Moszkva és Washington múlt héten ült tárgyalóasztalhoz, az eseményen a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló "New START" egyezmény sorsa is terítékre került - derül ki a Reuters beszámolójából. Az egyezmény 2010-ben köttetett, 2011. február 5-én lépett életbe, és 2021 ugyanazon napján jár le. Néhol "START III"-ként hivatkoznak rá, bár gyakorlatilag a negyedik START egyezményről van szó; a harmadikkal kapcsolatos tárgyalások '97-ben megszakadtak. A New START aláírói - Oroszország és az Egyesült Államok - azt vállalták, hogy nem telepítenek 700-nál több nukleáris töltetet célba juttatni képes rakétát és bombázót, 1550-nél több robbanótöltetet és nem állítanak hadrendbe 800-nál több indítóállást. Ugyan az emberi civilizáció elpusztításához ennyi atomfegyver még mindig elég, a korlátozásról szóló szerződés sorsa mégsem biztos.
Washington felvetette Kína bevonását, Moszkva pedig az Egyesült Királyság és Franciaország részvételével bővítené a szerződést. Csakhogy míg az orosz fél ezt egy újabb szerződés keretében képzeli el, a meghosszabbítással pedig időt nyerne annak megszületéséig, Donald Trump már most a háromoldalú tárgyalások megkezdését sürgeti. Ettől pedig Peking mereven elzárkózik. Az MTI idézte Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, aki kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem fogják győzködni Kínát. Az országnak egyébként becslések szerint 290 bevethető atomtöltete lehet.
Nagyjából egy évvel ezelőtt az orosz-amerikai rivalizálás a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) végét hozta el. A NATO szerint Moszkva a 9M729 manőverező robotrepülőgép tesztelésével megsértette az INF-ben foglaltakat, amire válaszul Trump kiléptette országát az 1987-ben aláírt egyezményből.