A kormányban már tavaly augusztusban tudták, hogy nem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez, hónapokig mégis mást mondtak

Publikálás dátuma
2020.02.04. 08:40

Fotó: Népszava
Ráadásul ugyanarra a döntés-előkészítő dokumentumra hivatkozva hozott meg két, egymással ellentétes döntést.
Megalapozottan utasította vissza az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tavaly augusztusban benyújtott közérdekű adatigénylését, amelyben a politikus azt szerette volna megtudni, pontosan milyen előkészítő dokumentumok alapozták meg azt a kormánydöntést, ami 2020-tól legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzését tette volna kötelezővé az egyetemi továbbtanuláshoz – így döntött a napokban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Az Emmi arra hivatkozva utasította el a kért dokumentumok kiadását, hogy azok döntés-előkészítő jellegűek, és további döntések megalapozását is szolgálják, ezért még nem lehetnek nyilvánosak. A NAIH ezzel lényegében egyetértett, ugyanakkor leszögezte: a közérdekű adatok megismerését a megismerést korlátozó ok megszűnését követően biztosítani kell. Az adatvédelmi hatóság vizsgálata során azonban fény derült egy-két érdekességre. Mivel a felsőoktatás már nem az Emmihez, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozik, a szaktárca állásfoglalását is kikérték az ügyben. Az ITM válaszában felsorolta az Emmi által is ismertetett jogi érveket, majd kitért arra: a Szél Bernadett által kért dokumentum megismerése azért került elutasításra: „mert akkor már előkészítés alatt volt az a jövőbeni döntés, amelynek megalapozását szolgálta a kért dokumentum. Ez a döntés a kormány november 6-i ülésén született meg, a vonatkozó tervezett kormányelőterjesztés a tárca számára 2019. augusztusában már ismeretes volt. E döntés szerint nem kerül előírásra bemeneti követelményként a nyelvtudás, valamint a többletpontok számítása is a jelenleg hatályos szabályok szerint lesz”. Mindebből egyrészt az olvasható ki, hogy a kormány ugyanarra a döntés-előkészítő dokumentumra hivatkozva hozott meg két, egymással ellentétes döntést. Szél Bernadett ugyanis eredetileg arra volt kíváncsi, milyen dokumentumok alapján döntöttek a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről. Az ITM válaszában viszont az olvasható, hogy ugyanezen dokumentumok alapján döntöttek novemberben arról is, hogy mégsem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Másrészt az ITM tájékoztatásából kiderül az is, hogy a nyelvvizsgakövetelmény eltörléséről szóló előterjesztés már tavaly augusztusban ismert volt a tárca számára. Ennek ellenére a kormány részéről továbbra is azt kommunikálták, nem fognak változtatni a kötelező nyelvvizsga előírásán. Az ITM államtitkára, Schanda Balázs egy parlamenti kérdésre adott szeptember 16-i válaszában is arról írt: a kormány kitart korábbi döntése mellett, és 2020-tól kötelező feltétel lesz a nyelvvizsga megléte a felsőoktatásba való belépéshez. Arról, hogy mégis meggondolták magukat, csak november első felében tájékoztatták a közvéleményt. Az ITM a döntés okairól is tájékoztatta a NAIH-t. Mint írták, az elmúlt időszakban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, a Roma Szakkollégiumi Hálózat, valamint az Oktatási Jogok Biztosa (továbbá az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is – a szerk.) jelezte a minisztériumnak, hogy a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetése komoly gondokat fog okozni a társadalom számos területén, veszélyezteti a szükséges szakemberellátást. Ezért megvizsgálták, hogy az elmúlt négy évben felvett jelentkezők milyen arányban rendelkeztek legalább B2-es szintű nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal. „Az adatok alapján képzési területenként jelentősen eltérő arány látható, a legalacsonyabb értékek az agrár, a műszaki és a pedagógus képzési területen vannak. Ami a probléma súlyosságát jelenti, hogy az elmúlt 4 évben az arány növekedése nem érte el az elvárt szintet, illetve például az agrár képzési terület vonatkozásában stagnálás figyelhető meg” – olvasható az ITM tájékoztatásában. Lapunknak adott interjújában Palkovics László innovációs miniszter is arról beszélt, ha a kormány kitart a kötelező nyelvvizsga bevezetése mellett, az egyes szakokon erőteljesen csökkentette volna a hallgatók arányát, ezt pedig nem akarták. Ugyanakkor hozzátette: ő nem tartozott azok közé, akik örültek a nyelvvizsgaszigor eltörlésének. 
Szerző

