Megint nincs érsebésze a Péterfy kórháznak

Publikálás dátuma
2020.02.04. 06:54
Képünk illusztráció
Fotó: LAZARENKO SVETLANA
A budapesti érsebészeti ellátás meglehetősen kritikus állapotban van.
Februártól sem akut, sem krónikus érbeteget nem lát el a Péterfy Sándor utcai Kórház – értesült a MedicalOnline. A feladat ellátáshoz legalább három érsebészt kellene alkalmaznia a kórháznak a mostani egy szakorvos és egy rezidens helyett. Azzal, hogy Péterfy „bedobta a törölköző” február elsejétől a többi, budapesti érbeteg-ellátást nyújtó intézménynek havonta négy ügyelettel kell majd többet ellátnia. A budapesti érsebészeti ellátás kritikus helyzete az egyre romló munkaerőhiányból adódik, országszerte kevés a az akut érbeteg ellátáshoz kellő gyakorlattal rendelkező érsebész. A fővárosi ellátásban tavaly márciusban mutatkoztak először problémák, amikor a Péterfy lemondta az akut érsebészeti ellátást, júniusban annak az érsebész szakorvosának halála miatt kényszerült ugyanerre a kórház, aki havi 30 napon vállalta egyedül az ügyeletet. 
Szerző

Dolgozói osztalékkal növelnék a béreket - Tóth Bertalan az MSZP új baloldali programjáról, összefogásról, kormányváltásról

Publikálás dátuma
2020.02.04. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Lehet kakaskodni az ellenzéki térfélen, csak semmi értelme - mondta Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök, aki azt is elárulta: ha a pártján múlik, az állam maximálja az albérlet- és lakásárakat.
Márciusban MSZP-kongresszus lesz, amelyre "kormányváltó stratégiával" készül. Mitől ennyire biztos abban, hogy 2022-ben bukik a hatalom? Nincs kétségem. Kialakult egy, a baloldaltól a liberálisokon át a mérsékelt jobboldalig tartó együttműködés, amelyet ha elmélyítünk, jelentős esélyünk lesz a 2022-es kormány- és korszakváltásra.
Mekkora tétben fogadna erre? Ezen már túl vagyunk, másfél havi fizetésemet feltettem az ügyre - eddig.
Ezt hogy érti? Emlékezzen vissza: Kövér László házelnök ekkora pénzbüntetést rótt ki, amikor egyebek mellett pulpitusfoglalással és módosítójavaslat-áradattal próbáltam megakadályozni, hogy a Fidesz elfogadja a rabszolgatörvényt.
 
Arra is tenne ekkora summát, hogy az MSZP odaér a 2022-es választásokra? Nem kérdés. Az MSZP közössége, intézményrendszere és kampánytudása nélkül nem érhet el sikert az ellenzék 2022-ben. Persze az MSZP-nek is alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez: erősebb szövetségi rendszerrel és hatékonyabb szervezettel kell ráfordulnia a következő választásra.
 
Az erősebb szövetség mit jelent? Mit szól ahhoz, hogy meghatározó szocialista politikusok szívesen egyesülnének például a Párbeszéddel? A Párbeszéddel természetes szövetségesei vagyunk egymásnak, hiszen a klíma- és a zöldpolitika párban jár a szociáldemokráciával. Mindkettő az embereket és a Föld erőforrásait kizsákmányoló tőke ellen küzd. Az együttműködés formája másodlagos.
A klíma- és a zöldpolitika az LMP-nek is fontos. Velük is nyitottak vagyunk az együttműködésre.
Tudna olyan ellenzéki pártot mondani, amellyel szemben az MSZP-nek fenntartása van? A kormányváltásnak nincs más útja, mint a közös lista, közös jelöltek, közös miniszterelnök-jelölt és közös program. Első lépésként ez utóbbit kell megalkotni. A többi párttal való viszonyunkat az határozza meg, miképp állnak az új, baloldali programunkhoz. Mindenképpen szeretnék egy kongresszusi döntést arról, hogy az MSZP szemben áll a neoliberális gazdasági elveket elfogadó, az elitek érdekeit képviselő harmadik utas szociáldemokráciának csúfolt gondolattal.
