Előfizetés

Pereskedésektől hangos kisajátítások az M85-ös építésénél

Soproni H. Lajos írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.02.10. 08:30

Fotó: NIF
Perben áll az állami útépítő cég a kormányhivatallal, mert az többet fizettetne az autóút nyomvonalába eső telkekért.
Lassan és drágán épül a Győrtől - Sopron elkerülésével - az osztrák határig húzódó M85-ös autóút. Nem csoda, hogy a beruházó, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) minden fillért megfogna a költségek csökkentésére, így a kisajátítások, legalábbis az út befejező szakaszain, pereskedésektől hangosan zajlanak. A vita kezdeti fázisában a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal is mint hatóság bekapcsolódik, de az állami NIF a hivatal döntéseivel sem elégedett, mert ugyanabban az ügyben rövid idő alatt újból beperelte, hogy a határozata megváltoztatására késztesse. Első alkalommal azért támadta meg a hivatal határozatát, mert az az M85-ös gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges két soproni magáningatlan kisajátításánál nem az állami cég árajánlatát fogadta el, és a NIF ajánlatánál magasabb összeget állapított meg. - Ebben a helyzetben a megyei kormányhivatal azt tartotta helyesnek, hogy amíg a vitatott kérdésben nincs bírósági határozat, addig felfüggeszti az eljárást – állította informátorunk. Az útépítő cégnek azonban ez sem tetszett, mert így nem folytathatta egy újabb, és ugyancsak korábban birtokba vett belterületi telek elidegenítését, ezért másodszor is pert indított az állami intézmény ellen. A NIF elkerülhette volna ezt a tortúrát, ha közvetlen a tulajdonosokkal megegyezik az árban, hiszen akkor nincs kisajátítási eljárás sem. Csakhogy, mint már annyiszor, most is, alacsony, 2000 forintos négyzetméterárat ajánlott, ami nagyjából a fele a piaci értéknek, és ezt nem fogadta el az másik fél. A kényszereladás kárvallottjai egy harminchektáros területből körülbelül három és fél hektárt veszítenek el az útépítés miatt. Ez már akkora tétel, hogy vállalták, fellebbeznek, illetve kifizetik a kormányhivatal által kijelölt értékbecslő százezer forintos díját, sőt ha kell az újabbakét is. Sajátos helyzet alakult ki, hiszen azért, hogy a jobb ár "megmaradjon", muszáj volt jogi képviselőt fogadniuk, és küzdeni az alperes kormányhivatal oldalán. Ha netán elveszítenék a pert, a már kifizetett magasabb, illetve a bíróság által is megítélt alacsonyabb összeg különbözetét vissza kellene fizetni. Közben többszöri időpont-módosítás után a két érintett telek kisajátítási árának megállapítása ügyében indított bírósági perek első tárgyalását megtartották. Az egyik ingatlantulajdonos ügyvédje egyszerűen érthetetlennek tartja a NIF Zrt. kötözködését a kormányhivatallal. - Az államigazgatási határozat felülvizsgálata miatt vagyunk itt, ami meglepő, ha abból indulunk ki, hogy a területi kormányzati igazgatási szerv rendelkezik azzal a jogkörrel, hogy szabadon döntse el, vajon melyik értékbecslő szakvéleménye a leginkább megfelelő. Lényegében ezt hangsúlyozta a bíróságon a jogi képviselő, amivel a megyei kormányhivatal jogásza is egyetértett – tudtuk meg az ügy egyik érintettjétől -. Elmondta azt is, hogy csak most kérte be a bíróság a két árajánlatot, amire hivatkozva az állami cég a kormányhivatal ellen pert indított, a következő tárgyalásnak azonban még nincs időpontja.  A Népszava egyik korábbi cikke az M85-ös körüli kisajátításokról arra késztetett egy agrárvállalkozót, hogy szintén nyilvánosságra hozza a saját birtoka megcsonkításának tapasztalatait. A Sopron környéki gazdaság az M85-ös út nyomvonalának kialakításával több mint tíz hektár szántót veszített el. Az agrárvállalkozó már 2010 táján szembesült azzal, hogy a földjeit a soproni szennyvíztelep és Harka község vasútállomása között négyzetméterenként 500-600 forintért akarta megszerezni a NIF Zrt., amiből végül 1000 forint lett, de úgy, hogy ezért egészen a bíróságig volt kénytelen elmenni. Aztán hosszú szünet után, 2018-2019-ben rohamléptekkel újból elindult a kisajátítás. Közben a földárak folyamatosan emelkedtek, az ország különböző részeiből érkező szakértők értékbecslései nem tükrözték. A tíz évvel korábbi árnak is hozzávetőlegesen a fele szerepelt a szakvéleményekben, ami négyzetméterenként 280-370 forint között mozgott. Ezért ismét bírósághoz fordult, ahol viszont úgy érezte magát, mintha nem jó helyen járna. Azt tapasztalta, hogy közigazgatási ügyekben hozzáértő közreműködés nélkül hoznak ítéletet 30 év körüli fiatal bírák, akik kisajátítási ügyekben a szakértői véleményeket vitathatatlan igazságként fogadják el. Egyetlen sikere egy megismételt értékbecslés utáni harminc százalékkal magasabb földár volt, de jobban járt volna, ha nem megy bele, mert a bíróság végül indoklás nélkül az alacsonyabbat fogadta el. Egyébként valamennyi kisajátítási perét elvesztette, és számítása szerint körülbelül 50 millió forintra tehető a kára. És elmondása szerint nincs egyedül.  

