A kormány nem fizet akárkinek. E célból kapta feladatul Varga Mihály, a pénzügyi tárca (PM) vezetője, hogy apparátusával alkudja le a hónapok óta ki nem fizetett kórházi adósságokat, amelyek nem mellesleg a Kásler-féle emberminisztérium szakértő közreműködése mellett halmozódtak fel. A szállítókat meglepte, hogy a kormány nem akarja kifizetni a mintegy 70 milliárdos tartozás teljes összegét. Nem azért, mert nem tellene rá, hanem mert az állítólag extraprofitot jelentene a cégeknek egyes (miniszterelnöki) vélemények szerint. Ezért a kormány azzal bízta meg PM-et, hogy azoknak fizessen, akik lemondanak a teljes késedelmi kamatról és a tőkekövetelésük húsz százalékáról, de legjobb lenne, ha ezt az érintett cégek maguk kérnék. Összesen 10-15 milliárd forintról megy az alkudozás, ami rengeteg pénz a földi halandónak, ám eközben csak decemberben a kormány több száz milliárd forintot osztogatott szét a büdzséből.
Amikor a PM megtette kisstílű ajánlatát, a beszállítók visszakérdeztek: ezt most mégis, hogy? Jött is a kincstári válasz: sztornózzátok a régi számlát és nyújtsatok be 20 százalékkal kisebbet. A cégek szerint azonban ez a közbeszerzési- és a versenytörvényt, valamint néhány adószabályt is sértene. Arról már nem is beszélve, hogy megkötött szerződésről, kialkudott árról van szó, a feladatot pedig időre teljesítették a beszállítók.
A sokat látott egészségipari cégek amúgy sem ellenségeik saját maguknak, tudják, ha engednek, akkor annak a levét a jövőben ők isszák meg. Tavaly még csak a késedelmi kamatot nem fizette ki a kormány a beszállítóknak, idén már a tőke egy részét sem akarja, ezen logika mentén tovább haladva, előbb-utóbb bekövetkezhet, hogy már egyáltalán nem fizet, hanem helyette jó tanácsokat ad a kabinet – pont úgy, mint a romáknak Gyöngyöspatán.