bizonyult kamaradarabból több elemében izgalmas és élvezhető előadást vitt színre. A produkciót egy nyitott térben (Jelmez és díszlettervező: Vereckei Rita) játsszák, nincsenek, falak, ajtók, hanem állványzat és zsaluzott dobogók. Megszólal és megjelenik újra és újra egy pogány szertartást idéző játék. (A táncosok a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium növendékei, koreográfus Rovó Tamás.) A zene kreált, (zeneszerző: Kricsár Kamill), de nagyon is megkapó. Bagóék alapvetően nem nyúltak az eredeti szöveghez, viszont írtak bele néhány jelenetet (dramaturg: Tucsni András).

Egy tévériporter (Pálya Pompónia) jelenik meg többször is, élőben és kivetítőn is, hogy közvetítsen az eseményekről. Ezek az epizódok aztán igazán áthallásosak, például amikor a német-magyar kapcsolatokról tart közös sajtótájékoztatót Vajk és Nürnbergi Hermann. Ilyenkor kicsit a show irányába billen a játék, de a jóféle arányokat nem változtatja meg. A történelmi és az emberi dráma marad a hangsúlyos. Az is nagy erénye az előadásnak, hogy képes közeliket mutatni, Géza (Gáspár Sándor) és Vajk (Kovács Tamás) hosszas szócsatája egy apa-fiú konfliktus nagyon is élő és sok szempontból tanulságos ábrázolása.

Géza áldozatokat hozva új utat akar és erre az új útra a fiát „rakja rá”, aki már az újban hisz. Csakhogy az újnak nagyon nagy az ára. A több nemzedék megjelenése is izgalmas, a nagyapa, vagyis Géza apósa, Gyula (Kuna Károly) itt inkább egy groteszk szórakoztató figura, miközben megvan a saját drámája, nem beszélve a végén meggyilkolt barátjáról, Böngéről (Derzsi János), aki a végsőkig ragaszkodik a hagyományokhoz és ez lesz a veszte is. A fehérvári előadás szinte zavarba ejtő pontossággal tárja elénk azt a folyamatot, hogy milyen hatalmi technikákat, játszmákat, emberi kompromisszumokat, árulásokat követel az előrelépés. Sőt az egyszerű életben maradás is. Nem lehet alkut kötni, a győzelmi logika nem ismer tréfát. Bárki és bármi, bármikor beáldozható.

Néhány szót még a székesfehérvári társulatról. Úgy tűnik, hogy a többéves építkezés jól láthatóan kezd beérni, hiszen látványosan minőségi szinten ki lehetett osztani ezt a darabot. Gáspár Sándor, Kovács Tamás, Kuna Károly, Derzsi János, Egyed Attila, Kozáry Ferenc és a fiatalabbak Kovács Tamás, Lábodi Ádám és Pálya Pompónia, valamennyien képesek azonos színházi nyelven megszólalni, a mély emberi drámát vegyíteni tudják a nem olcsó groteszkkel.
Az előadás vége különösen megrendítő: miközben a keresztelés tart és Vajkból István lesz, a háttérben az állványzaton megjelenő figurák, a pogány múlt képviselői, sorra dőlnek le. A vérüket adják a kereszténységért. A dal, Az a szép, fényes nap pedig a tiltólistára kerül. Az ünnep hangtalanná válik. Marad a néma csend! Infó: Szabó Magda Az a szép, fényes nap Vörösmarty Színház, Székesfehérvár Rendezte: Bagó Bertalan

Eszenyi: Nem akarok politikai térbe belépni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.30. 11:15

Fotó: Népszava
„A szakmai szolidaritásnak nem kell mindig nyilvánosnak lenni” – mondta a Vígszínház igazgatója.
„Nem akarok politikai térbe belépni” – ezt válaszolta Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója a Magyar Narancs azzal kapcsolatos kérésére, miért nem ment el a december 9-ei tüntetésre a szabad színházakért. Korábban egyébként már megindokolta távolmaradását: azt mondta, „szakmai úton kell mindent elintézni, itt pedig politikai térbe került a diskurzus”. Eszenyi most hozzátette: aznap 1029 ember volt a Vígszínházban a Padlás jubileumi előadásán, ahol az 1 milliomodik nézőjüket köszöntötték, és együtt énekelték, hogy „itt van dolgunk és itt vannak álmaink”. „A szakmai szolidaritásnak nem kell mindig nyilvánosnak lenni. Szerintem én nagyon sokat teszek a szakmámért. Bárki megkeres, annak tehetségemhez, lehetőségemhez képest segítek. Amúgy meg nem is hívtak, de erről már nem is akarok beszélni” – jelentette ki. Az interjúban egyebek mellett szóba került, hogy a Forbes 2015/2016-ban őt választotta a legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Eszenyi azt mondta: örült ennek, mert ez azt jelentette és jelenti, hogy figyelnek rá és értékelik a munkáját. „Ráadásul ez nemcsak nekem, hanem a színháznak is visszajelzés, ami azt is jelenti, hogy a Vígszínház fontos tájékozódási pont” – fogalmazott. Kérdésre azt is elmondta: „Demszky alatt lettem igazgató, aztán jött Tarlós, most Karácsony Gergely. Valamennyi érán keresztülmentem. Én ezzel úgy vagyok, hogy állok egy folyóban, amivel szeretek sodródni, szenvedélyesen új utakat keresni, de hogy egyik vagy a másik partra kilépjek, olyan nincs. Soha senki a politikai szférából nem szólt ide telefonon, hogy nyomást gyakoroljon rám. A tervezett műsorral kapcsolatban a hatalomból senkivel nem kommunikálok.” „Ha nekem felülről valaki meg akarja mondani, hogy ezt vagy azt csináljak, vagyis abban a pillanatban, hogy nekem azt kell éreznem, hogy nem vagyok független, nem vezetem tovább ezt a színházat” – hangsúlyozta. Azzal kapcsolatban, hogy idén kell megpályázni az igazgatói széket, kiemelte: már írja a pályázatot. „Remélem, olyat tudok letenni az asztalra, hogy nem hagyok kétséget afelől, hogy továbbra is én vezethetem a színházat” – mondta Eszenyi Enikő.