Pereskedésektől hangos kisajátítások az M85-ös építésénél

Perben áll az állami útépítő cég a kormányhivatallal, mert az többet fizettetne az autóút nyomvonalába eső telkekért.

Lassan és drágán épül a Győrtől - Sopron elkerülésével - az osztrák határig húzódó M85-ös autóút. Nem csoda, hogy a beruházó, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) minden fillért megfogna a költségek csökkentésére, így a kisajátítások, legalábbis az út befejező szakaszain, pereskedésektől hangosan zajlanak. A vita kezdeti fázisában a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal is mint hatóság bekapcsolódik, de az állami NIF a hivatal döntéseivel sem elégedett, mert ugyanabban az ügyben rövid idő alatt újból beperelte, hogy a határozata megváltoztatására késztesse.

Első alkalommal azért támadta meg a hivatal határozatát, mert az az M85-ös gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges két soproni magáningatlan kisajátításánál nem az állami cég árajánlatát fogadta el, és a NIF ajánlatánál magasabb összeget állapított meg.

- Ebben a helyzetben a megyei kormányhivatal azt tartotta helyesnek, hogy amíg a vitatott kérdésben nincs bírósági határozat, addig felfüggeszti az eljárást – állította informátorunk. Az útépítő cégnek azonban ez sem tetszett, mert így nem folytathatta egy újabb, és ugyancsak korábban birtokba vett belterületi telek elidegenítését, ezért másodszor is pert indított az állami intézmény ellen. A NIF elkerülhette volna ezt a tortúrát, ha közvetlen a tulajdonosokkal megegyezik az árban, hiszen akkor nincs kisajátítási eljárás sem. Csakhogy, mint már annyiszor, most is, alacsony, 2000 forintos négyzetméterárat ajánlott, ami nagyjából a fele a piaci értéknek, és ezt nem fogadta el az másik fél.

A kényszereladás kárvallottjai egy harminchektáros területből körülbelül három és fél hektárt veszítenek el az útépítés miatt. Ez már akkora tétel, hogy vállalták, fellebbeznek, illetve kifizetik a kormányhivatal által kijelölt értékbecslő százezer forintos díját, sőt ha kell az újabbakét is. Sajátos helyzet alakult ki, hiszen azért, hogy a jobb ár "megmaradjon", muszáj volt jogi képviselőt fogadniuk, és küzdeni az alperes kormányhivatal oldalán. Ha netán elveszítenék a pert, a már kifizetett magasabb, illetve a bíróság által is megítélt alacsonyabb összeg különbözetét vissza kellene fizetni.

Közben többszöri időpont-módosítás után a két érintett telek kisajátítási árának megállapítása ügyében indított bírósági perek első tárgyalását megtartották. Az egyik ingatlantulajdonos ügyvédje egyszerűen érthetetlennek tartja a NIF Zrt. kötözködését a kormányhivatallal.

- Az államigazgatási határozat felülvizsgálata miatt vagyunk itt, ami meglepő, ha abból indulunk ki, hogy a területi kormányzati igazgatási szerv rendelkezik azzal a jogkörrel, hogy szabadon döntse el, vajon melyik értékbecslő szakvéleménye a leginkább megfelelő. Lényegében ezt hangsúlyozta a bíróságon a jogi képviselő, amivel a megyei kormányhivatal jogásza is egyetértett – tudtuk meg az ügy egyik érintettjétől -. Elmondta azt is, hogy csak most kérte be a bíróság a két árajánlatot, amire hivatkozva az állami cég a kormányhivatal ellen pert indított, a következő tárgyalásnak azonban még nincs időpontja.

A Népszava egyik korábbi cikke az M85-ös körüli kisajátításokról arra késztetett egy agrárvállalkozót, hogy szintén nyilvánosságra hozza a saját birtoka megcsonkításának tapasztalatait. A Sopron környéki gazdaság az M85-ös út nyomvonalának kialakításával több mint tíz hektár szántót veszített el. Az agrárvállalkozó már 2010 táján szembesült azzal, hogy a földjeit a soproni szennyvíztelep és Harka község vasútállomása között négyzetméterenként 500-600 forintért akarta megszerezni a NIF Zrt., amiből végül 1000 forint lett, de úgy, hogy ezért egészen a bíróságig volt kénytelen elmenni. Aztán hosszú szünet után, 2018-2019-ben rohamléptekkel újból elindult a kisajátítás. Közben a földárak folyamatosan emelkedtek, az ország különböző részeiből érkező szakértők értékbecslései nem tükrözték. A tíz évvel korábbi árnak is hozzávetőlegesen a fele szerepelt a szakvéleményekben, ami négyzetméterenként 280-370 forint között mozgott. Ezért ismét bírósághoz fordult, ahol viszont úgy érezte magát, mintha nem jó helyen járna. Azt tapasztalta, hogy közigazgatási ügyekben hozzáértő közreműködés nélkül hoznak ítéletet 30 év körüli fiatal bírák, akik kisajátítási ügyekben a szakértői véleményeket vitathatatlan igazságként fogadják el. Egyetlen sikere egy megismételt értékbecslés utáni harminc százalékkal magasabb földár volt, de jobban járt volna, ha nem megy bele, mert a bíróság végül indoklás nélkül az alacsonyabbat fogadta el. Egyébként valamennyi kisajátítási perét elvesztette, és számítása szerint körülbelül 50 millió forintra tehető a kára. És elmondása szerint nincs egyedül.