Megint nincs érsebésze a Péterfy kórháznak

Publikálás dátuma
2020.02.04. 06:54
Képünk illusztráció
Fotó: LAZARENKO SVETLANA
A budapesti érsebészeti ellátás meglehetősen kritikus állapotban van.
Februártól sem akut, sem krónikus érbeteget nem lát el a Péterfy Sándor utcai Kórház – értesült a MedicalOnline. A feladat ellátáshoz legalább három érsebészt kellene alkalmaznia a kórháznak a mostani egy szakorvos és egy rezidens helyett. Azzal, hogy Péterfy „bedobta a törölköző” február elsejétől a többi, budapesti érbeteg-ellátást nyújtó intézménynek havonta négy ügyelettel kell majd többet ellátnia. A budapesti érsebészeti ellátás kritikus helyzete az egyre romló munkaerőhiányból adódik, országszerte kevés a az akut érbeteg ellátáshoz kellő gyakorlattal rendelkező érsebész. A fővárosi ellátásban tavaly márciusban mutatkoztak először problémák, amikor a Péterfy lemondta az akut érsebészeti ellátást, júniusban annak az érsebész szakorvosának halála miatt kényszerült ugyanerre a kórház, aki havi 30 napon vállalta egyedül az ügyeletet. 
Szerző

Dolgozói osztalékkal növelnék a béreket - Tóth Bertalan az MSZP új baloldali programjáról, összefogásról, kormányváltásról

Publikálás dátuma
2020.02.04. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Lehet kakaskodni az ellenzéki térfélen, csak semmi értelme - mondta Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök, aki azt is elárulta: ha a pártján múlik, az állam maximálja az albérlet- és lakásárakat.
Márciusban MSZP-kongresszus lesz, amelyre "kormányváltó stratégiával" készül. Mitől ennyire biztos abban, hogy 2022-ben bukik a hatalom? Nincs kétségem. Kialakult egy, a baloldaltól a liberálisokon át a mérsékelt jobboldalig tartó együttműködés, amelyet ha elmélyítünk, jelentős esélyünk lesz a 2022-es kormány- és korszakváltásra.
Mekkora tétben fogadna erre? Ezen már túl vagyunk, másfél havi fizetésemet feltettem az ügyre - eddig.
Ezt hogy érti? Emlékezzen vissza: Kövér László házelnök ekkora pénzbüntetést rótt ki, amikor egyebek mellett pulpitusfoglalással és módosítójavaslat-áradattal próbáltam megakadályozni, hogy a Fidesz elfogadja a rabszolgatörvényt.
 
Arra is tenne ekkora summát, hogy az MSZP odaér a 2022-es választásokra? Nem kérdés. Az MSZP közössége, intézményrendszere és kampánytudása nélkül nem érhet el sikert az ellenzék 2022-ben. Persze az MSZP-nek is alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez: erősebb szövetségi rendszerrel és hatékonyabb szervezettel kell ráfordulnia a következő választásra.
 
Az erősebb szövetség mit jelent? Mit szól ahhoz, hogy meghatározó szocialista politikusok szívesen egyesülnének például a Párbeszéddel? A Párbeszéddel természetes szövetségesei vagyunk egymásnak, hiszen a klíma- és a zöldpolitika párban jár a szociáldemokráciával. Mindkettő az embereket és a Föld erőforrásait kizsákmányoló tőke ellen küzd. Az együttműködés formája másodlagos.
A klíma- és a zöldpolitika az LMP-nek is fontos. Velük is nyitottak vagyunk az együttműködésre.
Tudna olyan ellenzéki pártot mondani, amellyel szemben az MSZP-nek fenntartása van? A kormányváltásnak nincs más útja, mint a közös lista, közös jelöltek, közös miniszterelnök-jelölt és közös program. Első lépésként ez utóbbit kell megalkotni. A többi párttal való viszonyunkat az határozza meg, miképp állnak az új, baloldali programunkhoz. Mindenképpen szeretnék egy kongresszusi döntést arról, hogy az MSZP szemben áll a neoliberális gazdasági elveket elfogadó, az elitek érdekeit képviselő harmadik utas szociáldemokráciának csúfolt gondolattal.
 
