Bár a bankok eddig mintegy 30-40 milliárd forintot és több százezer munkaórát öltek bele a három héten belül elstartoló azonnali fizetési rendszerbe - amelynek köszönhetően a 10 millió forint alatti forintutalások a nap 24 órájában és akár hétvégén és ünnepnapokon is 5 másodpercen belül megérkeznek a célszámlára -, a tranzakciók díja nem lesz magasabb. Igaz, alacsonyabb sem, pedig a pénzügyi szektort felügyelő jegybank igencsak ezt szeretné. Ebben az esetben fogják ugyanis az ügyfelek a készpénz helyett az elektronikus banki műveleteket előnyben részesíteni, márpedig ez a fő cél.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőinek felhívásai és a magas bankolási költségeket bemutató jegybanki tanulmányok sora azonban eddig süket fülekre talált. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke január végén már egy dörgedelmesebb vezetői körlevélben is igyekezett jobb belátásra bírni a bankokat. Azt írta: az MNB elvárja, hogy a hitelintézetek rendelkezzenek olyan, a fogyasztók széles köre számára elérhető pénzügyi számlatermékkel, amely „néhány száz forintos havi számlavezetési díj ellenében, alapszolgáltatásként, külön tranzakciós díj nélkül biztosítja korlátlan számú és összegű átutalás indítását”.
Az MNB szerint az ilyen csomagokra történő átszerződés lehetőségét a bankoknak fel is kellene ajánlaniuk az ügyfeleiknek. Ha ezen elvárásokra nem reagálnak érdemben és rövid időn belül a bankok, azaz továbbra is fenntartják jelenlegi árazásukat, „az MNB minden rendelkezésére álló eszközzel be fog avatkozni egy, a hazai pénzforgalom fejlődését jobban támogató banki árazás kikényszerítése érdekében” – áll a levélben.
Úgy tűnik azonban, a bankok nem változtatnak jelenlegi árazásukon, március 2-ától legalábbis biztosan nem. Ugyanis a módosításokat 60 nappal korábban jelezniük kellett volna a kondíciós listáikban. A Napi.hu még januárban böngészte át ezeket, és arra jutott: a bankok többsége nem rukkolt ki új hirdetménnyel március 2-tól. Ha van is új kondíciós lista, abban ugyanolyan díjat adtak meg az azonnali utalásokra, mint a normál átutalásokra.
A jegybank főként azt kifogásolja, hogy a hazai bankok a havi számlavezetési díjak mellett tranzakciónként is pénzt kérnek az átutalásokért, ez pedig a készpénzhasználat visszaszorítása ellenében hat, hiszen nem éri meg az ügyfeleknek az elektronikus utakat használni. Az MNB szerint a magyar lakossági ügyfelek pénzforgalmi költsége európai összehasonlításban is kimagasló a jövedelmekhez képest. Európa többi országában ugyanis az ügyfelek egy fix havi számlevezetési díjért cserébe korlátlan számú ingyenes utalást indíthatnak. Ezt a rendszer szeretné tehát Magyarországon is látni az MNB.
(A teljes képhez hozzátartozik, hogy azért a hazai bankoknál is akad példa a csomagárazásra, de csak minden ötödik számlacsomag ilyen, külföldön viszont ezek aránya 80 százalék.)
A bankok viszont arra hivatkoznak, hogy amíg nekik az átutalások után tranzakciós illetéket kell fizetniük, addig nem látnak lehetőséget arra, hogy szélesebb körben alkalmazzák a csomagárazást. „A bankok a lakossági elektronikus pénzforgalomra vonatkozó tranzakciós illeték kivezetését szeretnék elérni, ezt követően jöhetnek az új, olcsóbb bankszámlacsomagok” – fogalmazott nemrégiben egy sajtóbeszélgetésen Becsei András. A Magyar Bankszövetség elnöke, egyben az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója szerint az illeték terén ráadásul kettős a mérce, hiszen a külföldi fintech szolgáltatóknak nem kell azt megfizetniük, emiatt a magyar bankok számlánként 10 ezer forintos hátrányban vannak.
Ha Varga Mihály tavaly tavaszi javaslatát nem fúrja meg utóbb saját párttársa, az Országgyűlés gazdasági bizottságát vezető Bánki Erik, akkor most vélhetőleg nem kellene a fentiekről vitatkozni. A pénzügyminiszter ugyanis egy egész évre számolt 800 forintos tranzakciós illetéket javasolt számlánként, ami nyugodtan beleférne a csomagárazásba. A kormánynak azonban a családvédelmi akcióterv fontosabb volt, mint a készpénzmentesítés. Arra hivatkozva, hogy kell a pénz az Orbán Viktor által bejelentett babaváró hitelre, falusi csokra vagy éppen a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására, a fideszes többség elvetette a tranzakciós illeték jelentős mérséklésére irányuló pénzügyminiszteri javaslatot. (Később a kormánypárti politikusok ezt csupán halasztásnak minősítették, ám mindeddig nem került újból napirendre a javaslat.)
