Az elmúlt hetekig a jegybank vezetőinek, mindenekelőtt Matolcsy György elnök nyilvános szerepléseit az uralta, hogy az euró bevezetésének lehetőségét igyekezett távol tartani magától. Még olyan kellően végig nem gondolt megnyilatkozások is elhangzottak az MNB elnök a részéről, hogy az Unió monetáris politikáján, a maastricht-i kritériumokon túlhaladt az idő. Ezért azok az országok - köztük Magyarország -, amelyek még nem vezették be az európai közös pénzt, ne is foglalkozzanak ilyesmivel, ehelyett - egy elég ködösen körvonalazott -, a későbbiekben megalkotandó eurázsiai digitális devizában gondolkodjanak, mert ha Európa és Ázsia összefog, akkor együttesen a világ legversenyképesebb térségévé válhatnak.
Ez a merésznek tűnő elképzelés, mint az várható is volt, csupán néhány hónapot élt. (A Pénzügyminisztérium tetszését egy pillanatig sem nyerte el.)
Eközben ismét nyilvánvalóvá vált, hogy az eurócsatlakozás feltételeit rögzítő maastricht-i kritériumok teljesítésére hazánk, fegyelmezett gazdaságpolitikával belátható időn belül képes. Egyes jegybanki vezetők részéről felmerült, hogy ha - a jelenlegi politikai akaratnak engedve - Magyarország nem is jelöli ki az euró bevezetésének céldátumát, de érdemes lenne egy tágabb - 5-10 éves - idősávot behatárolni, és az évente frissülő, Brüsszelnek benyújtott konvergencia-program végrehajtását ennek a célnak alárendelni.
A januári, budapesti Lámfalussy konferencián elmondott Matolcsy-beszédből a szakértők, beleértve a külföldi megfigyelőket is, azt a következtetést vonták le, hogy - még ha egyelőre csak elméleti szinten is, és feltételezhetően a saját szakértőik nyomásának engedve -, a jegybankban realitásként fogalmazódott meg: Magyarországnak előbb-utóbb csatlakoznia kell az eurózónához, még ha a jelenlegi feltételeket vitatják is az MNB-nél. Olyannyira, hogy a maastricht-i kritériumok finomhangolásának igényével léptek fel, amelynek alapelveit egy formás kis "Fenntartható felzárkózás euróval - Hogyan újítsuk meg a maastricht-i kritériumokat?" című kötetben össze is foglalták.
A magyar jegybank vezetői azt állítják, hogy a mostani kritériumok nem adnak megfelelő képet arról, hogy egy uniós tagállam valóban kellően felkészült-e arra, hogy nemzeti devizáját az európai közös pénzre cserélje fel. Magyarul arról van szó, hogy - az MNB véleménye szerint -, a kritériumok nem tükrözik megfelelő módon egy-egy csatlakozni kívánó országnak azt a képességét, hogy valóban képes felzárkózni a fejlettebb gazdaságú euróövezeti országok szintjére. Leginkább a mediterrán-országokkal példálóznak, mindenekelőtt Görögországgal, amely annak ellenére, hogy az euróövezet tagja volt és éves költségvetését rendre jóváhagyta az Európai Központi Bank (EKB), mégis a 2000-es évek elején rendre bűvészkedhetett a központi büdzséje számaival. Aminek az lett a következménye, hogy a 2008-2009. évi gazdasági világválság olyannyira megviselte a hellén államot, hogy csak az eurózóna országai - mindenekelőtt Németország - "mankójára" támaszkodva tudta elkerülni a csődöt.
A forint a spekulánsok játékszere Az MNB által 2016 májusa óta folytatott, 0,9 százalékos ultralaza kamatpolitikának köszönhetően az euró árfolyama - kisebb megszakításokkal - folyamatosan erősödik a forinttal szemben. Idén január 27-én egy euró 338,74 forintot ért, amire még nem volt példa. Egyre többen fogadnak a forint gyengülésére, és kötnek úgynevezett carry-trade üzletet, aminek a lényege, hogy a befektetők egy alacsony kamatozású devizában (például forintban) hitelt vesznek fel, aztán azt az összeget egy magasabb kamatozású piacon befektetik (mexikói peso), az így keletkezett nyereséget pedig zsebre teszik. Ez nyilvánvaló károkat okoz. Ha már az euróövezet tagjai lennénk, akkor nem lehetne a forint a spekulánsok legkedveltebb játékszere.
