Kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában, mint tavaly ilyenkor

Publikálás dátuma
2020.02.11. 09:22

Fotó: Gustavo Basso/NurPhoto / AFP
284 négyzetkilométernyi erdő tűnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Amazonas-vidéken az év első hónapjában. A januári érték az elmúlt öt évben nem volt ilyen és várhatóan tovább is fog emelkedni – közölte a brazil űrkutatási hivatal (Inpe).
A fakitermelés az évnek ebben az időszakában általában lelassul, mivel az esős évszak miatt nehezebben érhetők el ezek a területek. Ahelyett azonban, hogy a kitermelés mértéke az elmúlt évekhez hasonló szintre süllyedt volna, továbbra is jelentős maradt – írja a BBC.com.
Az Inpe műholdfelvételek kiértékelésével gyűjt adatokat az erdőirtásról. Ezek segítségével valós időben követi az erdők változását. A számok arról is felvilágosítással szolgálhatnak, hogyan változik az év során - augusztustól júliusig a hivatalos fakitermelés mértéke. 
A 2018-2019-es szezonban az Inpe szerint 9763 négyzetkilométernyi erdőt pusztítottak el. Ez 42 százalékkal volt nagyobb a korábbi adatok alapján jósolt mértéknél. Ennek alapján az amazóniai fakitermelés mértéke 2020-ban tovább fog emelkedni. Az erőteljes növekedés Jair Bolsonaro brazil elnök 2019-es hivatalba lépésével esett egybe. A klímaszkeptikus elnök enyhítette az Amazónia természeti kincseinek kiaknázására vonatkozó szabályozásokat.
Szerző

Kézben nevelve maradt életben Mateo, a háromöves tatu

Publikálás dátuma
2020.02.10. 12:23

Fotó: Lajos Endredi / Szegedi Vadaspark
A Szegedi Vadasparkban felcseperedett déli háromöves tatufiút (Tolypeutes tricinctus), tavasztól a látogatók is megismerhetik.
A Tisza-parti város állatkertjében 2011 óta nevelnek összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlító emlősöket. A tatufélék egy ősi dél-amerikai emlőscsoportba, a vendégízületesek közé tartoznak, a hasonlóan különös megjelenésű, és a Szegedi Vadasparkban is látható sörényes hangyászok, valamint a kétujjú lajhárok rokonai.
A korábban Szegeden felcseperedett matakók más európai állatkertekbe kerültek, a 2017-ben világra jött Tankari azonban a vadasparkban maradt, és közelmúltban maga is életet adott egy kölyöknek. Sajnos azonban - ahogy ez első alkalommal sokszor előfordul az állatok világában - nem tudta megfelelően táplálni kicsinyét, ezért egy gondozó kezdte nevelni a kölyköt. "Bár alapvetően többnyire kerüljük a beavatkozást, úgy döntöttünk, hogy a kis tatut kézben nevelve igyekszünk azt életben tartani." A félénk, alig 100 grammosan született állat szopni kezdett, egy hónap után már szépen meg is nőtt, és már szoktatjuk a szilárd táplálékhoz. Tavasszal a látogatók is megtekinthetik Mateót, a felcseperedett tatufiút – olvasható az intézmény honlapján.
A matakó Dél-Amerika - Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay - száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. A természetben rovarokkal, főleg termeszekkel és hangyákkal táplálkozik, amelyekhez erős karmaival jut hozzá, ebben némileg távoli rokonára, a sörényes hangyászhoz hasonlít, fő állatkerti takarmányuk is ugyanaz a magas fehérjetartalmú keverék.
A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne. A tatukat védő bőrcsontpáncél az övezettségének köszönhetően kevésbé merev, mint a teknősöké. A háromöves tatuk tudnak a legzártabban összegömbölyödni veszély esetén, egy résnyi helyet sem hagyva a ragadozóiknak vagy éppen az állatorvosnak, aki megvizsgálná őket. Bár még gyakorinak számítanak, az élőhelyvesztés és a vadászat következtében létszámuk folyamatosan csökken természetes élőhelyükön.
Frissítve: 2020.02.10. 13:30

Villámcsapás ölhetett meg négy ritka hegyi gorillát Ugandában

Publikálás dátuma
2020.02.10. 09:40

Fotó: Christian Kober/robertharding / AFP
Egy csecsemő és három, köztük egy vemhes nőstény tetemét egy nemzeti parkban találták meg állatvédők.
Valószínűleg villámcsapás ölt meg négy ritka hegyi gorillát, köztük egy vemhes nőstényt és egy csecsemőt Ugandában - számolt be róla a BBC hírportálja egy állatvédő szervezetre hivatkozva. A három felnőtt nőstény és a csecsemő hím tetemét az ugandai Mgahinga Nemzeti Park területén találták meg, súlyos sérüléseik villámcsapásról tanúskodtak. A Virunga-hegység (Greater Virunga Transboundary Collaboration) állatvédő szervezete "a faj nagy veszteségének" nevezte a négy állat pusztulását.
A világon alig több mint ezer hegyi gorilla (Gorilla beringei beringei) él már csak, védett élőhelyeik Ugandában, Ruandában és a Kongói Deokratikus Köztársaságban találhatók. A négy elpusztult állat egy 17 tagú csoporthoz tartozott, a szakértők Hirwa-családként említették őket. A csapat tavaly kelt át Ruandából Ugandába, a Mgahinga Nemzeti Parkban élnek. A rezervátum az országok közötti határt képező Virunga-hegységben terül el. A Hirwa-család életben maradt 13 tagját megtalálták, egészségesek. A tetemekből vett mintákat még vizsgálják, három héten belül állapíthatják meg, mi okozta az állatok pusztulását.
 A keleti gorillák fajához tartozó hegyi gorillák alfaját 2018-ban levették a súlyosan veszélyeztetett fajok listájáról, mivel az orvvadászat elleni fellépés és más szigorú vadvédelmi intézkedések eredményesek voltak.
Szerző