337,89 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.02.14. 08:23
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggelre a nemzetközi devizapiacon.
Az euró jegyzése 337,89 forintra emelkedett péntek reggel nyolc órára a csütörtök esti 337,58 forintról. A forint szerdán érte el történelmi árfolyammélypontját az euró 340,37 forintos jegyzésén.
A dollár jegyzése szintén emelkedett, a csütörtök esti 311,16 forint után péntek reggel 311,76 forinton állt. A dollár valaha elért legmagasabb jegyzése a csütörtöki 312,95 forint volt.
A svájci frank árfolyama kissé csökkent, 317,93 forint után 317,89 forinton állt péntek reggel. A svájci frank öt éve, a 2015 januári 333,01 forinton érte el a legmagasabb jegyzését.
Szerző

Sokszor csak trükközve, sok jutalmat fizetve találnak megfelelő szakembert az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2020.02.14. 07:40
nagykanizsai önkormányzat is beállt a sorba: azért is fizetett a cégvezetőknek prémiumot, amiért a fizetésüket is felvették
Fotó: Google
Többmilliós prémiumokat fizetnek a települések az önkormányzati cégek vezetőinek, sokszor valós teljesítmény nélkül.
Minden egymillió forintos kintlévőség behajtása után egyhavi bérét, vagyis bruttó 650 ezer forintot, de éves szinten maximum kéthavi járandóságát kapta meg prémiumként tavaly októberig a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. korábbi vezérigazgatója. A számok nyelvén ez azt jelentette, ha a cégnek kétmillió forint hasznot hozott, az a közterhekkel együtt több mint 1,6 millió forintjába került az önkormányzati cégnek. A vezérigazgató már nincs a posztján, az önkormányzati voksoláson ugyan kormánypárti polgármestert választottak a városban, ám a közgyűlésben az ellenzéki szövetség, az Éljen Városunk! Egyesület (ÉVE) került többségbe, s a novemberi ülésükön hét másik önkormányzati cégvezetővel együtt menesztették a vagyongazdálkodás első emberét is. Akinek feladatai közé az Ipari Park, az önkormányzati tulajdonú lakások és más bérlemények, társasházak kezelése tartozott. – A prémium kifizetéséről szóló előterjesztést kénytelenek voltunk megszavazni, ugyanis szerződés alapján jár neki a pénz, még ha nem is értettünk vele egyet – mondta a Népszavának Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője. Szerintük vagyongazdálkodási vezetőként a kintlévőségek behajtása is a vezérigazgatói feladatok közé tartozott, vagyis azért kapott prémiumot, amiért a fizetését is felvette. Ráadásul az előterjesztésben részletesen nem is szerepelt, mire kapta a jutalmát. Ennek tisztázására megkerestük a nagykanizsai polgármestert, arra voltunk kíváncsiak, pontosan milyen premizálási rendszer alapján kapott prémiumot a cégvezető, összesen mekkora összeget fizettek ki neki, és miért érte meg ez a városnak? Azt is szerettük volna tudni, hogy Nagykanizsa az elmúlt években mekkora prémiumot fizetett ki az önkormányzati cégvezetőknek összesen? Kérdéseinkre Balogh László polgármester több mint egy hete nem válaszolt. Az önkormányzati cégvezetők sokmilliós premizálása más településeken is okozott már felháborodást. Szekszárdon az októberi választás előtt szavazott meg az akkor még kormánypárti többségű testület sokmilliós jutalmakat, a kulturális központot üzemeltető kft. vezetője – aki kormánypárti színekben indult az önkormányzati választáson – féléves fizetésének megfelelő jutalmat kapott. Miskolcnak is több tízmillió forintjába került, hogy az előző, Fidesz-KDNP-s többségű testület olyan szerződést kötött az önkormányzati cégek vezetőivel, hogy távozásukkor komoly prémiumra számíthattak. Hogy a milliós premizálás nem csak a kormánypárti vezetésű önkormányzatok sajátja, arra Pécs a példa: az város cégei újonnan, azaz már az ellenzéki többségű közgyűlés által kinevezett vezetői akkor is kaphatnak jutalmat, ha a rájuk bízott vállalkozás kevesebb veszteséget hoz össze a tervezettnél. – Egy önkormányzati cég esetében egyáltalán nem mindegy, hogy profitorientált vagy nonprofit – felelte megkeresésünkre Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere –, utóbbi esetben például nem elvárás, hogy nyereséges legyen. A településeknek fontos, hogy az önkormányzati cégeket megfelelően felkészült szakemberek vezessék. A szaktudás viszont a versenyszférában sokkal többet ér, mint amennyit az önkormányzatok fizetni tudnak, ezért van szükség a jutalmazásra. – A bértábla alapján járó fizetéssel nem lehetne jól felkészült cégvezetőket az önkormányzatokhoz csábítani – állította lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab polgármestere. – Régi gyakorlat, hogy különféle juttatásokkal szerződnek a cégvezetőkkel: a céges autót, telefont, több havi prémiumot ráadásul nem a település ajánlja, hanem ezek a szakemberek feltételei. Felvetésünkre, mennyire etikus sokszor a fizetésükhöz közeli nagyságú prémiumot adni az önkormányzati cégvezetőknek Schmidt Jenő állította: bevett gyakorlat nemcsak a települési, de az állami cégeknél is. – Sajnos ez a normális – jelentette ki. – Még akkor is, ha veszteséges a cég. Ilyenkor a következő évi költségvetés terhére fizetik ki a jutalmakat, vagyis nem jelentkezik a veszteség azonnal. S szépen görgetik maguk előtt a cégek a vezetői prémiumokat. És amíg a településeknek járó állami finanszírozásból nem lehet piaci vezetői béreket kiszorítani, marad a kiskapu-keresés. 