Kártérítés helyett kisemmizés

A kisajátítási törvény értelmében a károsultat teljes körű és azonnali kártérítés illeti meg – emelte ki a Sopron környéki mezőgazdasági vállalkozás ügyvezetője, majd elmondta, hogy a szakvélemény miért nem felel meg a jogszabályban leírtaknak. A tényleges piaci értéken felül figyelembe kellene venni azt, hogy a tulajdonosnak nem állt szándékában eladni az ingatlant, de kötelezték rá. Az agrárvállalkozók helyzete különösen bonyolult kérdés, hiszen nekik a szántóföld a megélhetést jelenti, aminek elég csak bizonyos részeit elvenni, abból máris igen komoly veszteségek származhatnak. Nem mindegy ugyanis, hogy a csonkolt terület megmaradt része milyen alakú, és hogyan lehet azt megközelíteni. Ennek megakadályozására szegélyhatás-vizsgálatot, hozamszámítást, és az elmaradt haszon megállapítását kellene elvégezni, mivel ezek az eredményre vezető tudományos módszerek, és a törvényben előírt teljes körű és azonnali kártalanítás feltételei is. Ehelyett a kárszakértő tíz tetszőlegesen kiválasztott földadásvételt kér le a NAV adatbázisából, ebből ötnek a számtani átlagát veszik, és az lesz a kisajátítási ár.

338,24 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.10. 08:22
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Az euró 338,24 forinton forgott reggel hét órakor, 26 fillérrel csökkent az árfolyama a péntek esti 338,50 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 309,34 forintról 308,70 forintra, a svájci franké pedig 316,41 forintról 315,91 forintra gyengült.
A jent 2,8122 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,8169 forinttal.
Az euró 1,0955 dolláron forgott, a pénteki záráshoz képest 0,11 százalékkal erősödött.
A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz árfolyama, 1,0704 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9773 frankot adtak, 0,04 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,07 százalékkal drágult a dollár, 109,80 jenen jegyezték hétfő reggel.

