Alapszabályba emelné az előválasztást kongresszusán az MSZP

Tóth Bertalan szerint közös ellenzéki vízióra is szükség van a 2022-es győzelemhez, a szocialistáknak pedig bőven van ötlete, hogy mi legyen ebben.

A 2022-es választásig szóló terveiről és szervezeti átalakításairól készül stratégiát alkotni március 14-i kongresszusán a Magyar Szocialista Párt (MSZP) - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Tóth Bertalan pártelnök. Mintájuk az az ellenzéki összefogás, amelyik a tavalyi önkormányzati választáson is eredményesnek bizonyult a Fidesz-KDNP-vel szemben. A szervezeti-átalakítási javaslatok közt

Az ellenzéki együttműködésben való legteljesebb részvétel szervezeti kereteinek megteremtése a cél, folytatta. A pártelnök szerint szükséges az elnökségnek is megadni azt a felhatalmazást, hogy minden eszközzel küzdhessenek az ellenzéki összefogás sikeréért.

Kérdésre Tóth arra is kitért: az MSZP az esélyegyenlőség, a női egyenjogúság területén be akarja mutatni hitvallását, ezért egy férfi és egy női társelnöki posztra tesznek javaslatot a kongresszuson. A társelnöki rendszer bevezetéséről párton belülről eddig pozitív visszajelzések érkeztek hozzájuk.

Protekció helyett esélyt

Hiszünk az egy az egy elleni kihívásban a választókerületekben, a közös listában és a közös miniszterelnök-jelöltben - folytatta Tóth. Ahol vita van, ott az előválasztás hivatott azt eldönteni, aminek célja a jelöltek előzetes programismertetése is, részletezte. A szocialista politikus hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy az ellenzék egy közös víziót vázoljon arról, hogy milyen alternatívát, milyen Magyarországot ajánl a választóknak. Az MSZP vízióját ki is fejtette Tóth, mint fogalmazott, modern, tudás alapú társadalmat szeretne az MSZP, ahol a köztársaság valódi, a protekcióra épülő rendszer kegyeltjei helyett pedig mindenki kap esélyt a szolgáltatások eléréséhez.

"Tanuló társadalmat" szeretnének, kezdett pártja oktatással kapcsolatos elképzeléseinek kifejtésébe Tóth. Ezért a tanárok bérét drasztikusan megemelnék, a gyerekek terheit csökkentenék, valamint egy széles körű egyeztetésen alapuló alaptantervet vezetnének be. Hasonlóan kezdenének hozzá az egészségügy fejlesztésének, a kulcsszavak itt is az esélyteremtés, a béremelés és a hozzáférés.

"Esélyteremtésre van szükség a munkavállalók világában is, drasztikusan emelni kell a minimálbért" - folytatta a pártelnök. Növelnék a munkavállalók jogait, szeretnék elérni, hogy legyen beleszólásuk a jövedelempótló támogatások kiosztásába, a velük rendelkező nagyvállalatok működésébe és részesüljenek abból a profitból, ami után most adót is alig fizetnek a multik. Megerősítenék ehhez a szakszervezeteket, többek közt azzal, hogy azok is kaphatnának adóegyszázalékot.

Következőnek a nyugdíjak felzárkóztatására tért rá a politikus. Ehhez a svájci indexes nyugdíjemelési modellt vennék alapul, ami a munkabéreket és az inflációt is figyelembe veszi. Az így kiszámolt nyugdíjtömeg egy átmeneti - 5 éves - időszakban egyenlően kerülne elosztásra az összes nyugdíjas között. Példaként a tavalyi évet említette Tóth: 2019 után 6,5 százalékot emeltek volna, azaz minden nyugdíjas havi 10 ezer forintot kapott volna. A 300 ezres havi nyugdíjig mindenki jobban járna, mondta Tóth.

Az esélyteremtés a céljuk a lakáspolitikában is, ehhez pedig bevezetnék a lakbérplafont és a lakásárplafont, valamint legalább annyit költenének szociális bérlakásépítésre, mint amennyi most CSOK-ra megy el. Zöld politikájuk kapcsán az MSZP korábban beharangozott szigetelési programját említette a pártelnök példaként.