Hivatalosan is felmondta tegnap az Egyesült Államok az 1987-ben kötött INF-szerződést, amelyben Washington és Moszkva a közepes hatótávolságú (500 és 5500 kilométer közötti) rakéták – köztük nukleárisak – szárazföldi telepítésének korlátozását vállalták. Az egyezmény egyik eredménye volt például, hogy az elmúlt évtizedekben Európában nem szegeződtek egymásra orosz és nyugati rakéták, folyamatos készenlétben és rettegésben tartva a szemben álló feleket. A megállapodást követően 1991-ig összesen több mint 2700 fegyvert semmisítettek meg mindkét oldalon. Szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy az INF-szerződés vége újabb fegyverkezési versenyt indíthat meg, és tovább szíthatja a kiújult hidegháborús hangulatot. Az amerikaiak már be is jelentették, hamarosan tesztelik, majd hadrendbe állítják az eddig korlátozás alá eső új fegyvereket.
Hivatalosan az amerikaiak azért hátráltak ki a megegyezésből, mert vádjaik szerint Oroszország már ki is fejlesztett egy olyan szárazföldi telepítésű rakétát, amelynek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Az állítással az oroszok nem értenek egyet, de válaszként a Kreml is a szerződés felfüggesztése mellett döntött. Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfő – a szerződés egyik aláírója – pedig arra figyelmeztetett, a lépés az egész világ biztonságát veszélyezteti.
Korábban több európai állam próbált közbenjárni, hogy valahogyan megmentsék az INF-szerződést, valamint az is felmerült, hogy egy új megegyezést dolgozzanak ki, amelybe már Kínát is bevonnák. Ugyanakkor a kérdésben a NATO egységes, Jens Stoltenberg főtitkár tegnap világossá tette, a szerződés felmondásának felelőssége kizárólag Oroszországot terheli, és a tagállamok támogatják az Egyesült Államokat döntésében.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi várható az INF-szerződés utáni korszakban. Félő, hogy egy másik egyezmény, a nukleáris fegyvereket korlátozó új START is veszélybe kerülhet, amelyet 2021-ben kellene meghosszabbítani. Hogy azért még nincs minden veszve az amerikai-orosz kapcsolatokban, azt jól jelzi: a minap Donald Trump telefonon hívta fel Vlagyimir Putyint, és felajánlotta segítségét a szibériai tüzek megfékezésében, amit az orosz elnök megköszönt, és a kapcsolatok javítására tett gesztusként értékelt.