Gyorsabban fizethetünk, de nem olcsóbban

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.02.10. 08:00

Fotó: Népszava
Az eddigi tesztek alapján biztosnak látszik, hogy március 2-án új időszámítás kezdődik a hazai bankolásban, és elindul az azonnali fizetés rendszere. A banki árazás azonban egyelőre nem változik.
Bár a bankok eddig mintegy 30-40 milliárd forintot és több százezer munkaórát öltek bele a három héten belül elstartoló azonnali fizetési rendszerbe - amelynek köszönhetően a 10 millió forint alatti forintutalások a nap 24 órájában és akár hétvégén és ünnepnapokon is 5 másodpercen belül megérkeznek a célszámlára -, a tranzakciók díja nem lesz magasabb. Igaz, alacsonyabb sem, pedig a pénzügyi szektort felügyelő jegybank igencsak ezt szeretné. Ebben az esetben fogják ugyanis az ügyfelek a készpénz helyett az elektronikus banki műveleteket előnyben részesíteni, márpedig ez a fő cél. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőinek felhívásai és a magas bankolási költségeket bemutató jegybanki tanulmányok sora azonban eddig süket fülekre talált. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke január végén már egy dörgedelmesebb vezetői körlevélben is igyekezett jobb belátásra bírni a bankokat. Azt írta: az MNB elvárja, hogy a hitelintézetek rendelkezzenek olyan, a fogyasztók széles köre számára elérhető pénzügyi számlatermékkel, amely „néhány száz forintos havi számlavezetési díj ellenében, alapszolgáltatásként, külön tranzakciós díj nélkül biztosítja korlátlan számú és összegű átutalás indítását”. Az MNB szerint az ilyen csomagokra történő átszerződés lehetőségét a bankoknak fel is kellene ajánlaniuk az ügyfeleiknek. Ha ezen elvárásokra nem reagálnak érdemben és rövid időn belül a bankok, azaz továbbra is fenntartják jelenlegi árazásukat, „az MNB minden rendelkezésére álló eszközzel be fog avatkozni egy, a hazai pénzforgalom fejlődését jobban támogató banki árazás kikényszerítése érdekében” – áll a levélben. Úgy tűnik azonban, a bankok nem változtatnak jelenlegi árazásukon, március 2-ától legalábbis biztosan nem. Ugyanis a módosításokat 60 nappal korábban jelezniük kellett volna a kondíciós listáikban. A Napi.hu még januárban böngészte át ezeket, és arra jutott: a bankok többsége nem rukkolt ki új hirdetménnyel március 2-tól. Ha van is új kondíciós lista, abban ugyanolyan díjat adtak meg az azonnali utalásokra, mint a normál átutalásokra.  A jegybank főként azt kifogásolja, hogy a hazai bankok a havi számlavezetési díjak mellett tranzakciónként is pénzt kérnek az átutalásokért, ez pedig a készpénzhasználat visszaszorítása ellenében hat, hiszen nem éri meg az ügyfeleknek az elektronikus utakat használni. Az MNB szerint a magyar lakossági ügyfelek pénzforgalmi költsége európai összehasonlításban is kimagasló a jövedelmekhez képest. Európa többi országában ugyanis az ügyfelek egy fix havi számlevezetési díjért cserébe korlátlan számú ingyenes utalást indíthatnak. Ezt a rendszer szeretné tehát Magyarországon is látni az MNB. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy azért a hazai bankoknál is akad példa a csomagárazásra, de csak minden ötödik számlacsomag ilyen, külföldön viszont ezek aránya 80 százalék.) A bankok viszont arra hivatkoznak, hogy amíg nekik az átutalások után tranzakciós illetéket kell fizetniük, addig nem látnak lehetőséget arra, hogy szélesebb körben alkalmazzák a csomagárazást. „A bankok a lakossági elektronikus pénzforgalomra vonatkozó tranzakciós illeték kivezetését szeretnék elérni, ezt követően jöhetnek az új, olcsóbb bankszámlacsomagok” – fogalmazott nemrégiben egy sajtóbeszélgetésen Becsei András. A Magyar Bankszövetség elnöke, egyben az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója szerint az illeték terén ráadásul kettős a mérce, hiszen a külföldi fintech szolgáltatóknak nem kell azt megfizetniük, emiatt a magyar bankok számlánként 10 ezer forintos hátrányban vannak. Ha Varga Mihály tavaly tavaszi javaslatát nem fúrja meg utóbb saját párttársa, az Országgyűlés gazdasági bizottságát vezető Bánki Erik, akkor most vélhetőleg nem kellene a fentiekről vitatkozni. A pénzügyminiszter ugyanis egy egész évre számolt 800 forintos tranzakciós illetéket javasolt számlánként, ami nyugodtan beleférne a csomagárazásba. A kormánynak azonban a családvédelmi akcióterv fontosabb volt, mint a készpénzmentesítés. Arra hivatkozva, hogy kell a pénz az Orbán Viktor által bejelentett babaváró hitelre, falusi csokra vagy éppen a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására, a fideszes többség elvetette a tranzakciós illeték jelentős mérséklésére irányuló pénzügyminiszteri javaslatot. (Később a kormánypárti politikusok ezt csupán halasztásnak minősítették, ám mindeddig nem került újból napirendre a javaslat.) A fiatal házasoknak adott 10 millió forintos „ingyenhitel”, vagy a tehetősebb családokat 2,5 millió forinttal megsegítő autóvásárlási támogatás persze sokkal könnyebben propagálható, mint az ehhez képest csekély pár ezer forintos banki költségek mérséklése, amit talán a lakosság észre sem venne. A költségvetés, és ezáltal az adófizetők azonban jóval többet veszítenek néhány ezer forintnál. A lakossági utalások után befolyó tranzakciós illeték ugyanis évente 10-15 milliárd forintot tesz ki. A készpénzhasználat viszont évi 400-500 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek.   

A válságadó itt maradt

A tranzakciós illetéket átmeneti válságadóként még Matolcsy György jelenlegi jegybank elnök vezette be 2013-ban, akkor még nemzetgazdasági miniszterként. A 20 ezer forint alatti utalásokra tavaly januártól törölték el az illetéket, az efeletti összegek után azonban még mindig 0,3 százalékos, maximum 6 ezer forintos adót szed az állam. A bankok pedig ezen költségeket továbbhárítják az ügyfelekre. Némely bank ugyanakkor a 20 ezer forint alatti utalások után is díjat számol fel, holott azokon már nincs állami sarc.  

