Vándorúton az anyák megmentője

Publikálás dátuma
2020.02.15. 13:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Hol másutt állna Semmelweis Ignác szobra, mint a pesti Rókus kórház közelében? Elvégre az anyák megmentője ebben a kórházban vezette a szülészetet, mindenekelőtt itt ismerte föl, hogy az orvos a kezén, ruháján hordozott kórokozókkal maga idézi elő az asszonyokat megölő gyermekágyi lázat.
Semmelweis szobra azonban csak 1948-ban került ide, a Gyulai Pál utca és a Rákóczi út találkozásához. Akkor, amikor az Erzsébet téren, ahol korábban állt, megkezdődött az új buszpályaudvar építése. De mit keresett pont az Erzsébet téren? Nos, annak tipikusan pesti története van. Az 1865-ben Bécsben, a döblingi intézetben elhunyt orvos földi maradványait 1891-ben szállították haza Budapestre, és már a következő évben fölmerült az igény, hogy állítson neki méltó emléket a közösség. A gondolat történetesen kicsit előbb vert gyökeret Londonban, mint a magyar fővárosban: Sir Thomas Spencer Wells, a brit királyi sebészeti társaság elnöke, Viktória királynő orvosa és egyben kilenc gyermekének világra segítője a saját londoni házába hívott össze tanácskozást, ahol kollégáival elhatározták a gyűjtés megindítását. 
Hamarosan csatlakozott hozzájuk a budapesti egyetem orvosi kara és a Királyi Orvosi Egyesület is, így egy komplett nemzetközi bizottság állt föl, hogy az adományokért kilincseljen. 1894-re összegyűlt annyi pénz, amennyiből a Kerepesi temetőben méltó síremléket állíthattak Semmelweisnek, 1901-re pedig meglett az a további 32 ezer korona, amelyből megbízták Fadrusz Jánost a szobor elkészítésével. Helyszínnek az Üllői úti klinika előtti térséget szemelték ki, azonban a szobrász jelezte, hogy ott szinte elveszne az emlékmű, és kérte, hogy a Baross utca körúthoz közeli teresedését szerezzék meg inkább a számára. Aztán mire elindult volna a szervezés, Fadrusz meghalt. A megbízást Stróbl Alajos vette át, aki 1904-re elkészült a szoborral, melyet végül az Erzsébet tér Deák téri oldalán állítottak fel. Az avatás nagy díszünnepség keretében, számos neves európai orvos jelenlétében zajlott le, s a ceremóniát követően Semmelweis budai szülőházát is megkoszorúzták. Stróbl műve magyar ruhában, kezében könyvekkel ábrázolja az orvost, akire a talapzatról egy hálás anya – történetesen Stróblné Kratochwill Lujza – néz föl, ölében gyermekével.
Szerző

Minden a Vas utcában kezdődött

Publikálás dátuma
2020.02.15. 12:22

Fotó: Ódry Színpad Facebook oldala
Elképzeltem egy izgalmas szabad világot, amely aztán azóta sem hagy nyugodni.
Kamaszkori emlék, hogy a Vas utcai osztályterem ablakából órákig az Ódry Színpad villogó neonfeliratát figyeltem. A lefelé mutató nyilak elindították a fantáziámat. Elképzeltem egy izgalmas szabad világot, amely aztán azóta sem hagy nyugodni. Mondhatnám, hogy minden a Vas utcában kezdődött, de mondtam én már ezt például a Zsámbéki Nyári Színházra is. De az Ódry időrendben előbb volt. Igaz, magába az épületbe csak az ablakból kinézés után jó néhány évvel léptem be. Mindig is vonzottak a vizsgaelőadások. Emlékszem jó néhányra. Most, ha számba kellene venni leginkább Novák Eszter vagy Zsótér Sándor rendezéseire emlékszem. Novák Eszter például rendezett egyik osztályával egy Beatles-estet. Felforrt a levegő. Zsótér Hamletjén, vagy, amikor Brecht-darabokból rakott össze egy előadást, szintén. A Színház-és Filmművészeti Egyetem hivatalos játszóhelye, az Ódry Színpad az ötvenes években nyílt meg a színész és rendező szakos hallgatók gyakorlóhelyeként. Színház tehát, de nem olyan, mint a többi. Ezt a kivételességét a mai napig sikerült megőriznie. A nagyszínpadi előadásokat több mint 250-en tudják megnézni és van egy emeleti játszóhely is a Padlás, ahová mintegy 70-en férnek be. Több terem is alkalmas stúdió előadások befogadására. Sűrű és változatos a repertoár, amelybe minden beilleszthető: az egészen kísérletező produkcióktól a hagyományosabb előadásokig. Minden az osztályvezetőn, a művésztanárokon és a növendéken múlik. Persze az Ódry nemcsak színház, hanem találkozóhely is. Már az épület előtt az utcán kezdődik az egész. Valamelyik ismerőssel összefut az ember és aztán ugyanez történik beljebb is. Az Ódry aulája, ruhatára, közösségi terei sok mindent tudnának mesélni. De ne erkölcstelenségekre gondoljanak, hanem éjszakába nyúló világmegváltásra, hajnalig tartó műhelymunkákra. És nem beszéltünk még a büféről. Az Ódryn ez kulcsszereplő. A büfés pedig olyan, mint a családtag, ha kell kisegít, vagy lelket önt a rászorulóba. Nem annyira modernek, de kényelmesek az ülőalkalmatosságok, el lehet lazulni, de lehet vizsgára készülni, vagy egy izgalmas projekt részleteit megbeszélni. Az Ódry mindig is nyitott volt és befogadó. És vissza lehet járni az épületbe. Sőt érdemes is! Az intézmény legendás énektanára, Bagó Gizella például rendszeresen szervez az Ódryn koncerteket, amelyen egykori és mostani növendékek énekelnek. A Tanárnő a közös pont és persze az Egyetem! A Színművészeti épp a nyitottság jegyében az utóbbi években évente rendez nemzetközi fesztivált, amelyre hazai és külföldi diákokat és előadásokat is meghívnak. Jönnek minden felől, a rendezvény bázisa az Ódry, melyet belaknak, szinte ott élnek pár napig. Reggeliznek, tanácskoznak, játszanak, kiállítást rendeznek, filmeznek. És bár ritkán valósulnak meg az ember kamaszkori vágyai, de a Vas utcai Ódry ma is hordozza azt, amit középiskolásként elképzeltem: szabad, kreatív, mindig megújulni vágyó! És nem lenne jó, ha ezt bárki megváltoztatná.
Szerző
Témák
Ódry Színpad