 
Jól értem, hogy az MSZP 2010 előtti politikájáról beszél? Igen. De új idők új politikát követelnek. Új országképet akarunk a köztársaságpárti erők elé vinni, ehhez keresünk szövetségest, nemcsak pártokat, civil mozgalmakat is. A mi víziónk egy esélyteremtő köztársaság, amely felemeli az elesetteket, megjavítja a közös ellátórendszereket, - például az oktatást és az egészségügyet -, fellép a klímaváltozás ellen, és a közösségre tervezett politikát valósít meg. Az előválasztás nem csak azért fontos, mert így végül mindenhol egy jelölt állhat szemben a Fidesz emberével, hanem azért is, mert a választók eldönthetik, kinek a programját, jelöltjét tartják a legjobbnak.
Mindegyik választókerületben szeretnének előválasztást? Nyitottak vagyunk erre, már csak azért is, mert az előválasztásnál nincs hatékonyabb kampányeszköz, ez Budapesten bebizonyosodott. És mi lesz a szocialista jelöltek üzenete? Tanuló társadalom, igazságosságon alapuló, esélyteremtő újraelosztás, zöld alkalmazkodás. Egyik szlogen sem kívánkozik plakátra. Nem is plakátháborúra készülünk. Az életről beszélünk: a mai, gyorsan változó világban csak a tudás adhat gyermekeinknek biztonságot, esélyt egy jó életre. E tudás megszerzését kell biztosítanunk. Az igazságosságon alapuló esélyteremtés például azt jelenti, hogy egyetlen állami iskola sem kaphat kevesebb pénzt, mint az egyházi iskolák. Azaz csökkentenék az egyházi iskolák normatíváját? Nem, ugyanannyi támogatást adnánk az állami iskoláknak, mint az egyháziaknak. De az is az igazságossághoz tartozik, hogy enyhítsük a lakhatási válságot. Az állam legalább annyit költsön bérlakások építésére, mint a CSOK-ra. Mi pedig szankcionálnánk azokat a tulajdonosokat, akik nem adják ki az üres lakásukat. Bevezetnénk a lakbér- és lakásár-plafont is.   Amit a többi pártról tudunk, az az, hogy mást gondolnak a piac működéséről. Ilyen például a Momentum is. Maradjunk annyiban, hogy a VI. kerületben a momentumos Soproni Tamás polgármester éppen most követ el mindent, hogy lakáshoz juttassa a fiatalokat. Egyelőre – más eszköze nem lévén – az önkormányzati lakásokat próbálja formába hozni. Biztos vagyok benne, hogy neki tetszene a mi javaslatunk is. Más területeken is bátran be kell avatkozni az érdekviszonyokba: szükség van a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésére, mert ezekből most nem lehet egyről a kettőre jutni. Ez azért felvet egy igazságossági problémát: ha a legkisebb pénzeket megemelik, akkor sok-sok, most nem minimálbérért dolgozó lényegében semmivel, vagy alig keres majd többet a legalacsonyabb fizetési szintnél. Ezért mondom, bátran kell beavatkozni az érdekviszonyokba. Először is, erős szakszervezetekre van szükség. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy a szakszervezetek ugyanúgy részesülhessenek a személyi jövedelemadó 1 százalékából, mint a civil szervezetek és az egyházak, az állam pedig tegyen mellé ugyanennyi költségvetési támogatást. Az erős szakszervezetek ágazati szintű bér- és termelékenységi megállapodásokat tudnak kötni a tudatos életszínvonal- és bérpolitika érdekében. Másodszor, át kell alakítani a közteherviselés rendszerét, hiszen igazságtalan az az adórendszer, ahol ugyanolyan arányban adózik Mészáros Lőrinc és egy egészségügyi szakdolgozó. Ezeken kívül vannak az olyan új kezdeményezéseink, amelyek növelhetik a munkavállalók érdekeltségét a vállalat sikerében: például javasoljuk, hogy a dolgozók részesüljenek a cég profitjából. Úgy érti, a munkavállalók egyfajta osztalékot kapnának? Pontosan, egyenlő mértékben. A kis- és középvállalkozások viszont már most is nehezen gazdálkodják