Bíróság elé állítják Orbán egyik legelkötelezettebb szövetségesét

Publikálás dátuma
2020.02.12. 18:17

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
A vád szerint egy egész hajónyi menekültet túszul ejtett, és a nemzetközi konvenciókat megsértve semmibe vette jogaikat.
Az olasz kormánytöbbség megszavazta a volt belügyminiszter, Matteo Salvini, az ellenzéki Liga és a jobbközép koalíció vezetője mentelmi jogának megvonását, az ehhez szükséges többség a kormányzó Öt Csillag Mozgalom (M5S), a Demokrata Párt (PD), az Élő Olaszország (IV) és a többi kisebb baloldali párt voksaiból jött össze. A jobbközép koalícióból a Hajrá Olaszország (FI) és az Olasz Testvérek (FdI) nemmel szavazott, a Liga szenátorai tartózkodtak. A kormány tagjai távol maradtak. Emlékeztetőül: az olasz parti őrség Gregoretti nevű hajója fedélzetén érkezett 131 menekült tavaly július végén öt napig nem kapott engedélyt a partraszállásra, csak miután más EU-tagállamok vállalták átvételüket. Az ügyészség szerint Salvini "túszul ejtette" az embereket, korlátozva személyi szabadságukat, visszaélt hivatali hatalmával, megsértette a nemzetközi konvenciókat. Matteo Salvini felszólalásában kijelentette, hogy kész a bíróság elé állni. Hangsúlyozta, hogy belügyminiszterként, olaszként és emberként is Olaszország határvédelmét és biztonságát tartotta szem előtt. Hozzátette, személyes döntése, hogy mentelmi jogáról lemondva bíróság előtt akarja tisztázni "egyszer és mindenkorra" a történteket. Megjegyezte, hogy a baloldal régi bevált módszerét alkalmazza, vagyis bírósági ügyekkel akarja "megsemmisíteni politikai ellenfeleit". Azt mondta, ő soha nem küldené bíróság elé a baloldali politikusokat. A volt és jelenlegi miniszterelnök Giuseppe Contéhoz, valamint a Liga volt szövetségese M5S-hez intézve szavait Matteo Salvini hangsúlyozta, hogy a Ligára szavazó olaszok és a Ligával másfél évig kormányzó Conte és az M5S is jól tudta, hogy ő - választási ígérete szerint - mindent megtesz az embercsempészek, illegális bevándorlók megállítására a határok védelmével. Matteo Salvini elutasította a vádat, miszerint túszul ejtette a migránsokat: kiemelte, hogy az olasz parti őrség Gregoretti nevű hajója máltai felségvizeken sietett a menekültek segítségére, és a hajóról betegek és kiskorúak azonnal leszállhattak. A Gregoretti-ügyet a szicíliai Siracusa ügyészsége indította. A Liga vezetője egészen 15 évig terjedő börtönbüntetést kockáztat. Egyébként az ügyészség az Open Arms hajó miatt is eljárást kezdeményezett a politikus ellen. A szenátus mentelmi bizottsága erről február 27-én hoz döntést. A Proactiva Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet (NGO) hajója tavaly nyáron tizenkilenc napot töltött a nyílt tengeren, 164 emberrel a fedélzetén. Matteo Salvini mentelmi jogának esetleges megvonása után a volt belügyminiszterrel szembeni eljárás a szicíliai Catania bíróságára kerül, amelynek meg kell erősítenie a vádakat. Korábban a cataniai ügyészség nem támogatta a Salvinivel szembeni vádemelést. Ha a Liga vezetőjét mégis bíróság elé állítják, ez Olaszországban több éves tárgyalássorozatot jelenthet. Matteo Salvini is azt mondta, biztos benne, hogy a Gregoretti-ügy el lesz napolva.
Szerző

