Egy felmérés szerint rövidebb ideig takarékoskodnak a lakásvásárlók

A felmérés eredménye azért meglepő, mert a hazai lakásárak a fizetésekhez képest rendkívül magasak, az európai fővárosok között Budapest például a hatodik legdrágábbnak számít ezen a téren.

Meglepő eredményt hozott az ingatlanvásárlások kapcsán egy, az OTP megrendelésére készült felmérés: aszerint ugyanis az utóbbi évek drasztikus áremelkedése ellenére rövidebb ideig takarékoskodnak egy lakásvásárlás vagy -felújítás előtt az ügyfelek, mint korábban. A kutatást készítő Gfk ezer, legalább félmillió forintos megtakarítással rendelkező, 18 és 65 év közötti banki ügyfelet kérdezett meg. A válaszok alapján pedig a lakásvásárlók körében jelentősen lerövidült a lakáscélú takarékoskodás időszaka: 2018-ban még átlagosan 5,3 évig spóroltak az ügyfelek, mielőtt belevágtak volna az ingatlanvásárlásba, tavaly viszont ezen időszak 3,8 évre csökkent. A felújítást tervezőknél is hasonló a tendencia: míg 2017-ben 3, addig 2018-ban 2,8, tavaly pedig már csak 2,4 év volt a megvalósítást megelőző átlagos takarékoskodási időszak.

Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője szerint a megtakarítási idő csökkenésében a reálbérek növekedése, a mérséklődő kamatok, valamint az államilag támogatott lakásvásárlási konstrukciók egyaránt szerepet játszhattak. Úgy vélte: az ügyfelek a kedvező hitelkörnyezetben hamarabb teszik meg a következő lépést, így egyre többen veszik igénybe a lakáscélú termékeket és támogatásokat, például a családok otthonteremtési kedvezményét, a babaváró hitelt, vagy a piaci kölcsönöket.

A bank közleménye szerint a lakásvásárláshoz kapcsolódó megtakarítási idő csökkenését magyarázhatják az MNB frissen közölt adatai is a banki hitelkihelyezésekről, illetve a háztartási hitelállományról. Tavaly 2408 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a bankok ügyfeleikkel, amely 48 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedésben meghatározó szerepet játszott a babaváró kölcsön megjelenése is.

A felmérés eredménye ugyanakkor azért meglepő, mert a hazai lakásárak a fizetésekhez képest rendkívül magasak, az európai fővárosok között Budapest például a hatodik legdrágábbnak számít ezen a téren. Lapunk nemrégiben azt is kiszámolta, hogy tavaly egy 40 négyzetméteres fővárosi lakás megvásárlásához egy átlagbérből élőnek 7,6 évig kellett volna minden fillérjét félreraknia, de ha a megélhetésére is költött volna, akkor 11 évig kellett volna spórolnia. Szintén megélhetési költségekkel számolva a bankok által a hitelfelvételhez többnyire elvárt 30 százalékos önerőhöz is több, mint 3,3 évig kellett volna kuporgatni.

Igaz, a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest ez utóbbi valóban rövidült. A 2009-es lakásárakkal, fizetésekkel és megélhetési minimummal számolva ugyanis tíz évvel ezelőtt az önerőhöz 3,8 évig kellett volna takarékoskodni.