ki a megemelt minimálbért és garantált bérminimumot. Ha ezek a terhek nőnek, és a profitjukon is osztozni kell, miképp élnek túl? A „dolgozói osztalék” bizonyos mérethatár fölött járna – azaz alapvetően azok a nagy cégek fizetnék, amelyeket a kormány gazdaságpolitikájának hála, alig terhel nyereségadó. Továbbá a hazai kis és középvállalkozások adó- és járulékkedvezmény formájában részesülnének annyi támogatásban, hogy kezelni tudják a megnövekedett bértömeget. A nyugdíjasok viszont nem számíthatnak a piacra és a szigorú uniós követelmények miatt a költségvetésre sem. Ezt a dilemmát hogy oldaná fel? A 2019-es nyugdíjemelés 6,5 százalékos lett volna, ha az MSZP modelljét használta volna a kormány. A szocialisták ugyanis úgynevezett „svájci indexálással” a bérek növekedését is figyelembe vennék a nyugdíjemelésnél, ami így többszöröse lenne a jelenleginek. Az alacsony összegű nyugdíjak felzárkóztatása érdekében egy átmeneti ideig a nyugdíjemelés céljára rendelkezésre álló tételt egyenlően kellene felosztani a mintegy 2 millió időskorú között. Hogy világos legyen: 2019-ben mintegy 3352 milliárdot költött a kormány nyugdíjra. Ennek az említett 6,5 százaléka 217,9 milliárd, azaz évente mindenkinek egyformán körülbelül 109 ezer forinttal nőtt volna a nyugdíja. Az MSZP modellje szerint, akinek nem több a nyugdíja 300 ezer forintnál, az jól járna az új szisztémával. Ahhoz, hogy ebből bármi valóság legyen, első körben a párt kongresszusának kell rábólintania a tervekre. Ez a testület azonban nemcsak a jövőképről szavaz, hanem a párt szervezetéről is. A hírek szerint alaposan átalakulna az MSZP működése, a jövőben egyfajta bázisdemokrata párt lenne, ahol a tagság mondja meg, mi legyen. Első körben a véleménynyilvánító - akár online platformon is bonyolítható - pártszavazás intézményét szeretném bevezetni – és nemcsak a tagságot kérdezném meg, de a szimpatizánsokat is. Ha jól működik, hosszútávon lehet ez egy stratégiai kérdésekben is döntő fórum. A bázisdemokráciával milyen viszonyban van az, hogy a jövőben az elnökség egyfajta menedzsmentként működne. Ez a megyei, helyi szervezetek korlátozását jelenti? Az önkormányzati választások alatt a helyi szervezetek mozgástere nagyon nagy, hiszen ezeken a szinteken ismerik a falvak és városok sajátosságait. A 2022-es választáson azonban a pártok együttműködési megállapodása lesz a mérvadó.   Ez mit jelent a legérzékenyebb téma, a jelöltkiválasztás esetében? Tiszteletben tartjuk a helyi szervezetek jelölési jogát. Ám az előválasztás menetrendjéről, a jelöltkiválasztás rendjéről országos szinten zajlanak az egyeztetések. Így az elnökségnek egy erősebb felhatalmazásra – például jelöltkiválasztás esetén egyetértési jogra – van szüksége. Végig közös ellenzéki indulásról beszél. Ez ennyire biztos? Nincs más lehetőség, maga a Fidesz választási törvénye kényszeríti ki. Lehet közvélemény-kutatásokra hivatkozni és azon kakaskodni, hogy ki az ellenzék vezető ereje, de egyik pártnak sincs meg önállóan a kormányváltáshoz szükséges háttere. Az rossz út, ha az ellenzéki pártok úgy szeretnék növelni a támogatottságukat, hogy egymást minősítgetik. Mindenki hirdesse a maga programját, de a szavazóbázist csak „kívülről” lehet növelni. Ehhez viszont közös fellépésre van szükség. Például a falvakban, kisvárosokban soha nem jelenünk meg, ha nem osztjuk fel egymás között a terepet, és nem képvisel mindenki mindenkit. Ha elkezdődnek az ellenzéki egyeztetések az első javaslatom az lesz, hogy dolgozzunk ki egy erről szóló akciótervet, ugyanis a kistelepülések, a vidék Magyarországának támogatása elengedhetetlen a kormányváltáshoz.