Számháború Brüsszelben

Publikálás dátuma
2020.02.12. 18:16

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
"Elvárom, hogy a tagállamok legalább olyan vehemenciával védelmezzék a költségvetés új prioritásait, például a klímasemlegesség megteremtését, a digitalizációt, a védelempolitikát, a migrációra szánt kiadásokat, mint a régieket: a kohéziós alapokat és a közös mezőgazdasági politikát" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetéséről szerdán rendezett strasbourgi parlamenti vitában. A plenáris eszmecsere megelőzte az állam- és kormányfők február 20-ára tervezett rendkívüli brüsszeli találkozóját, amelyen a hosszútávú büdzsé lesz a téma. A csúcsot összehívó Charles Michel abban reménykedik, hogy azon a huszonhetek meg tudnak állapodni a bevételek és a kiadások főbb számairól. Uniós diplomaták azonban túl optimistának tartják az Európai Tanács elnökét, aki értesüléseink szerint leghamarabb pénteken, legkésőbb jövő hétfőn fog előállni számszerű javaslataival. A jelenleg az asztalon fekvő előterjesztés, amely a december végén leköszönt finn soros EU-elnökség munkája, annyira elfogadhatatlan a tagállamok számára, hogy még vitát sem nyitottak róla. A közösségi költségvetést a kormányoknak és az Európai Parlamentnek együtt kell elfogadniuk, az utóbbi azonban csak jóváhagyhatja, illetve elutasíthatja a huszonhetek által tető alá hozott kompromisszumot. A szerdai vitában a képviselők máris belengették a vétó lehetőségét, megfenyegetve a tagállamokat: ha a büdzsé nem fog összhangban állni a már jóváhagyott becsvágyó célokkal, akkor a törvényhozó testület nem szavazza meg. Az EP jóval több összeget költene 2021-2027 között, mint akár a javaslattévő Európai Bizottság, akár a kormányokból álló EU Tanács. A képviselő-testület megőrizné a fejlesztésre és a mezőgazdaságra szánt alapokat, és az új prioritásokra is bőkezűen áldozna. Nem lehet kevesebb pénzből, több politikai célra költeni - fogalmazták meg többen a vitában. A képviselők szerint a kiadások szinten tartását, sőt emelését nem a tagállami befizetések növelésével, hanem új bevételi források bevezetésével lehetne elérni. Manfred Weber, a kereszténydemokrata Európai Néppárt frakcióvezetője felszólalásában olyan “oligarcha-ellenes” szabályozást sürgetett, amely megakadályozza, hogy a jövőben túl sok uniós forrás kerüljön egy kézbe. Azt is szorgalmazta, hogy a jogállam tiszteletben tartása legyen feltétele a brüsszeli forráselosztásnak a következő keretköltségvetésben. “A független igazságszolgáltatás és a szabad sajtó a legjobb garancia arra, hogy a pénzt helyesen költik el” - fejtette ki. A jogállami feltételrendszer megteremtését az EP valamennyi EU-párti politikai csoportjának vezetője az egyik legfontosabb célnak nevezte. 

Magyar politikus programjáról beszélget a legbefolyásosabb európai orvosszövetség

Publikálás dátuma
2020.02.12. 17:47

Fotó: Christian Creutz / Európai Parlament
A mindenkinek járó tisztességes ellátásról tárgyalt Ujhelyi István az Európai Orvosok Állandó Bizottságának vezetőivel.
A hazai szakmai szervezetek után több európai politikus és nemzetközi szervezet csatlakozik az Ujhelyi István által kezdeményezett „Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás” program kidolgozásához. Mint arról a Népszava is beszámolt, ennek lényege, hogy a szocialista EP-képviselő azt szorgalmazza, hogy a tagállamokban meghatározzanak egyfajta szolgáltatási minimumot, ezzel garantálva az európai - így a magyar - polgárok tisztességes ellátását. (Az európai keretrendszer kidolgozásában több magyar szakmai szervezet is részt vesz, így többek között a Magyar Orvosi Kamara is.) A keretrendszer pontosítása és támogatása érdekében Ujhelyi Európai-szintű szakmai konzultációt kezdett, szerdán a strasbourgi Európai Parlamentben többek között Annabel Seebohmmal, az Európai Orvosok Állandó Bizottságának (CPME) főtitkárával és helyettesével, Sarada Dassal egyeztetett. A CPME az egyik legbefolyásosabb, a nemzeti orvosi szövetségeket képviselő szakmai szervezet Európában, tagszervezeteik között megtalálható a Magyar Orvosi Kamara is. Céljuk, hogy a lehető legmagasabb szintű orvosi ellátás elérhető legyen mindenki számára és támogatják az „egészség minden politikában” megközelítést, ugyanis határozott alapvetésük, hogy az „egészséges gazdaság” és az egészséges társadalom szoros összefüggésben áll egymással. Önkritikus dokumentum, amelyik elismeri, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer működésképtelen és fenntarthatatlan, az adósságállomány újratermelődésének egyik oka pedig az, hogy a kormány forrásokat vont ki az ágazatból, kommentálta az MSZP politikusa a portfolio.hu által kiszivárogtatott kormányzati egészségügyi reform előterjesztését.  Ujhelyi szerint a tervezet - bár tartalmaz támogatható elemeket - összességében nem néz szembe a valós problémákkal: nem ad például választ arra, hogy miként akarja és tudja megakadályozni a már hivatkozott rendszerszintű adósság újratermelődését az egészségügyben. Nem véletlen, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadásoknak alig több mint kétharmadát finanszírozza csak az állam, így a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások szintje az uniós átlag duplája. 
Szerző