felújítás;rekonstrukció;Iparművészeti Múzeum;

2020-02-05 12:00:00

A múzeum bizonytalan ideig zárva

Bár továbbra is kérdéses, mikor kezdődik el az Iparművészeti épületének rekonstrukciója, annyi bizonyos, egyes bútoraival nemcsak Fertődön, hanem Dégen és Sümegen is találkozhatunk majd.

Az Iparművészeti Múzeum műtárgyait nemcsak tárolják a műtárgy-szállítmányozó cég, a Museum Complex Jászberény úti raktárában – az egykori Kossuth Nyomda épületében −, hanem restaurálják is. Ezt mutatták meg tegnap sajtóbejáráson, ahol az Iparművészeti Múzeum két főrestaurátora, Kovács András és Németh György munkájába lehetett bepillantást nyerni egy-egy restaurátorteremben. Egyikük empire, másikuk rokokó bútorokat varázsol vissza eredeti szépségébe – a munkájukból egy laikus annyit fog fel, hogy a repedezett, esetleg hiányos műtárgy a régi formáját és fényét kapja vissza. Az anyagösszetétel, az anyagszerkezet – az idő és a környezet ezekre gyakorolt hatása – ennél már összetettebb probléma, ahogy az is, miként lehet megállapítani roncsolás mentesen, egy-egy bútornál milyen felületkezelő anyagokat használtak egykor, milyen gyantához milyen színezéket kevertek, és miként lehet felfrissíteni az eredeti lakbevonatot, vagy aranyozást.

De e cikk kereteit szétfeszítené a Bűnügyi Szakértő és Kutatóintézetben végzett Fourier-transzformációs infravörös spektrofotometriai vizsgálat ismertetése. Annyi bizonyos: például egy empire szék restaurálása múlt év májusa óta folyik – a munkát másfél-két hónapra megszakította, hogy az Üllői útról ide költöztek a bútorrestaurátorok. A szék – amelynek háttámláját egy bájosan naiv, sárkányfejű, szárnyas Unikornis-pár díszíti −, valamint egy négydarabos empire ülőgarnitúra, egy ágy és egy írószekrény a dégi Festetics-kastélyban lesz majd látható. Egy rokokó karosszék és öt rokokó keret a sümegi Püspöki Palotába kerül – ez empire bútorokhoz hasonlóan haszonkölcsön szerződés keretében. Mindkét épület rekonstrukciója egyébként a Nemzeti Kastélyprogram keretében, európai uniós finanszírozásból zajlik 2018 óta. A dégi kastély átadását idénre ígérték, a sümegi Püspöki Palota rekonstrukciója feltehetően csak jövő tavaszra fejeződik be.

Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti épületének a rekonstrukciója azonban a mai napig nem kezdődött el. − Erről én is tehetek, nem tudtam ugyanis elfelejteni a műemlékes múltamat – mondta el a Népszavának Cselovszki Zoltán, a múzeum főigazgatója. (Cselovszki Zoltán volt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal első és utolsó elnöke is – a szerk.) Miután 2017 szeptemberében bezárt a múzeum, a főigazgató az össze restaurátor szakmát aktivizálta az épületben, hogy a rekonstrukció kiviteli terveihez szükséges vizsgálatokat elvégezzék. Ők pedig megtalálták többek között az 1920-ban fehérre festett falak alatt az enteriőr eredeti díszes, szecessziós falfestését, hogy milyen volt az üvegcsarnok festett üvege, vagy a belső udvarokra néző ablakok ólomüvege, festett üvege. − Zavarba ejtően gyönyörű épület volt, Lechner Ödönnek egy nagyon kreatív, nagyon erős alkotása. Kész van a teljes rekonstrukció kiviteli terve, a kormánynak kell majd abban döntenie, hogy egy egyszerű múzeumfelújítást támogat-e, vagy pedig – ahogy az ország egyre több műemlékénél történik − az eredeti enteriőrt visszaállítását is beveszi a projektbe. Utóbbi esetben plusz egy évig, azaz négy évig tartana a rekonstrukció, ami természetesen a költségeket is megnövelné – mondta Cselovszki Zoltán. (2017-ben mintegy 25 milliárd forint költséggel számoltak – a szerk.)

A múlt év májusában visszavont rekonstrukciós közbeszerzési pályázatról az Iparművészeti főigazgatója elmondta: feltételes közbeszerzés volt, hogy kormány-előterjesztésben a piacról kapott ajánlatok alapján a költségek valós számait tudják feltüntetni. A projekt elindítása, lebonyolítása azonban már a Beruházási Ügynökség kompetenciája, ami tavaly alakult meg.

Bár a Nagytétényi Kastélymúzeum megnyitását még múlt évre ígérték, ez idén lesz. − Anyagi okokból egy évet kihagytunk, ráadásul tavaly itt vettek fel egy tévésorozatot, ami a múzeumnak jó reklám – mondta el az Iparművészeti filiáléjáról Cselovszki Zoltán. – A nagytétényi kastély ad otthont az ország egyik legnagyobb interaktív pedagógiai programjának, és itt van az ország legnagyobb kerámiagyűjteménye. Mivel egy múzeum nemcsak kiállítótér, raktár, hanem tudományos kutatások otthona is, létrehoztunk itt egy 3D-labort, ahol elemenként beszkennelhetünk egy kályhát. Ez nemcsak a restaurálásokat segítheti, hanem replikák, működőképes kályhák kivitelezésére is alkalmas. Ha például a Nemzeti Kastélyprogram egy-egy épületének kell egy korabeli kályha, azt itt le lehet gyártatni. A teljes eszközbeszerzés megvan, jelenleg a munkatársakat keressük, műhelyvezetőt, restaurátort, informatikust.

A látogatók hetven százaléka egyébként a kert miatt keresi fel a kastélyt, de a nagytétényi kastély teljes parkrekonstrukciójának kiviteli terve is elkészült – mondta el lapunknak Cselovszki Zoltán, aki azt is elmondta: elindult már a római kori emlékeket bemutató látogatóközpont megvalósítása is, ezt az uniós projektet a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen valósítják meg. A bútorkiállítást ugyanakkor át kell rendezni, mivel az Esterházy-gyűjtemény több bútora átkerült Fertődre. A kiállítás átrendezése sem egyszerű feladat: restaurált bútorokkal érdemes egy új kiállítást megnyitni, ám egy-egy bútor restaurálása milliós költségű lehet, ráadásul az Iparművészeti Múzeumnak összesen két bútorrestaurátora van – igaz, ők a szakmájuk nagyjai.