„Átugorhatjuk a felhőkarcolók korát” – Interjú Budapest új főépítészével

Publikálás dátuma
2020.02.11. 07:45

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Budapest új főépítésze, Erő Zoltán reméli, hogy a kormány újragondolja a várbeli építkezéseit, és lesz beleszólásuk az állami beruházásokba.
Nem tűnik nyugdíjas állásnak Budapest főépítészének lenni. Az elődei közül Schneller István, Beleznay Éva lemondott, Finta Sándor közös megegyezéssel távozott. Mi vitte rá, hogy elfogadja a felkérést? Budapest főépítészének lenni jelentős szakmai kihívás és rang. Ugyanakkor nem az ismeretlenbe ugrottam, hiszen különféle projektek révén már harminc éve belefolyok az itt zajló munkába, a jogszabályalkotástól a tervezésig. Most az önkormányzatiság olyan pontján vagyunk, amikor Budapest vezetését támogatni kell. A felkérés elfogadásában ez is benne volt. Amúgy három év múlva érem el a nyugdíjkorhatárt, így nekem nem is lenne jó, ha ez egy nyugdíjas állás lenne. Schneller István egyszer azt mondta: ha száz ügyből 51-ben pozitív eredményt sikerül elérni, akkor marad, ha ez átbillen 49-re, akkor fogja a kalapját. Önnél hol van ez a határ? Ezt én nem fogalmaztam meg így, de nyilván van határpont. Az igazi kérdés a munka hatékonysága. Egyfelől egy adott hivatali rendszerben kell működni, miközben az építész alkotó ember, aki örül, ha látja megvalósulni a saját ötleteit. Ha eljön az a pont, amikor az ember úgy érzi, falra hányt borsó, amit mond, akkor új pályára kell állni. De bízom benne, hogy nem azért hívott ide engem ide az új városvezetés, hogy hivatalnok legyek, hanem mert szükségük van a tapasztalataimra, a kreatív energiáimra. Mekkora hatalma van Budapest főépítészének? Ez nem hatalmi pozíció. Kérdezem másképpen: megteheti Budapest főépítésze, hogy egy város számára káros beruházást megakadályozzon vagy éppen leállítson? Szakmai véleményekkel az eljárási renden belül sokáig meg tudja akadályozni egy projekt megvalósítását, de egy főépítészen, sőt az egész városépítési főosztályon át lehet lépni. Volt erre példa az elmúlt évtizedekben. De hangsúlyozom egyelőre nem ez a nexus. Az Orbán-kormány az elmúlt években jobbára egyszerű terepasztalként tekintett Budapestre. Van esély a változásra? Igen, ez az egyik oka annak, hogy elfogadtam a felkérést. Ugyanakkor a kormánynál vannak a források, a feladatok, az intézmények, az ingatlanok java, illetve a parlamenti többség révén erős jogszabályalkotói képességgel bír. Ha továbbra is erőből akarja keresztülvinni az akaratát, akkor megteheti, de ha a városházán sikerül felépíteni egy erős szakmai csapatot, amely kontrollálni tudja ezeket a folyamatokat, akkor sok jó kompromisszum születhet. Arra készülünk, hogy így legyen. Vannak pozitív jelek. Ma például két órát egyeztettünk a kormányzati projektekről. A cél az, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa üléseire már előre egyeztetett projektek kerüljenek. A főváros remélhetőleg nem a kész projektekkel szembesül, hanem az elejétől fogva bele tud szólni a megvalósítás folyamatába. Egyik elődje korábban hiányolt egy stratégiaalkotó, a budapesti fejlesztéseket egyben látó és kezelő szervezetet. Tavaly megalakult a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, az idén a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja romjain létrejött a Budapest Fejlesztési Központ. Nem sok ez egy kicsit a jóból? Valójában nem a kormányzati nyomásgyakorlás újabb terepei ezek? Ahogy említettem, a kormánynál van az erőforrások többsége, amiből az következik, hogy olyan mennyiségű projektet tudnak előkészíteni, ami felveti annak a kérdését, hogy meddig tudja ezt a fővárosi önkormányzat irányítani. Ha ügyesek vagyunk, sikerülhet. Ennél zavaróbb, hogy a főváros nagyon csekély forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy ő maga indítson nagyobb beruházásokat. Azt viszont megtehetjük, hogy ha úgy látjuk, hogy a kormányzati beruházások a város déli részére koncentrálódnak, mint most, akkor azonnal kérjük az északi területek fejlesztési terveinek kidolgozását. Milyen fejlesztési ötletük van északra? A következő híd az aquincumi közúti átkelő kell legyen. Ezenfelül belátható időn belül kezdeni kellene valamit az egykori rákosrendezői pályaudvar jelenleg kihasználatlan területével. Komoly állami beavatkozásra van szükség a kármentesítéshez, illetve