Mozi és összművészet Szentendrén

Publikálás dátuma
2020.02.09. 13:56

Fotó: Facebook
A magyarországi művész-filmszínházak közül talán a legszimpatikusabb (siker)történet a szentendrei P’Art Mozié. Az intézményt 2005-ben alapították civil kezdeményezésként. Joggal tették fel a szakmabeliek a kérdést: miközben a budapesti hálózat egyre csökken, patinás vetítőhelyek húzták le a rolót – dicsőséges történelmi múlt, ide vagy oda –, hogyan fog egy újonnan alapított art-mozi nemhogy felfutni, hanem egyáltalán életben maradni? Ma már tudjuk, a P’Art Mozi az egyik legeredményesebb tagja nem kommersz műveket kínáló vetítőhelyek hálójának. A siker titka pedig a mozivezető személyében és szakmai koncepciójában keresendő: amióta Klötz Ildikó átvette az intézményt, a nézőszám és a bevétel folyamatosan emelkedik, kihasználtságban pazar eredményeket hoz az egykori pártházban működő kulturális központ. A mozit a szentendreiek imádják, Klötz Ildikó szerint nincs olyan nap, hogy ne lenne a helyiknek hozzá jó szavuk. „Az art mozik helyzete mindig speciális volt a film- és moziszakmán belül. Egy olyan zöld oázis az elüzletisedett és tartalmilag elsilányult plázamozik „sivatagában”, amely felfrissülést és szellemi táplálékot nyújt az arra vágyóknak. Szentendre pedig olyan város, amely büszkén hangoztatja, hogy igen, nekünk szükségünk van mozira, és leginkább művész mozira.” – írta Klöz Ildikó a mozi honlapján. A P'Art deklarált célja, hogy a fiatalok óvodás kortól kezdve elsajátítsák a filmnézési szokásokat, és megismerjék az igazi moziélményt, moziban nézzenek értékes művészi alkotásokat. Ebben pedig igen sikeresek Szentendrén. Na, de kérem, mi itt a titok? Mert az nyilvánvaló, hogy nem marketinggel érték el az eredményeket főszereplők, azaz Klötz, és a mozi főgépészi funkciói mellett a programszervezői feladatokat is ellátó, grafikusként korábban számos magyar moziplakátot jegyző Paraszkay György. Klötz Ildikó szerint az a legfontosabb, hogy mozivezetőként folyamatosan jelen van, és párbeszédben áll a közönséggel. Ha úgy tetszik, megvitatják, hogy milyen új filmeket vetítsenek, vagy akár olyan régebbi címeket is visszahozzanak a nagy vászonra, amelyekre megfogalmazódott a konkrét nézői igény. Emiatt alakulhatott úgy, hogy a P’Art mozi nem a fővárosi vetítőhelyek árnyékában működik, hanem Szentendre mellett a kistérségből is gyűjti a visszatérő nézőit - a törzsközönség tekintélyes része érkezik Csillaghegyről, Leányfaluról, Tahiból, Pomázról, Budakalászról vagy Csobánkáról. „Annál hatékonyabb reklám nem kell, mint beszélgetni a filmszerető vendégeinkkel” – húzza alá Klötz Ildikó, hozzátéve: az alapkoncepció mindig is egy klubmozi létrehozása volt, mivel önmagában egy mozi ma már kevés, inkább összművészeti funkciókat is ellátó kulturális tér legyen. Amit a P’Art mozi pluszként fölvállalt: kéthavi rendszerességgel új kiállítások nyílnak a mozi területén, vannak beszélgetős estek, várostörténeti sorozatok, a Szentendrén élő művészeket, a város kiemelkedő arcait bemutató programok, könyvbemutatók, irodalmi és kamarazenei estek, pódiumszínházi előadások. Ha úgy tetszik, minden művészeti ágból csipegetnek picit - érdemes böngészni a programkínálatot.