Elektronikusan inkább vásárolunk, nem utalunk

Az elektronikus pénzforgalmi tranzakciók száma 2018 végére 1,2 milliárd fölé nőtt, ami hat év alatt duplázódást jelent, de elsősorban a kártyás fizetések megugrása miatt. Az átutalások és a csoportos beszedési megbízások terén Magyarország jócskán le van maradva az unióban. A mintegy 10 millió forgalomban lévő hazai bankkártya tulajdonosai kártyánként havi 4 vásárlást és 2,5 átutalást hajtanak végre, ezen belül a lakossági átutalások száma a havi egyet sem éri el. 

Létezik csomagárazás, de az ügyfelek kevésbé keresik

Meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott a bankok többsége azon körkérdésünkre: tervezik-e, s ha igen, mikor az MNB elvárásainak megfelelő csomagárazású számlatermékek bevezetését. A pénzintézetek többsége „jelenleg is dolgozik ezen”: bővebben vagy rövidebben megfogalmazva, de ezt közölte lapunkkal például a Raiffeisen, az Erste és a UniCredit Bank. A banki válaszok szerint a korlátlan ingyenes utalás fő akadálya a tranzakciós illeték. Ugyanakkor az is kiderült: léteznek már ingyenes átutalást lehetővé tévő csomagok, ám ezek meghatározott jövedelemhez kötöttek, az ingyenesség pedig főként csak a kisebb összegű, illetve meghatározott számú utalásokra érvényes. A elektronikus megoldásokat azonban kedvezményekkel jutalmazzák a bankok most is. Az Unicredit Banknál például 2013 óta elérhető az Ikon számlacsomag, amely korlátlan számú, internetbankon vagy mobilbankon keresztül indított ingyenes átutalást, állandó átutalási és csoportos beszedési megbízást tesz lehetővé külön tranzakciós díj nélkül. Ennek havi díja 4 227 forint, de a felére csökken, ha a számlára érkező jóváírások összege eléri a 400 ezer forintot. A CIB Bank 2016 óta elérhető, legnépszerűbb számlaterméke, a CIB ECO Bankszámla számlavezetési díja 0 forint, de feltétele, hogy legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelem érkezzen a számlára, és csak a 20 ezer forintot nem meghaladó, elektronikus csatornán indított utalások ingyenesek – közölte a pénzintézet. Az OTP Bank kínálatában 2012 óta megtalálható olyan modulárisan alakítható számlaajánlat, amely akár ingyenes számlavezetési díjjal, alacsony fix havi díj mellett (35 év alatt havi 209, 35 év felett 366 forint) 250 ezer forintig korlátlanul biztosít elektronikus utalást - közölte a bank. Azt már nem írták le, de a hirdetményből kiderül: nem utalásonként, hanem egész hónapra vonatkozóan kell számolni a 250 ezer forintos limitet, a kedvezményes számlavezetési díjnak pedig feltétele, hogy 35 év alatt legalább a minimálbér összegének megfelelő, 35 év felett pedig legalább 150 ezer forintnyi jövedelem érkezzen a számlára. Az azonnali fizetési rendszer indulása a K&H-nál sem változtat a korábbi árazáson. A bank szerint a megfelelő számlacsomaggal az ügyfelek továbbra is minimálisra tudják szorítani banki költségeiket, és már korábban is nyújtottak olyan számlacsomag-kedvezményeket, amelyekkel az ügyfelek díjmentes tranzakciókat végezhetnek, függetlenül a beérkező jövedelem mértékétől. A számlacsomagok havidíja 710 és 1640 forint között mozog, ami a jövedelem és a megtakarítások függvényében akár le is nullázható. A K&H szerint azonban az ügyfelek jelentős része nem is használja ki a bankok által nyújtott kedvezményeket. A Budapest Bank azt tapasztalta, hogy az ügyfelek eddig nem a csomagáras konstrukciókat részesítették előnyben. Náluk is létezik olyan konstrukció, amelynél meghatározott összegig díjmentesek a tranzakciók, de ezek feltételhez kötöttek. Az elektronikus tranzakciók díjtételei kedvezőbbek, mint a hagyományosak. A pénzintézet azt is fontosnak tartotta jelezni, hogy elsők között érvényesítették több számlacsomag esetében a 20 ezer forint alatti tranzakciókra vonatkozó illetékelengedést.