a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez. Ez lehetne a barnamezős rehabilitációk mintaprojektje. Ettől függetlenül el kellene indítani egy rozsdaövezeti kármentesítő programot, amely elengedhetetlen feltétele ezeknek a területeknek a helyzetbe hozásához. Az ingatlanfejlesztőknek ez így túl nagy falat. Jó ötletnek tartja, hogy adókedvezménnyel tereljék jó infrastruktúrájú, de egyelőre parlagon heverő telkekre, például a rozsdazónába az ingatlanfejlesztőket? Ezeknek az adókedvezményeknek időnként meglepő mellékhatásai vannak. De ha a pénzügyi kormányzat kontrolláltan tud működtetni egy területileg lehatárolt támogatási rendszert, és azt piackonform módon alkalmazza, akkor jó eszköz lehet. Volt erre már példa Budapesten, a mai Bartók Béla út fejlődését például ingatlanadó-kedvezménnyel indították be. Az Áfa-kedvezmény azonban ennél összetettebb, és sok rejtett működést tartalmazhat. Budapest egyik legjelentősebb problémája az erősödő lakhatási válság. Mit tud tenni a főváros? A lakhatási válság kezelésére készül egy fővárosi javaslat. Bérlakásépítésre, bár én nagyon örülnék neki, egyszerűen nincs pénz. Így újak építése helyett a meglévő és üresen álló lakások hasznosítását ösztönző rendszert dolgozunk ki. Ettől függetlenül igen örvendetes lenne, ha végre XXI. századi urbanisztikai megoldásokat felvonultató lakónegyedek és nem csupán középszerű, régi formákat ismételgető olcsó lakóházak épülnének százszám. Pár éven belül el kellene jutni oda, hogy legalább elképzelés szinten legyenek ilyen mintát nyújtó, kísérleti lakóegységek. De kétségtelenül nem kínálja magát a helyzet, ha a fővárosnak nincs pénze arra, hogy ilyen programokat megvalósítson. Mennyire elégedett a budapesti építészeti minőséggel? Visszahozza a Fővárosi Tervtanácsot? A főváros a Budapesti Építészeti Kamarával közösen évek óta nívódíjjal jutalmazza a minőségi építészetet, bízva abban, hogy ez mintakövetésre sarkall. A beérkező pályaművekből látszik, hogy Budapesten jelen van a minőségi, szerethető építészet, de persze rengeteg profitorientált tucatáru épül. Tervtanács alakítását a jelenlegi jogszabályi környezet nem tesz lehetővé, de szeretnék egy belső zsűrit létrehozni legalább a fővárosi önkormányzati projektek véleményezésére, amit később talán kiterjeszthetnénk a kormányberuházásokra is. Ez a kontroll és a nyilvánosság fontos terepe lehetne. Tőlünk nyugatabbra bevett eszköz a településrendezési szerződés, amelynek révén az önkormányzat különféle beruházásokat csikarhat ki a fejlesztőből vagy éppen a kormányból. Nálunk ez nem igazán működik. Miért? A városvezetésnek eltökélt szándéka, hogy kemény tárgyalópartner legyen. De akkor tud valamit kérni, ha valamit ad is cserébe, például területek átminősítésekor, közlekedési fejlesztéseknél. Az ingatlanok felértékelődését lehet és kell megvámolni, de ha nincs ilyen, akkor kérni sem lehet. Ha egy fejlesztő az adott övezeti besorolásnak megfelelően épít, akkor nincs mit tenni. A Duna és a város kapcsolatának erősítése szintén régi vágy. Az idén próbaképpen lezárják a rakpartokat. Mikorra számíthatunk az autók teljes kiszorítására? Ez fejlesztési forrás kérdése. A tervek készen vannak, a nyári lezárás tesztnek is kiváló. Az autók egyébként később sem szorulnak ki teljesen a pesti rakpartról. A budaihoz pedig nem is igen nyúlhatunk fontos forgalmi szerepe miatt. De a távlati cél az, hogy a budapestieket minél közelebb engedjük a vízhez. Az Unesco Világörökség Bizottsága éles hangú határozatban ítélte el tavaly a Budapesten folyó építkezéseket, köztük a Vár átalakítását, a MOL-tornyot és a biodómot. Mennyire tartja jogosnak a kritikát? Ezek jogszerűen épülnek. Ezzel nem lehet túl sokat kezdeni. De bízom benne, hogy a Vár további beépítését, különös tekintettel a Pénzügyminisztérium épületének átalakítására, újragondolja a kormány. Jelet ugyan nem látok erre. A MOL-torony európai léptékkel sem túl magas, a körötte zajló beruházás pedig tartalmaz építészeti szempontból érdekes megoldásokat. Magasházat egyébként bárki tud építeni, ez csupán technológiai kérdés. Egy új urbanisztikai forma létrehozása sokkal több felkészültséget és fantáziát kíván. Budapest egyébként különleges adottságai, a Duna és a hegyek miatt nem szorul sziluettet gazdagító építészeti elemekre, így nyugodtan átugorhatjuk a felhőkarcolók korát és megkezdhetjük egy új típusú élhető város megvalósítását.