Jól értem, hogy az MSZP 2010 előtti politikájáról beszél? Igen. De új idők új politikát követelnek. Új országképet akarunk a köztársaságpárti erők elé vinni, ehhez keresünk szövetségest, nemcsak pártokat, civil mozgalmakat is. A mi víziónk egy esélyteremtő köztársaság, amely felemeli az elesetteket, megjavítja a közös ellátórendszereket, - például az oktatást és az egészségügyet -, fellép a klímaváltozás ellen, és a közösségre tervezett politikát valósít meg. Az előválasztás nem csak azért fontos, mert így végül mindenhol egy jelölt állhat szemben a Fidesz emberével, hanem azért is, mert a választók eldönthetik, kinek a programját, jelöltjét tartják a legjobbnak.
Mindegyik választókerületben szeretnének előválasztást? Nyitottak vagyunk erre, már csak azért is, mert az előválasztásnál nincs hatékonyabb kampányeszköz, ez Budapesten bebizonyosodott. És mi lesz a szocialista jelöltek üzenete? Tanuló társadalom, igazságosságon alapuló, esélyteremtő újraelosztás, zöld alkalmazkodás. Egyik szlogen sem kívánkozik plakátra. Nem is plakátháborúra készülünk. Az életről beszélünk: a mai, gyorsan változó világban csak a tudás adhat gyermekeinknek biztonságot, esélyt egy jó életre. E tudás megszerzését kell biztosítanunk. Az igazságosságon alapuló esélyteremtés például azt jelenti, hogy egyetlen állami iskola sem kaphat kevesebb pénzt, mint az egyházi iskolák. Azaz csökkentenék az egyházi iskolák normatíváját? Nem, ugyanannyi támogatást adnánk az állami iskoláknak, mint az egyháziaknak. De az is az igazságossághoz tartozik, hogy enyhítsük a lakhatási válságot. Az állam legalább annyit költsön bérlakások építésére, mint a CSOK-ra. Mi pedig szankcionálnánk azokat a tulajdonosokat, akik nem adják ki az üres lakásukat. Bevezetnénk a lakbér- és lakásár-plafont is.   Amit a többi pártról tudunk, az az, hogy mást gondolnak a piac működéséről. Ilyen például a Momentum is. Maradjunk annyiban, hogy a VI. kerületben a momentumos Soproni Tamás polgármester éppen most követ el mindent, hogy lakáshoz juttassa a fiatalokat. Egyelőre – más eszköze nem lévén – az önkormányzati lakásokat próbálja formába hozni. Biztos vagyok benne, hogy neki tetszene a mi javaslatunk is. Más területeken is bátran be kell avatkozni az érdekviszonyokba: szükség van a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésére, mert ezekből most nem lehet egyről a kettőre jutni. Ez azért felvet egy igazságossági problémát: ha a legkisebb pénzeket megemelik, akkor sok-sok, most nem minimálbérért dolgozó lényegében semmivel, vagy alig keres majd többet a legalacsonyabb fizetési szintnél. Ezért mondom, bátran kell beavatkozni az érdekviszonyokba. Először is, erős szakszervezetekre van szükség. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy a szakszervezetek ugyanúgy részesülhessenek a személyi jövedelemadó 1 százalékából, mint a civil szervezetek és az egyházak, az állam pedig tegyen mellé ugyanennyi költségvetési támogatást. Az erős szakszervezetek ágazati szintű bér- és termelékenységi megállapodásokat tudnak kötni a tudatos életszínvonal- és bérpolitika érdekében. Másodszor, át kell alakítani a közteherviselés rendszerét, hiszen igazságtalan az az adórendszer, ahol ugyanolyan arányban adózik Mészáros Lőrinc és egy egészségügyi szakdolgozó. Ezeken kívül vannak az olyan új kezdeményezéseink, amelyek növelhetik a munkavállalók érdekeltségét a vállalat sikerében: például javasoljuk, hogy a dolgozók részesüljenek a cég profitjából. Úgy érti, a munkavállalók egyfajta osztalékot kapnának? Pontosan, egyenlő mértékben. A kis- és középvállalkozások viszont már most is nehezen gazdálkodják ki a megemelt