Minden egymillió forintos kintlévőség behajtása után egyhavi bérét, vagyis bruttó 650 ezer forintot, de éves szinten maximum kéthavi járandóságát kapta meg prémiumként tavaly októberig a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. korábbi vezérigazgatója. A számok nyelvén ez azt jelentette, ha a cégnek kétmillió forint hasznot hozott, az a közterhekkel együtt több mint 1,6 millió forintjába került az önkormányzati cégnek. A vezérigazgató már nincs a posztján, az önkormányzati voksoláson ugyan kormánypárti polgármestert választottak a városban, ám a közgyűlésben az ellenzéki szövetség, az Éljen Városunk! Egyesület (ÉVE) került többségbe, s a novemberi ülésükön hét másik önkormányzati cégvezetővel együtt menesztették a vagyongazdálkodás első emberét is. Akinek feladatai közé az Ipari Park, az önkormányzati tulajdonú lakások és más bérlemények, társasházak kezelése tartozott.
– A prémium kifizetéséről szóló előterjesztést kénytelenek voltunk megszavazni, ugyanis szerződés alapján jár neki a pénz, még ha nem is értettünk vele egyet – mondta a Népszavának Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője. Szerintük vagyongazdálkodási vezetőként a kintlévőségek behajtása is a vezérigazgatói feladatok közé tartozott, vagyis azért kapott prémiumot, amiért a fizetését is felvette. Ráadásul az előterjesztésben részletesen nem is szerepelt, mire kapta a jutalmát.
Ennek tisztázására megkerestük a nagykanizsai polgármestert, arra voltunk kíváncsiak, pontosan milyen premizálási rendszer alapján kapott prémiumot a cégvezető, összesen mekkora összeget fizettek ki neki, és miért érte meg ez a városnak? Azt is szerettük volna tudni, hogy Nagykanizsa az elmúlt években mekkora prémiumot fizetett ki az önkormányzati cégvezetőknek összesen? Kérdéseinkre Balogh László polgármester több mint egy hete nem válaszolt.
Az önkormányzati cégvezetők sokmilliós premizálása más településeken is okozott már felháborodást. Szekszárdon az októberi választás előtt szavazott meg az akkor még kormánypárti többségű testület sokmilliós jutalmakat, a kulturális központot üzemeltető kft. vezetője – aki kormánypárti színekben indult az önkormányzati választáson – féléves fizetésének megfelelő jutalmat kapott. Miskolcnak is több tízmillió forintjába került, hogy az előző, Fidesz-KDNP-s többségű testület olyan szerződést kötött az önkormányzati cégek vezetőivel, hogy távozásukkor komoly prémiumra számíthattak. Hogy a milliós premizálás nem csak a kormánypárti vezetésű önkormányzatok sajátja, arra Pécs a példa: az város cégei újonnan, azaz már az ellenzéki többségű közgyűlés által kinevezett vezetői akkor is kaphatnak jutalmat, ha a rájuk bízott vállalkozás kevesebb veszteséget hoz össze a tervezettnél.
– Egy önkormányzati cég esetében egyáltalán nem mindegy, hogy profitorientált vagy nonprofit – felelte megkeresésünkre Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere –, utóbbi esetben például nem elvárás, hogy nyereséges legyen. A településeknek fontos, hogy az önkormányzati cégeket megfelelően felkészült szakemberek vezessék. A szaktudás viszont a versenyszférában sokkal többet ér, mint amennyit az önkormányzatok fizetni tudnak, ezért van szükség a jutalmazásra.
– A bértábla alapján járó fizetéssel nem lehetne jól felkészült cégvezetőket az önkormányzatokhoz csábítani – állította lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab polgármestere. – Régi gyakorlat, hogy különféle juttatásokkal szerződnek a cégvezetőkkel: a céges autót, telefont, több havi prémiumot ráadásul nem a település ajánlja, hanem ezek a szakemberek feltételei.
Felvetésünkre, mennyire etikus sokszor a fizetésükhöz közeli nagyságú prémiumot adni az önkormányzati cégvezetőknek Schmidt Jenő állította: bevett gyakorlat nemcsak a települési, de az állami cégeknél is.
– Sajnos ez a normális – jelentette ki. – Még akkor is, ha veszteséges a cég. Ilyenkor a következő évi költségvetés terhére fizetik ki a jutalmakat, vagyis nem jelentkezik a veszteség azonnal. S szépen görgetik maguk előtt a cégek a vezetői prémiumokat. És amíg a településeknek járó állami finanszírozásból nem lehet piaci vezetői béreket kiszorítani, marad a kiskapu-keresés.
