A kevesebb tengeri jég miatt egyre soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi

Publikálás dátuma
2020.02.14. 15:11

Fotó: Michael Nolan/robertharding / AFP
A böjtölés miatt kevesebb bocsuk is születik. Ha az olvadás így folytatódik, akár el is tűnhetnek – figyelmeztettek amerikai kutatók.
Kevesebb a tengeri jég, ezért több időt töltenek a szárazföldön és soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi, kevesebb bocsuk is születik az 1990-es évekhez képest – állapította meg a Washingtoni Egyetem (WU) kutatóinak az Ecological Applications című folyóiratban publikált tanulmánya.
"A jegesmedvék a klímaváltozás szimbólumává váltak, ugyanakkor korai indikátorai is a globális felmelegedésnek, annyira függnek a tengeri jég mennyiségétől"

– mondta a phys.org portálnak Kristin Laidre tengerkutató, a WU professzora, a kutatás vezetője.

A nemzetközi kutatócsoport a Kanada és Grönland közötti Baffin-öböl jegesmedve-populációját vizsgálta. A 2009 és 2015 közötti időszakban felnőtt nőstények mozgását követték, felmérték egészségüket és az almaik nagyságát, majd összehasonlítottak az 1990-es években feljegyzett állapotokkal. 
A jegesmedvék mozgása általában a tengeri jég éves növekedését és olvadását követi. Ősz elején, amikor a legkevesebb a jég, az állatok a Baffin-szigetre költöznek, ott várnak a télre, amikor újra kimehetnek a jégre, ahonnan fókára vadászhatnak és hókuckót vájhatnak a bocsoknak. A műholdas nyomkövetők adatai azt mutatták, hogy a jegesmedvék újabban évente átlagosan 30 nappal több időt töltöttek a szárazföldön, mint az 1990-es években, amikor 60 nap volt az átlag.
A Baffin-öböl tengeri jege a 2000-es években korábban kezdett olvadni nyáron. "Amikor a medvék a szárazföldön vannak, nem vadásznak, hanem a felhalmozott testzsírra hagyatkoznak. Hosszú ideig képesek böjtölni, de idővel egyre soványodnak" – mondta Laidre. Egészségi állapotukat úgy értékelték, hogy elaltatták őket és megmérték a zsírrétegüket, valamint a levegőből is megfigyelték őket.
Azt találták, hogy minél kevesebb a tengeri jég, annál soványabbak lesznek a jegesmedvék. A nőstények egészségi állapota és a tengeri jég mennyisége azt is befolyásolta, mennyi bocs születik. Amikor egészségesebbek az anyaállatok és a tavaszi olvadás később indul, így több időt tölthetnek élelemkereséssel, akkor több bocs jön világra – állapították meg a kutatók.
Matematikai modellekkel jósolták meg, mi vár a Baffin-öböl jegesmedve-populációjára. "Néhány évtized és generáció alatt az általában két bocsból álló alom valószínűleg eltűnik, ha így folytatódik a tengeri jég olvadása. Ilyet korábban sosem dokumentáltak" - hangoztatta Laidre.
Szerző

A klímaváltozás okozza Ausztrália súlyos szárazságát

Publikálás dátuma
2020.02.14. 11:40

Fotó: Hinrich Bäsemann/dpa Picture-Alliance / AFP
Tudósok kimutatták, hogy az az indiai-óceáni időjárási jelenség, amely a 33 ember és mintegy egymilliárd állat halálát okozó bozóttüzek kialakulása a globális felmelegedés következménye.
Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem és a CISRO tudományos kutatószervezet tudósai kimutatták, hogy az indiai-óceáni dipólus pozitív fázisa a globális felmelegedés eredménye. Az indiai-óceáni dipólus (IOD) az Indiai-óceán nyugati és keleti medencéjének tengerfelszíni hőmérsékletében évről évre bekövetkező változásokat méri. Pozitív állapotban akkor van, amikor az Afrika szarva térségében az átlagosnál melegebb a tengervíz felszíne, miközben Ausztrália partjai mentén hűvösebb, ami ott kevesebb csapadékot és magas hőmérsékleteket eredményez.
A kutatók a csütörtökön megjelent tanulmányukban azt találták, hogy az 1960-as évek óta egyre gyakoribb és egyre erősebb a pozitív IOD. Az Ausztráliát 2019-ben sújtó rendkívüli szárazság idején, amely az ország történelmében a legsúlyosabb volt, az indiai-óceáni dipólus rekord pozitív állapotban volt, ami viszont Afrikai keleti részén áradásokat eredményezett. "Az esősávok odahúzódnak, ahol a tenger hőmérséklete a maximumon van. A légáramlás mindig olyan térségek felé mozog, ahol az óceán hőmérséklete a maximumon van" – magyarázta Wenju Cai, a CISRO déli féltekei óceánkutató központjának az igazgatója.
Cai előrejelzése szerint ha a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb, Ausztráliában megkétszereződnek a pozitív IOD okozta szárazságok. Ez növeli a nagyon meleg és száraz évek és a bozóttüzek kockázatát.
Ausztrália keleti és déli részén tavaly szeptember óta mintegy százezer négyzetkilométeres - Magyarországnál is nagyobb - területen pusztítottak bozóttüzek, amelyek 33 ember halálát okozták, mintegy 2500 embernek kellett elhagynia lakhelyét, egymilliárd állat pusztult el.
Szerző

Macron megígérte, szabályozzák, hányan mehetnek fel egyszerre a Mont Blanc-ra

Publikálás dátuma
2020.02.14. 10:17

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Franciaország köztársasági elnöke ellátogatott Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsának lábához és bejelentette: új természetvédelmi övezetet hoznak létre.
Új természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegycsúcsnál Franciaország – jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron köztársasági elnök, miután látogatást tett Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsának lábánál. 2020-at döntő évnek nevezte a környezet szempontjából és közölte, hogy a jövőben egy új intézmény, a Biodiverzitás Francia Hivatala fogja óvni és helyreállítani a környezetet – adta hírül a BBC honlapja. A köztársasági elnök megtekintette a 4808 méter magas Mont Blanc egyre gyorsabb mértékben zsugorodó Mer de Glace gleccserét. 
"Ezen gleccser olvadása a globális felmelegedés megcáfolhatatlan bizonyítéka"

– mondta Macron Chamonix-ban újságíróknak.

 A biodiverzitásért folytatott harcot "a túlélésünkért folytatott harcként" jellemezte. Macron ígéretet tett arra, hogy az új természetvédelmi térséget az év végéi létrehozzák és szabályozni fogják azt, hány ember keresheti fel egy időben - különösen nyáron - a hegycsúcsot.
A francia köztársasági elnök azért látogatott csütörtökön a Mont Blanchoz, mert még ősszel a térségbeli Saint-Gervais polgármestere felszólította a kormányt a hegycsúcs nagyobb védelmére. A francia hatóságok múlt év májusában kénytelenek voltak korlátozni a feljutást a Mont Blancra a zsúfoltság és a környezetszennyezés miatt. Pierre Lambert, Haute-Savoie megye prefektusa azzal indokolta a szigorú korlátozást, hogy a csúcsra vezető út melletti szálláshelyek gyakran túlzsúfoltak és kudarcba fulladt minden olyan eddigi kísérlet, amely adminisztratív intézkedés nélkül próbálta megoldani a problémát.
Szerző