Nagy Márton, az MNB alelnöke, főként a kormány álláspontját tükröző - és Matolcsy György írásainak rendszeresen felületet adó - Novekedes.hu internetes portálon amellett érvel, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapotában nem "euróérett", amiért a kkv-szektor versenyképességi, illetve termelékenységi lemaradását teszi felelőssé. A versenyképesség szempontjából fontosnak tartja, hogy az adott ország exportja területi, illetve termékszerkezeti alapon kellően sokrétű legyen és magas hozzáadott értékkel rendelkezzen. A pénzügyi rendszer megfelelő fejlettsége is kiemelkedő jelentőségű az eurócsatlakozás szempontjából. (Ezen a téren ma nincs különösebb szégyenkeznivalónk, bár a szakemberhiány már elérte ezt a szektort is.)
Az MNB vezetői úgy viselkednek, mintha már belátnák, hogy vállalt kötelezettségünket, az euró bevezetését nem lehet elmulasztani, ugyanakkor ezernyi kifogást keresnek, hogy ne kelljen színt vallaniuk.
Nem ért egyet a jegybank halogató álláspontjával a lapunk által megkérdezett Bodnár Zoltán. Az MNB egykori alelnöke szerint hibás az a felfogás, amikor egyes évek teljesítményéből vonunk le messzemenő következtetéseket. Sokkal helyesebb, ha nagyobb időtávot tekintünk át az euróra való érettségünk szempontjából, például 20 esztendőt.
Ugyanakkor a mostani teljesítmény értékelésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy évtizeddel ezelőtt olyan gazdasági világválság zajlott le, amilyenhez hasonló 80 esztendeje nem volt. Nekünk nem a legfejlettebb országokhoz kell mérnünk magunkat, hanem azt kell nézni, hogy felzárkózásunk mennyire megalapozott, illetve az ütem mennyire fenntartható. Így három tényezőre érdemes koncentrálni, ez a munkaerő képzettsége, a versenyképesség és a fizetési mérleg alakulása - tette hozzá. Ha ebben a tekintetben elérjük az uniós átlagot, akkor érettek vagyunk az euróövezethez való csatlakozásra. A szakember szükségesnek ítélte a bankunió létrehozását, és a költségvetési politika összehangolását is, de ezen belül az egyes tagállamok arra költenek, amit szükségesnek ítélnek. Azért is téves az euróövezeti tagság eredményességét összekötni egy-egy ország gazdasági súlyával, mert például Szlovákia, amelynek részesedése nagyjából Görögországhoz hasonlítható, jól teljesített, míg a hellén államról ezt aligha mondhatjuk el.
Van még teendőA maastricht-i kritériumok közül jelenleg nem teljesítjük az inflációs feltételt , a hazai drágulás üteme (3,3 százalék) magasabb az EU három legalacsonyabb inflációval rendelkező országának átlagánál (2 százalék). A 60 százalék alatti adósságrátát egyelőre szintén nem teljesítjük (jelenleg hivatalosan 70,2 százalék), de mert évek óta csökken a GDP-arányos adósságunk, gyakorlatilag ennek is megfelelünk. A 10 éves magyar állampapír kamata (2,8 százalék), ami megfelel az elvárásoknak.
Bulgária nagyot lép"Előre látható, hogy Bulgária a terveknek megfelelően idén tavasszal csatlakozik az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez, majd 2023-ban belép az euróövezetbe - közölte egy bolgár rádiónak adott interjújában Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke. A közgazdásznak nyelvi nehézségei aligha voltak, hiszen maga is a balkáni ország állampolgára, aki jól ismeri az Európai Unió működését is, ugyanis az előző ciklusban az Európai Bizottság tagja volt.
Még jóváhagyásra vár, hogy elfogadják-e Bulgária szándékát az euróövezethez való csatlakozásra - mondta lapunk érdeklődésére Milanov Viktor, a térség szakértője. A jóváhagyáshoz az eurózóna tagországai és Dánia pénzügyminiszterének közös döntésére van szükség, de különösebben nem kell izgulniuk, ugyanis Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi, és az IMF korábbi elnöke a januári, davosi Világgazdasági Fórumon úgy nyilatkozott, hogy "nagyon pozitívan tekint" Bulgária csatlakozása elé.