Több pénzt kellene helyben hagyni

A lapunk által megkérdezett közgazdászok szerint annyi pénzt elvontak már az önkormányzatoktól, hogy a kötelező feladatok ellátásához is igen feszes büdzsére van szükségük. A versenyszférában ugyanolyan felelősségű munkáért sokszor három-négyszeres bért is kaphatnak a cégvezetők. A vidéki önkormányzatoknak pedig még nehezebb a helyzetük, hiszen amúgy is sokkal nagyobb a szakemberhiány, ezért sokszor erőn felül szerződnek, s belemennek olyan feltételekbe, melyekről tudják, veszteséget hoznak, de inkább vállalják, különben működésképtelenné válik a cégük. A közgazdászok állították, megoldást csak az állami finanszírozás átalakítása jelenthetne: sokkal több pénzt kellene helyben hagyni, amiből aztán szabadon gazdálkodhat a település. Persze ez ellentétes a jelenlegi hatalom központosító, s így mindent ellenőrzése alatt tartó mániájával. 

Szerző
Frissítve: 2020.02.14. 08:29

Robbant az árbomba, lépnie kell a MNB-nek

Publikálás dátuma
2020.02.13. 20:23

Fotó: Népszava
Januárban minden várakozást felülmúlva átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek az árak, egyes élelmiszerek 15-20 százalékkal drágultak. Elemzők már a jegybank hitelességi válságáról beszélnek.
Visszatekerték az idő kerekét a boltokban, ugyanis januárban 4,7 százalékkal emelkedtek az árak, utoljára ilyen magasan inflációt 2012-ben mértek. Úgy tűnik az elmúlt hónapokban egyre kevésbé tudta a jegybank az inflációs folyamatokat kézben tartani: tavaly már éves átlagban 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, de decemberben négy százalékra ugrott a drágulás üteme. Ilyen előzmények után januárra az elemzők 4,3-4,4 százalékos 12 havi inflációt vártak, ezek után robbant a bomba, januárban az áremelkedés üteme 4,7 százalékra ugrott, ami minden bizonnyal európai rekordot jelent.  A januári drágulásért elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árai voltak a felelősek, de meglepő módon a postai szolgáltatások, a szerencsejáték és a lakbér is jelentősen drágult az előző év januárjához képest. Az élelmiszerek átlagosan 6,9 százalékkal drágultak, de a sertéshús 27,6 százalékkal lett drágább, húsz százalék feletti árnövekedést mértek gyümölcsöknél, de tíz százalékot meghaladóan drágultak a felvágottak, valamint a zöldségfélék is.  Az üzemanyagok januárban 13 százalékkal drágultak – a jegybank számításai szerint csak ez önmagában 0,7 százalékkal emelte az inflációt. (Az elmúlt napokban a kútárak több lépésben jelentősen csökkentek, így februárban ezen a téren korrekció várható.) A szeszes italok, dohányáruk  ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. Vagyis épp a napi fogyasztási cikkek emelkednek az átlag felett, ezért érzékel a hétköznapi vásárló a bemondottnál jóval magasabb inflációt. Hiszen míg élelmiszereket napi rendszerességgel vásárolunk, addig ruházkodási cikket, vagy tartós fogyasztási termékeket jóval ritkábban, pedig ezek azok a termékcsoportok, amelyek lefelé húzzák az inflációs mutatót.  A jegybanktól független elemzők megosztottak. Suppan Gergely szerint számítani lehetett az infláció megugrására, és a vártnál szélesebb körben emelkedtek az árak, amely az inflációs nyomás erősödését jelzi. Ezért a Takarékbank elemzője felfelé módosítja az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését a korábbi 3,6 százalékról 3,9 százalékra. Ezzel szemben Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy vélekedett, hogy a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások hatása, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető. A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számít az ING Bank vezető elemzője, aki szerint április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató – ezzel osztja a jegybank elemzőinek prognózisát. Tovább árnyalta a képet Németh Dávid: a K&H Bank elemzője szerint következő hónapokban lassulhat az infláció, de az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti értékek jöhetnek. Összességében az éves átlagos infláció a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 3,8 százalékos lehet. Így 2019-ben és 2020-ban is az inflációs cél felett lesz az pénzromlás átlagos üteme. Az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokra számít – emlékeztetett Németh Dávid. Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat. Ez pedig azért veszélyes, mert kikezdheti a jegybank hitelességét – mondta az elemző.  