A fiatal házasoknak adott 10 millió forintos „ingyenhitel”, vagy a tehetősebb családokat 2,5 millió forinttal megsegítő autóvásárlási támogatás persze sokkal könnyebben propagálható, mint az ehhez képest csekély pár ezer forintos banki költségek mérséklése, amit talán a lakosság észre sem venne. A költségvetés, és ezáltal az adófizetők azonban jóval többet veszítenek néhány ezer forintnál. A lakossági utalások után befolyó tranzakciós illeték ugyanis évente 10-15 milliárd forintot tesz ki. A készpénzhasználat viszont évi 400-500 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek.
Létezik csomagárazás, de az ügyfelek kevésbé keresik
Meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott a bankok többsége azon körkérdésünkre: tervezik-e, s ha igen, mikor az MNB elvárásainak megfelelő csomagárazású számlatermékek bevezetését. A pénzintézetek többsége „jelenleg is dolgozik ezen”: bővebben vagy rövidebben megfogalmazva, de ezt közölte lapunkkal például a Raiffeisen, az Erste és a UniCredit Bank. A banki válaszok szerint a korlátlan ingyenes utalás fő akadálya a tranzakciós illeték. Ugyanakkor az is kiderült: léteznek már ingyenes átutalást lehetővé tévő csomagok, ám ezek meghatározott jövedelemhez kötöttek, az ingyenesség pedig főként csak a kisebb összegű, illetve meghatározott számú utalásokra érvényes. A elektronikus megoldásokat azonban kedvezményekkel jutalmazzák a bankok most is.
Az Unicredit Banknál például 2013 óta elérhető az Ikon számlacsomag, amely korlátlan számú, internetbankon vagy mobilbankon keresztül indított ingyenes átutalást, állandó átutalási és csoportos beszedési megbízást tesz lehetővé külön tranzakciós díj nélkül. Ennek havi díja 4 227 forint, de a felére csökken, ha a számlára érkező jóváírások összege eléri a 400 ezer forintot.
A CIB Bank 2016 óta elérhető, legnépszerűbb számlaterméke, a CIB ECO Bankszámla számlavezetési díja 0 forint, de feltétele, hogy legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelem érkezzen a számlára, és csak a 20 ezer forintot nem meghaladó, elektronikus csatornán indított utalások ingyenesek – közölte a pénzintézet.
Az OTP Bank kínálatában 2012 óta megtalálható olyan modulárisan alakítható számlaajánlat, amely akár ingyenes számlavezetési díjjal, alacsony fix havi díj mellett (35 év alatt havi 209, 35 év felett 366 forint) 250 ezer forintig korlátlanul biztosít elektronikus utalást - közölte a bank. Azt már nem írták le, de a hirdetményből kiderül: nem utalásonként, hanem egész hónapra vonatkozóan kell számolni a 250 ezer forintos limitet, a kedvezményes számlavezetési díjnak pedig feltétele, hogy 35 év alatt legalább a minimálbér összegének megfelelő, 35 év felett pedig legalább 150 ezer forintnyi jövedelem érkezzen a számlára.
Az azonnali fizetési rendszer indulása a K&H-nál sem változtat a korábbi árazáson. A bank szerint a megfelelő számlacsomaggal az ügyfelek továbbra is minimálisra tudják szorítani banki költségeiket, és már korábban is nyújtottak olyan számlacsomag-kedvezményeket, amelyekkel az ügyfelek díjmentes tranzakciókat végezhetnek, függetlenül a beérkező jövedelem mértékétől. A számlacsomagok havidíja 710 és 1640 forint között mozog, ami a jövedelem és a megtakarítások függvényében akár le is nullázható. A K&H szerint azonban az ügyfelek jelentős része nem is használja ki a bankok által nyújtott kedvezményeket.
A Budapest Bank azt tapasztalta, hogy az ügyfelek eddig nem a csomagáras konstrukciókat részesítették előnyben. Náluk is létezik olyan konstrukció, amelynél meghatározott összegig díjmentesek a tranzakciók, de ezek feltételhez kötöttek. Az elektronikus tranzakciók díjtételei kedvezőbbek, mint a hagyományosak. A pénzintézet azt is fontosnak tartotta jelezni, hogy elsők között érvényesítették több számlacsomag esetében a 20 ezer forint alatti tranzakciókra vonatkozó illetékelengedést.