A balkáni ország monetáris politikája alapvetően eltér a magyarországitól, ugyanis Bulgária mintegy két évtizede az euróhoz rögzítette nemzeti valutáját, a levát, ez idő szerint egy euró 1,95 levát ér. Milanov Viktortól megtudtuk, hogy az ország teljesíti az euró bevezetésének főbb kritériumait, de velünk ellentétben államháztartási többletük van. (Mindez azon az áron valósulhatott meg, hogy az Európai Unióban a legalacsonyabb béreket és a nyugdíjakat itt fizetik, ezzel szemben az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok árai közelítenek az közép-európai árszínvonalhoz. A jövedelmek erőteljes kiigazítása elkerülhetetlennek látszik.) Európában az egyik legalacsonyabb a társasági adó, amely - akárcsak az egykulcsos személyi jövedelemadó - 10 százalékos. A 4 százalékhoz közelítő inflációt a jegybank ellenőrzése alatt tartja, s amire méltán büszkébbek lehetnek: Bulgária az Európai Unió egyik legkevésbé eladósodott országa. Ugyanakkor arra már kevésbé lehetnek büszkék, hogy az európai közösség államai között a legszegényebbek egyike, és ez a helyzet a 2023-ban várható euróövezeti csatlakozásukig aligha változik meg. Ugyancsak elszomorító, hogy az Európai Unió legkorruptabb országainak egyike, amelyet még Magyarország is megelőz egy hellyel. De, amíg hazánk a friss felmérések szerint lejjebb csúszott a ranglistán, addig Bulgária - csekély javulásának köszönhetően - néhány hellyel előrelépett.
Az euróövezeti belépés előtt - a Maastricht-i kritériumoknak megfelelően - legalább két évig kötelező lesz Bulgáriának az ERM-2 árfolyamrendszerben tartózkodnia. Itt azonban el kell búcsúzniuk a rögzített árfolyamtól, és át kell térni a lebegőre, amelynek sávközepét az uniós pénzügyi hatóságok állapítják meg, és ettől legfeljebb plusz/mínusz 15 százalékos ingadozás lesz a megengedett. Milanov Viktor véleménye szerint a makrogazdasági kritériumokat az ERM-2 rendszerben Bulgária feltehetően jól fogja teljesíteni. Arról viszont nem szabad megfeledkezni, hogy az Európai Bizottság és az EKB is korábban figyelmeztette Bulgáriát arra, hogy először a bankunióhoz kell csatlakozniuk, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a vezető pénzintézeteiket uniós ellenőrzés alá helyezik. Az EKB stressztesztnek is alávet hat bolgár bankot. Az elmúlt évtizedekben elmaradt reformok végrehajtása is elengedhetetlen. Újra kell ugyanakkor értékelniük az állam szerepét a gazdaságban, beleértve az üzleti élet szereplőinek egymás közötti kapcsolatait is, ami annyit tesz, hogy meg kell szabadulniuk a maffiáktól.
Mindezeket figyelembe véve a szakértő véleménye szerint a legoptimistább prognózisok szerint 3-4 esztendő is eltelik majd, amíg a bolgárok is euróval fizethetnek, de Milanov Viktor nem tartja kizártnak, hogy akár 7 év is eltelik, míg minden feltételt teljesítenek.
Horvátország is fontolgatja, hogy idén dönt az ERM-2-be történő belépésük időpontjáról, míg Románia talán jövőre teszi meg ezt. Mindenesetre elgondolkodtató Mugur Isarescu, a román nemzeti bank elnökének véleménye: Az euró bevezetéséhez "nem a sprinter, hanem inkább a maratonfutó taktikájára van szükség." Lengyelországnak van euróbevezetési biztosa, ám a jelenlegi kormány ellenáll, így nincs napirenden a közös pénz bevezetése. Csehországban sem tűzte a kérdést napirendre a kormány, vélhetően azért, mert a lakosság háromnegyede elutasítja az eurót.