Erő Zoltán

Építészmérnök, a műemlékvédelemtől érkezett a városfejlesztés területére. 1995-ben alapította, azóta vezeti a Palatium Stúdió Kft.-t, amely városstratégiai, közlekedési, műemlékvédelmi terveket készít. Részt vett a fővárosi önkormányzat városmegújítási és városfejlesztési koncepcióinak kidolgozásában, később a 4-es metró tíz állomásának építészeti terveit készítő csoportot vezette. A Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi docense.

Szerző

Elképesztő mennyiségű gyerekpornót találtak a volt magyar nagykövet gépein

Publikálás dátuma
2020.02.11. 07:39

Fotó: Véssey Endre
Egy átfogó, pedofil-ellenes hadművelet leplezte le Kaleta Gábort.
19 ezer, kiskorúakról készült pornográf felvételt tárolt a Fővárosi Törvényszék szóvivője szerint Kaleta Gábor a különböző számítástechnikai eszközein, tette egyértelművé a Fővárosi Törvényszék szóvivője.  Szabó József megerősítette azt is, hogy a volt perui nagykövet ellen tavaly novemberben emeltek vádat, és márciusban tartják az előkészítő tárgyalást, írja a hvg.hu. Kaleta Gábort 2019 tavaszán gyanúsították meg gyermekpornográfia miatt, Magyarországon azonban egészen vasárnapig nem került nyilvánosságra az ügy. A Külgazdasági és Külügyminisztérium annak ellenére sem közölte az egykori diplomata hazarendelésének valódi okát, hogy az Index információi szerint Kaleta hazahozatala után előzetes letartóztatásban is ült a Gyorskocsi utcában.  Az Europol decemberi tájékoztatása szerint 2017-ben kezdődött az az „Operation Chemosh” névre keresztelt, a spanyol rendőrség vezette vizsgálat, amelyik lebuktatta Kaletát. A két évig tartó műveletben összesen 33 embert vettek őrizetbe 11 országban: Spanyolországban, Szíriában, Pakisztánban, Olaszországban, Indiában, Franciaországban, Guatemalában, az Egyesült Királyságban, Peruban, Ecuadorban és Costa Ricában. A legtöbb gyanúsítottat Spanyolországban tartóztatták le, átlagéletkoruk mindössze 22 év volt, és többen még kiskorúak voltak. A spanyol rendőrség az Europol közleménye szerint állampolgári bejelentések alapján kezdett el nyomozni, miután többen is olyan csoportokat találtak a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatáson, amelyen gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képeket, videókat osztottak meg egymás között a tagok.
Szerző