Szerző
Témák
Tóth Bertalan

Tízmilliárddal tartoznak, húsz hiányzik, összesen meg lesz legalább 62 milliárd az állatkerti Biodóm

Publikálás dátuma
2020.02.04. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány egyelőre azt se fizette ki, amit korábban ígért a Biodómra. A főváros elrendelte a projekt felülvizsgálatát.
A kormány Fürjes Balázs államtitkáron keresztül újfent megüzente: nem ad több pénzt az állatkerti Biodómra. Legyen elég, amit eddig adott. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett projekt, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott,  Fürjes Balázs szerint pedig - legalábbis a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata alapján - már 62,8 milliárdon állhat a költségszámláló.
A kormány a 2015. és 2016. években biztosított forrásokon felül 37,5 milliárd forint támogatást biztosított a projektnek, mindösszesen 43,7 milliárd forint értékben. A kormányhatározatban rögzített ütemezés szerint a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) 2018-ban 18,57 milliárd, 2019-ben 15,87 milliárd, míg az idén 3,14 milliárd támogatást kap. A 2020-ra ígért pénz még nem érkezett meg a főváros számlájára, de még a tavalyiból is hibádzik 7,5 milliárd. Korábban az is felmerült, hogy a kormány visszakéri a támogatás összegét, ha a beruházást nem sikerül a kormányhatározatban meghatározott határidőig, azaz 2020 december végéig átadni. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint viszont nincs ilyen kockázat. A támogatási szerződésben ugyanis csupán az szerepel a támogatás feltételeként, hogy 2021 szeptemberéig meg kell valósulnia a „háromosztatú biodómnak”, egyetlen szó sincs arról, hogy mi legyen benne. Márpedig ha más nem is, de a kupola kész lesz. A kérdés az, hogy mi kerül bele.
A kupola kivitelezése 33,5 milliárdba kerül. Ez a Pannon Park projekt 70 százaléka. Az ehhez kapcsolódó egyéb költségek után közel 6 milliárd marad az állami támogatásból, feltéve persze, hogy megkapja a főváros a pénzt – teszi hozzá Kiss Ambrus.
A Market Zrt. 2020 tavaszára ígérte az épület átadását. Ezután kezdődhetne meg a Pannon Park fejlesztés II. üteme, vagyis a dekorációs és belsőépítészeti munkák a bemutatókban és a közönségterekénél, a növényültetés és a parképítés, az öntöző rendszer telepítése, a kiállítási tartalomfejlesztés, a jegy- és beléptető rendszer beüzemelése, a rendezvények, valamint a vendéglátás tárgyi feltételeinek beszerzése, az állat- és növénygondozás, továbbá a műszaki fenntartás gépeinek és eszközeinek, valamint a kerti bútoroknak a megrendelése és elhelyezése. Közben meg kellene vásárolni a szárazföldi és a tengeri állatokat. Ezek mindegyike külön közbeszerzés tárgya lesz, amelyeket azonban még el sem indítottak, holott évekig is eltarthat a lebonyolításuk. Persányi Miklós, a FÁNK főigazgatója az új városvezetést arról tájékoztatta, hogy a kívánt látogatóélmény kialakításához még 20 milliárd forintra lenne szükség, de Kiss Ambrus lapunknak az mondta, hogy ehhez semmiféle alátámasztó pénzügyi terv nem készült és a feltételes közbeszerzési eljárásokat se bonyolították le. (A FÁNK a Népszava részleteket firtató kérdéseire nem válaszolt.)