Leggyorsabban dráguló termékek, szolgáltatások (éves változás, %)

Sertéshús 27,6 Friss hazai és déligyümölcs 21,9 Párizsi felvágott, kolbász 17,4 Friss zöldség 14,1 Hús-, halkészítmények 13,8 Járműüzemanyag 13,5 Szalonna 13 Járműalkatrész 12,9 Postai szolgáltatás 12,1 Ékszerek 11,9 Dohányáruk 11,3 Lakbér 10,3 Forrás: KSH 

Legnagyobb áresést produkáló termékek, szolgáltatások (éves változás, százalék)

Tankönyv -16,0 Televízió -11,2 Tartós kulturális cikkek -7,3 Utazás egyéb távolsági úti céllal -7,1 Kép-, hang- és adathordozó - 6,2 Használt személygépjármű - 5,7 Számítógép, fényképezőgép, telefonkészülék -5,1 Kávé (bolti) -4,3 Gyermek felsőruházat - 3,9 Női felsőruházat - 3,7 Csokoládé, kakaó - 3,3 Női lábbeli -3,1 Női ruházat -3,0 

Nyugdíjasoknak is fáj az infláció

Januárban a nyugdíjas infláció 4,6 százalék volt a KSH hivatalosa adatai szerint is, ezzel szemben az öregségi ellátások 2,8 százalékkal emelkedtek. A januári járadékemelést elvileg az  várható éves inflációhoz kellett volna igazítani, ami biztos hogy 2,8 százaléknál magasabb lesz az idén, így 2020 novemberében is kiegészítő emelésre lesz szükség. A jegybank hivatalos prognózisa szerint is 3,5 százalék lehet idén a drágulás üteme. 

A gyenge forint is felelős

Az inflációs adat hatalmas meglepetés volt még az drágulásért kizárólagosan felelős Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára is, ezt jelezte az is, hogy az adat nyilvánosságra hozatala után szűk körben Nagy Márton értékelte a folyamatokat. Az MNB alelnöke a Portfolio.hu tudósítása szerint elmondta, hogy a jegybank 4,6 százalékot várt januárra – bár ezt a számot sehol nem publikálták –, így számukra elvileg a 4,7 százalékos adat nem olyan nagy meglepetés. A jegybank kész minden eszközt bevetni az infláció ellen – jelentette ki Nagy Márton, amit a piac szóbeli intervencióként értékelt. Az MNB márciusig forintlikviditás szűkítésével próbálja erősíteni a forintot, így fékezné az inflációt, de komolyabb lépést csak a márciusi kamatdöntő ülésén ígérnek. A jegybank várakozásai szerint az infláció a következő hónapokban csökken: februárra 4,2 százalékos drágulást, márciusra pedig 3,7 százalékos pénzromlást várnak. Az év eleje óta a forint folyamatosan gyengül, szerdán a januári eleji 330 forintos szintről újabb történelmi mélypontra került, az eurót 340,37 forintos csúcsszinten jegyezték. Nagy Márton nyilatkozata jelentősen erősítette a forintot, az euró-forint jegyzése egészen 336,9 forintig esett. A jegybank alelnöke erős üzenete küldött a piac számára, ám ebbe a szavakba mindenki azt láthat bele, amit akar – nyilatkozta lapunknak Török Zoltán. Az Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint ugyanis azt sem szabad elfelejteni, hogy a jegybanki vezető azt is mondta, hogy akkor lépnek, ha lépni kell. Az elemző is osztja a jegybank azon véleményét, hogy az infláció márciusra visszatér a három százalékos szint közelébe. A kamatemelésről szólva Török úgy vélekedett, hogy a jegybank várhatóan az alapkamat emelése helyett, inkább a bankközi kamatokat hagyja majd emelkedni, hogy így érje el a kívánt monetáris szigorítást.  Nagy kérdés, hogy meddig tart ki a tegnap indult forinterősödés, és az mennyire lehet tartós. Az MNB időt akar nyerni márciusig, amikor az általa várt kedvezőbb inflációs adatok napvilágra kerülnek. Ám nem biztos, hogy jegybanknak lesz ideje márciusig: Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a vártnál lényegesen gyorsabban emelkedő infláció januárban kilépett a célsávból. A monetáris politika feladata az inflációs célhoz való visszatérés érdekében a forint árfolyamának stabilizálása, illetve erősítése, valamint az alap inflációs folyamatok visszafogása. Erre először a februári kamatdöntő ülésen van lehetőség, kérdés, hogy a forint árfolyamának alakulása lehetővé teszi-e a márciusi Inflációs jelentés megjelenésének bevárását, vagy sürgősebb beavatkozás szükséges – fejtette ki Regős Gábor. 

Szerző
Témák
infláció árak MNB
Frissítve: 2020.02.13. 21:12