Újabb hivatalok létrehozásával készül egészségügyi reformra a kormány

Publikálás dátuma
2020.02.11. 07:39

Fotó: Népszava
Retteghet az a kórházigazgató, aki nem képes két hónap alatt rendezni intézménye adósságát.
Mintegy 70 milliárd forintból orvosolná egy az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült „reformterv” az egészségügyi intézmények pénzügyi gondjait. A kórházfenntartó fölé újabb hivatal kerülhet, amely a miniszter közvetlen útmutatásokkal irányítana. Amely kórházi vezető nem képes két hónap alatt megszüntetni intézménye eladósodását, annak sorsa a miniszter kezében van - derül ki a Portfolio birtokába került anyagból. A legfontosabb egészségpolitikai célként a kórházközpontú ellátás lebontását nevezi meg, így ennek keretében a háziorvosok kompetenciáját növelnék. A kórházi kezelések egy részét pedig a szakrendelők végeznék el. Az anyagban ismét előkerül, amiről korábban már írt a Népszava, miszerint úgynevezett Járási Egészségközpontokat hoznának létre. Ezen állami intézmények keretein belül úgynevezett praxisközösségekbe szerveznék a háziorvosi ellátókat, valamint rájuk bíznák a betegutak kialakítását, a megelőzés, az alapellátás, a sürgősségi ellátás és a járóbeteg-szakellátás összehangolását. Létrejönnek a Közösségi Egészségszervezési Központok (KEK), amelybe 3 járási egészségközpont integrálódna. Az újabb hivatal feladata lenne, hogy a beteg lehetőleg a legalacsonyabb progresszivitási szinten, azaz ott, ahol a rendszer számára a legkifizetődőbb kapja meg az ellátását. Ezek a központok tartják a kapcsolatot a NEAK-kal és szervezetileg az ÁEEK Térségi Igazgatóságaihoz tartoznának. Megerősítik a Nemzeti Népegészségügyi Központ egészségfejlesztő funkcióját, és az ÁEEK Térségi Igazgatóságait (TIG). A legrosszabb szakember ellátottsággal küzdő, legkedvezőtlenebb egészségi állapottal rendelkező lakosságot ellátó, hátrányos helyzetű településeken működő alapellátási szolgáltatók többlet hatáskört és finanszírozást kapnak. A járóbeteg-szakellátás szempontjából hiányos településeken mobil szakorvosi szolgálat jöhet létre. Mint azt a Portfólió a dokumentumból idézi: „szükség van a finanszírozás megújítására a teljesítmény- és eredményalapú elemek súlyának növelésével. Erre első lépésben alkalmas lehet a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatokon történő lakossági részvételi arány mérése és eredmény alapú finanszírozása. Egyes járóbeteg-szakellátásból átvett feladatokat is finanszírozottá kell tenni az alapellátásban a háziorvosok számára.” A dokumentumból itt kiderül az is, hogy mindehhez, valamint az egészségügyért felelős miniszter irányítási jogköreinek erősítésére törvényre van szükség. Ismét előkerül az anyagban a hatékonyabb gazdálkodás problémája is. A kezelésére egyebek mellett olyan eszközöket alkalmaznának, mint például a hátrányos szerződések megszüntetése. A Portfólió cikke szerint ez év nyarára „rendeznék” a menedzsment hibákból adódó eladósodást. Erre az volna – az tárca szakembereinek a javaslata - , hogy szüntessék meg az ellátásban a párhuzamosságokat (ez kb. 30 éve szinte valamennyi egészségügyi reformtervben benne lévő ötlet) - valamint „az intézményi együttműködések javításának, a háttérszolgáltatások optimalizálásának, a humán erőforrásokkal való gazdálkodásnak, a saját bevételek növelésének, a költségek csökkentésének hatásait.” Valamint azt is javasolják, hogy ellátórendszer „észszerűsítésével” felszabaduló kapacitásokat alakítsák át ápolási ágyakká. Azaz az adósságrendezéssel egy kalap alatt intéznék a struktúra átalakítást. Az előterjesztés rendelkezik arról, hogy ezt a folyamatot egy újabb állami szervezet felügyelje, az úgynevezett Struktúraváltási és Adósságmenedzsment Tanács (SAT). Ez a szervezet az EMMI, a Pénzügyminisztérium delegáltjaiból formálisan alakulna meg térségenként, és a miniszter közvetlen utasításait kellene követniük. A Tanács javaslatokat fogalmaz meg az adósságmenedzsmenttel és az intézményi szerkezetátalakítással kapcsolatban, valamint monitorozza a programok végrehajtását, együtt dolgozik a költségvetési felügyelőkkel. A dokumentum szerint a SAT felügyelné az Állami Egészségügyi Ellátó Központ működését is. A testület a költségvetési felügyelővel közösen heti rendszerességgel nyomon követi az adott intézmény gazdálkodását orvosszakmai, költséghatékonysági, valamint jogi megfelelés szempontjából. A testület működésének célja, hogy az egészségügyi szolgáltató fizetőképessége két hónapon belül helyreálljon – fogalmazza meg az előterjesztő. Ha ezalatt még sem sikerülne az eladósodást megszüntetni, akkor személyi következmény sem kizárt, ugyanis ebben az esetben a miniszter határoz az egészségügyi intézmény vezetőjének és gazdasági vezetőjének személyi felelősségéről. A reorganizáció végrehajtásának átmeneti időtartamára új, negyedéves többletfinanszírozási elemet vezetnének be. Ha az intézmény a meghatározott ütemterv szerint hajtja végre a programot, akkor jogosult erre a plusz finanszírozásra. Egyúttal új típusú teljesítményértekelési rendszer bevezetést is felvetik, amivel javítható a menedzsment elkötelezettsége a folyamat iránt. Az értékelési rendszer egyaránt tartalmazná azokat a jutalmazási elemeket, amelyek akkor lépnek életbe, ha a program végrehajtása a terveknek megfelelően halad, de nem teljesülés esetén az intézményt szorosabb kontroll, majd szorosabb felügyelet alá helyező lépcsőzetes szankciórendszert is. Az előterjesztés előrevetíti, hogy ezt az új típusú teljesítményértékelési rendszert minden intézményre ki lehetne terjeszteni, nem csak azokra, amelyek részt vesznek az adósságmenedzsmentben.
Szerző