Városházi forrásaink szerint hasonló lazaság jellemzi az eddigi projektvezetést is. Ahogy Fürjes megjegyezte: „Persányi Miklós szabadon tervezett, szabadon bonyolította le a közbeszerzéseket és irányította a munkát”. Lassan az új városvezetés számára is kirajzolódik, hogy mennyire nagy szabadság volt ez. Persányi Miklós gyakorlatilag senkivel nem egyeztetve döntött az állami támogatás felhasználásáról, a fővárosi önkormányzaton csak átfolytak a milliárdok. A rendszerbe egyetlen ellenőrző pont volt beépítve: a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Enviroduna Kft. projektmenedzsment cég, amelynek azonban csak az utóellenőrzésre nyílt lehetősége, azt is csupán a nekik átadott dokumentumok alapján. Az új városvezetés a túlzónak tartott 20 milliárdos befejezési költség okán a projekt teljes körű állapotfelmérésével bízta meg az Enviroduna Kft.-t, amelynek eredményeként szeretnének tiszta képet kapni a beruházás pénzügyi helyzetéről, a kivitelezés üteméről, illetve arról, hogy milyen befejezési változatok lehetségesek, mennyi pénz és idő szükséges még a megnyitáshoz – mondta Kiss Ambrus a Népszavának. Az Enviroduna 4-6 hónapot kért a beruházás megnyugtató lezárásához szükséges stratégia kialakítására.
A Karácsony-kabinet mindemellett úgy véli, hogy a FÁNK alapműködése sincs rendben. Persányi Miklós mellé január elsejétől egy gazdasági igazgatót neveztek ki Mézes Rózsa személyében. Az új gazdasági igazgató hivatalba lépése után azonnal kezdeményezte a FÁNK 2019-es költségvetésének módosítását, mivel saját beruházásra (a Biodómon felüli munkákra) egyetlen fillért sem tervezett be az állatkert vezetése, miközben elég sokat költöttek ezen a címen. A Fővárosi Közgyűlés januári ülésén a kérésnek megfelelően 208 millió forintot csoportosított át. A fideszes városatyák ellenezték a dolgot, ami csupán azért meglepő, mivel korábban egyetlen zokszó nélkül engedték át a milliárdokat a FÁNK vezetésének.
Fürjes Balázs azt is felvetette, hogy a 700 férőhelyes Hermina garázs 6 milliárdos költségkerete a Biodómra is elkölthető, ha közösen arra jut a főváros és a kormány, hogy az egyébként autómentessé alakítandó ligetben nincs szükség parkolóházra. Az ötlet valóban felmerült a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának előző ülésén – ismerte el a főpolgármester-helyettes, de úgy véli, hogy a döntés előtt fel kell mérni a környék parkoló igényeit, különös tekintettel az új létesítményekre. Ez a munka már folyik, a kérdésre az FKT februári ülésen visszatérnek.
A parkolóház kivitelezése egyébként még nem kezdődött meg. Az előzetes környezeti vizsgálati határozatát a bíróság a civilek által beadott kereset nyomán megsemmisítette, de a projektről hatályos közgyűlési és kormányhatározat van. Ráadásul az építésügyi jogszabályok is kötelezővé teszik a közintézmények mellett megfelelő számú parkolóhely létesítését. A FÁNK az Mfor gazdasági portálnak korábban azt mondta, hogy a beruházás törlése esetén a városvezetésnek alternatív parkolási megoldást kell biztosítania, mert ez jelentős hatással van a látogatók számára, az ebből származó bevételeikre, az ennek hiányában kért közpénz-támogatásukra. Karácsony Gergelyt tehát burkoltan azzal „fenyegette” az állatkert, hogyha nem lesz Hermina, akkor több támogatást kérnek. Az új létesítményhez előzetesen nem készült mindenre kiterjedő megtérülési kalkuláció, nincs becslés sem a várható árbevételről, sem a kiadásokról - jegyzi meg Kiss Ambrus. A Fővárosi Közgyűlés 2014-es döntését megalapozó előterjesztésben az állatkert még azt ígérte, hogy a létesítmény „jelentősebb fenntartói támogatások nélkül” is képes lesz önfenntartóan üzemelni. A 2019 januárjában már csak azt állították, hogy megpróbálják optimalizálni az üzemeltetés költségeit. A bér-, energia- és vízköltségek mindenesetre milliárdos kiadásnövekedést okoznak. Ez pedig csak drasztikus jegyáremeléssel vagy jelentős fővárosi támogatásnöveléssel hozható ki nullszaldóra.
Szerző