A kormányban már tavaly augusztusban tudták, hogy nem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez, hónapokig mégis mást mondtak

Ráadásul ugyanarra a döntés-előkészítő dokumentumra hivatkozva hozott meg két, egymással ellentétes döntést.

Megalapozottan utasította vissza az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tavaly augusztusban benyújtott közérdekű adatigénylését, amelyben a politikus azt szerette volna megtudni, pontosan milyen előkészítő dokumentumok alapozták meg azt a kormánydöntést, ami 2020-tól legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzését tette volna kötelezővé az egyetemi továbbtanuláshoz – így döntött a napokban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).

Az Emmi arra hivatkozva utasította el a kért dokumentumok kiadását, hogy azok döntés-előkészítő jellegűek, és további döntések megalapozását is szolgálják, ezért még nem lehetnek nyilvánosak. A NAIH ezzel lényegében egyetértett, ugyanakkor leszögezte: a közérdekű adatok megismerését a megismerést korlátozó ok megszűnését követően biztosítani kell.

Az adatvédelmi hatóság vizsgálata során azonban fény derült egy-két érdekességre. Mivel a felsőoktatás már nem az Emmihez, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozik, a szaktárca állásfoglalását is kikérték az ügyben. Az ITM válaszában felsorolta az Emmi által is ismertetett jogi érveket, majd kitért arra: a Szél Bernadett által kért dokumentum megismerése azért került elutasításra: „mert akkor már előkészítés alatt volt az a jövőbeni döntés, amelynek megalapozását szolgálta a kért dokumentum. Ez a döntés a kormány november 6-i ülésén született meg, a vonatkozó tervezett kormányelőterjesztés a tárca számára 2019. augusztusában már ismeretes volt. E döntés szerint nem kerül előírásra bemeneti követelményként a nyelvtudás, valamint a többletpontok számítása is a jelenleg hatályos szabályok szerint lesz”.

Mindebből egyrészt az olvasható ki, hogy a kormány ugyanarra a döntés-előkészítő dokumentumra hivatkozva hozott meg két, egymással ellentétes döntést. Szél Bernadett ugyanis eredetileg arra volt kíváncsi, milyen dokumentumok alapján döntöttek a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről. Az ITM válaszában viszont az olvasható, hogy ugyanezen dokumentumok alapján döntöttek novemberben arról is, hogy mégsem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Másrészt az ITM tájékoztatásából kiderül az is, hogy a nyelvvizsgakövetelmény eltörléséről szóló előterjesztés már tavaly augusztusban ismert volt a tárca számára.

Ennek ellenére a kormány részéről továbbra is azt kommunikálták, nem fognak változtatni a kötelező nyelvvizsga előírásán. Az ITM államtitkára, Schanda Balázs egy parlamenti kérdésre adott szeptember 16-i válaszában is arról írt: a kormány kitart korábbi döntése mellett, és 2020-tól kötelező feltétel lesz a nyelvvizsga megléte a felsőoktatásba való belépéshez. Arról, hogy mégis meggondolták magukat, csak november első felében tájékoztatták a közvéleményt.

Az ITM a döntés okairól is tájékoztatta a NAIH-t. Mint írták, az elmúlt időszakban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, a Roma Szakkollégiumi Hálózat, valamint az Oktatási Jogok Biztosa (továbbá az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is – a szerk.) jelezte a minisztériumnak, hogy a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetése komoly gondokat fog okozni a társadalom számos területén, veszélyezteti a szükséges szakemberellátást. Ezért megvizsgálták, hogy az elmúlt négy évben felvett jelentkezők milyen arányban rendelkeztek legalább B2-es szintű nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal.

„Az adatok alapján képzési területenként jelentősen eltérő arány látható, a legalacsonyabb értékek az agrár, a műszaki és a pedagógus képzési területen vannak. Ami a probléma súlyosságát jelenti, hogy az elmúlt 4 évben az arány növekedése nem érte el az elvárt szintet, illetve például az agrár képzési terület vonatkozásában stagnálás figyelhető meg” – olvasható az ITM tájékoztatásában.

Lapunknak adott interjújában Palkovics László innovációs miniszter is arról beszélt, ha a kormány kitart a kötelező nyelvvizsga bevezetése mellett, az egyes szakokon erőteljesen csökkentette volna a hallgatók arányát, ezt pedig nem akarták. Ugyanakkor hozzátette: ő nem tartozott azok közé, akik örültek a nyelvvizsgaszigor eltörlésének.