minimálbért és garantált bérminimumot. Ha ezek a terhek nőnek, és a profitjukon is osztozni kell, miképp élnek túl? A „dolgozói osztalék” bizonyos mérethatár fölött járna – azaz alapvetően azok a nagy cégek fizetnék, amelyeket a kormány gazdaságpolitikájának hála, alig terhel nyereségadó. Továbbá a hazai kis és középvállalkozások adó- és járulékkedvezmény formájában részesülnének annyi támogatásban, hogy kezelni tudják a megnövekedett bértömeget. A nyugdíjasok viszont nem számíthatnak a piacra és a szigorú uniós követelmények miatt a költségvetésre sem. Ezt a dilemmát hogy oldaná fel? A 2019-es nyugdíjemelés 6,5 százalékos lett volna, ha az MSZP modelljét használta volna a kormány. A szocialisták ugyanis úgynevezett „svájci indexálással” a bérek növekedését is figyelembe vennék a nyugdíjemelésnél, ami így többszöröse lenne a jelenleginek. Az alacsony összegű nyugdíjak felzárkóztatása érdekében egy átmeneti ideig a nyugdíjemelés céljára rendelkezésre álló tételt egyenlően kellene felosztani a mintegy 2 millió időskorú között. Hogy világos legyen: 2019-ben mintegy 3352 milliárdot költött a kormány nyugdíjra. Ennek az említett 6,5 százaléka 217,9 milliárd, azaz évente mindenkinek egyformán körülbelül 109 ezer forinttal nőtt volna a nyugdíja. Az MSZP modellje szerint, akinek nem több a nyugdíja 300 ezer forintnál, az jól járna az új szisztémával. Ahhoz, hogy ebből bármi valóság legyen, első körben a párt kongresszusának kell rábólintania a tervekre. Ez a testület azonban nemcsak a jövőképről szavaz, hanem a párt szervezetéről is. A hírek szerint alaposan átalakulna az MSZP működése, a jövőben egyfajta bázisdemokrata párt lenne, ahol a tagság mondja meg, mi legyen. Első körben a véleménynyilvánító - akár online platformon is bonyolítható - pártszavazás intézményét szeretném bevezetni – és nemcsak a tagságot kérdezném meg, de a szimpatizánsokat is. Ha jól működik, hosszútávon lehet ez egy stratégiai kérdésekben is döntő fórum. A bázisdemokráciával milyen viszonyban van az, hogy a jövőben az elnökség egyfajta menedzsmentként működne. Ez a megyei, helyi szervezetek korlátozását jelenti? Az önkormányzati választások alatt a helyi szervezetek mozgástere nagyon nagy, hiszen ezeken a szinteken ismerik a falvak és városok sajátosságait. A 2022-es választáson azonban a pártok együttműködési megállapodása lesz a mérvadó.   Ez mit jelent a legérzékenyebb téma, a jelöltkiválasztás esetében? Tiszteletben tartjuk a helyi szervezetek jelölési jogát. Ám az előválasztás menetrendjéről, a jelöltkiválasztás rendjéről országos szinten zajlanak az egyeztetések. Így az elnökségnek egy erősebb felhatalmazásra – például jelöltkiválasztás esetén egyetértési jogra – van szüksége. Végig közös ellenzéki indulásról beszél. Ez ennyire biztos? Nincs más lehetőség, maga a Fidesz választási törvénye kényszeríti ki. Lehet közvélemény-kutatásokra hivatkozni és azon kakaskodni, hogy ki az ellenzék vezető ereje, de egyik pártnak sincs meg önállóan a kormányváltáshoz szükséges háttere. Az rossz út, ha az ellenzéki pártok úgy szeretnék növelni a támogatottságukat, hogy egymást minősítgetik. Mindenki hirdesse a maga programját, de a szavazóbázist csak „kívülről” lehet növelni. Ehhez viszont közös fellépésre van szükség. Például a falvakban, kisvárosokban soha nem jelenünk meg, ha nem osztjuk fel egymás között a terepet, és nem képvisel mindenki mindenkit. Ha elkezdődnek az ellenzéki egyeztetések az első javaslatom az lesz, hogy dolgozzunk ki egy erről szóló akciótervet, ugyanis a kistelepülések, a vidék Magyarországának támogatása elengedhetetlen a kormányváltáshoz.
Szerző
Témák
Tóth Bertalan