Előfizetés

Abnormális hőmérsékletet mértek az Antarktiszon

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 16:33

Fotó: Ozge Elif Kizil/Anadolu Agency / AFP
Először emelkedett 20 Celsius-fok fölé a hőmérséklet az Antarktiszon az időjárási feljegyzések kezdete óta.
Brazil kutatók február 9-én mérték a rekordmagas hőmérsékletet, amely egy Celsius-fokkal magasabb az előző, 19,8 Celsius-fokos rekordnál, ezt 1982-ben mértek a Signy-szigeten – adta hírül a The Guardian honlapja. A brit napilap emlékeztetett arra, hogy múlt héten az Argentína által működtetett Esperanza kutatóállomáson 18,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a legmagasabb volt a térségben az időjárási feljegyzések 1961-es kezdete óta. Egy másik argentin kutatóállomáson, a Marambión 1971 óta a legmagasabb februári hőmérsékletet észlelték, 14,1 fokkal.
A brazil kutatók, akik három naponként gyűjtik össze az adatokat a Seymour-szigeti időjárási megfigyelő államosokról, „hihetetlennek és abnormálisnak” nevezték a 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet. „Látjuk a melegedés trendjét sok ellenőrző állomásunkon, de ilyet még soha nem tapasztaltunk” – mondta Carlos Schaefer. A brazil kutató elmondta, hogy a Dél-Shetlandi-szigeteken és a James Ross-szigetcsoporton, amelynek a Seymour is tagja az elmúlt 20 évben szokatlan hőmérsékleteket jegyeztek fel. A mostani évszázad első tíz évében lehűlést tapasztaltak, ám azóta meredeken emelkedik a hőmérséklet. A kutatók szerint ez valószínűleg az óceáni áramlatok elmozdulása és az El Nino-jelenség hatására történt.

Környezetbarát autókat kapnak a kormánytagok Franciaországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 13:35

Fotó: Gilles Targat/Photo12 / AFP
Arra is bátorítják a minisztereket, hogy, amikor lehet, repülés helyett vonatozzanak. A közalkalmazottak pedig jutalmat kapnak, ha biciklivel mennek dolgozni.
Új, hibrid meghajtású páncélozott gépkocsit kap Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, és a francia kormány valamennyi tagja elektromos vagy hibrid meghajtású autóra fog váltani a szénkibocsátás csökkentése érdekében – közölte Elisabeth Borne környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető a France Info rádiónak elmondta, hogy a kormány tagjait bátorítani fogják arra, hogy repülőgép helyett vonatra üljenek, ha négy óránál nem hosszabb, nem sürgős útra mennek. A közalkalmazottak pedig évente 200 euró jutalmat kapnak, ha munkába járásukhoz kerékpárt vagy a gépkocsimegosztó szolgáltatást használnak – tette hozzá.
A zöld intézkedések júliustól lépnek életbe, és számos más elemet is tartalmaznak: a kormány például nem fog eldobható műanyag eszközöket vásárolni, a közalkalmazottak munkahelyi éttermeiben pedig legalább 20 százalékban bioélelmiszereket használnak majd fel alapanyagként - mondta a miniszter a kormányülés után, amelynek központi témája volt Franciaország legnagyobb állami szektora környezeti lábnyomának csökkentése.
Emmanuel Macron csütörtökön más környezetvédelmi intézkedéseket is bejelent, amikor ellátogat a Mont Blanc térségébe, ahol egy gleccsert is megtekint, amely drámaian zsugorodott az elmúlt években – közölte Borne, aki Macronnal együtt repülőgépen utazik a térségbe. Hozzátette ugyanakkor, hogy pénteken vonaton megy észak-franciaországi látogatására.
Emmanuel Macron a klímaváltozás elleni küzdelmet elsődleges feladattá tette, ígéretet tett például arra, hogy 2021-re bezárják a franciaországi széntüzelésű erőműveket.

500 kalóriát pocsékol el minden ember naponta

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 13:17

Fotó: JAN WOITAS/dpa Picture-Alliance / AFP
Alábecsülték a korábbi kutatások a kidobott élelmiszer mennyiségét, holland kutatók szerint több mint a dupláját dobjuk ki annak, mint amit eddig számoltak.
Ha ez az élelmiszermennyiség nem menne a szemétbe, négy ember helyett öt is táplálékhoz jutna

– írta a BBC News.

A tanulmány szerint a kereset növekedésével nő a kidobott élelmiszer mennyisége is. A kidobott ételek mennyisége akár kétszer akkora lehet, mint eddig hitték. Ez azért is sokkoló adat, mivel az ételhulladék mennyiségének csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcspontja. Az ENSZ megállapítása szerint az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 százalékáért felelős a kidobott, elpocsékolt élelmiszer. Az élelmiszerpazarlás megállítása nyereség a fogyasztóknak és a bolygónak is –- hangsúlyozta Monika van den Bos Verma, a holland Wageningen Egyetem kutatója.
Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy naponta fejenként 214 kalória a globális élelmiszerveszteség. A holland kutatók azonban részletesen megvizsgálták a FAO, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott adatokat és ebből számolták ki az élelmiszerhulladék valódi mennyiségét. Kiderült, hogy napi hétdolláros bevételtől elkezd növekedni a kidobott étel mennyisége.
A FAO becslése még arról szólt 2015-ben, hogy a világ lakossága naponta 214 kalóriát dob ki. A holland tanulmány szerint azonban az elpocsékolt étel fejenként 527 kalória volt abban az évben – mondta Thom Achterbosch, a Wageningeni Egyetem kutatója, rámutatva, hogy a FAO alaposan alábecsülte a globális élelmiszerveszteséget.
Az élelmiszerpazarlás jellemzően a gazdagabb országok problémája, de már a szegényebb országokban is egyre nagyobb gondot okoz. "Abból, ami jelenleg a konyhánkban van, négy helyett öt embert lehetne etetni, ha nem dobnánk ki ételt" – hívta fel a figyelmet a tudós.
A kutatók olyan egyszerű megoldásokat ajánlottak az élelmiszerhulladék csökkentésére, mint az élelmiszeradagok csökkentése. Mint hozzáfűzték, nagyon fontos, hogy változtassunk a magatartásunkon, például ne vásároljuk túl sokat egyszerre.
A Plos One folyóiratban közölt tanulmány nem foglalkozott azzal az élelmiszerveszteséggel, amely még az előtt keletkezik, hogy az élelmiszer a fogyasztóhoz kerül. Általános becslés szerint az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egyharmada megy pocsékba vagy a fogyasztóhoz jutás során, vagy a konyhában.
A globális célkitűzés az, hogy 2015 és 2030 között világszerte felére csökkentsék az élelmiszerhulladék mennyiségét. "Ez alapvetően a legfenntarthatóbb módja annak, hogy megoldjuk a világ élelmiszerproblémáit a jövőben" – mondta Martine Rutten, a tanulmányon dolgozó egyik kutató.