Távoli T-rex rokont találtak Argentínában

Publikálás dátuma
2020.02.14. 18:18

Fotó: AFP
Mennydörgő hüllőnek nevezték el a csupán négyméteres húsevő dinót.
A Tyrannosaurus rex távoli rokonának maradványait találták meg argentin paleontológusok Patagóniában. A 4 méter hosszú őshüllő maradványait 2018 februárjában fedezék fel Argentína központi, Rio Negro tartományában. A kutatók a Tralkasurus cuyi nevet adták a húsvevő dinónak – jelentette be csütörtökön a La Matanza-i Nemzeti Egyetem tudományos irodája.
A Tralkasaurus "mennydörgő hüllőt" jelent a patagóniai őslakosok által használt mapuche nyelven. A Cuyi pedig arra a területre, El Cuyra utal, ahol a fosszilizálódott maradványokat meglelték. A Tralkasaurus cuyi eltörpült volna egy T-Rex mellett, amelynek hossza a 14 métert is elérte. "A Tralkasaurus testmérete kisebb, mint a csoportjában, az abelisauridákhoz tartozó más húsevőké" – közölte Federico Agnolin, az Argentin Természettudományi Múzeum kutatója, aki hozzáfűzte, hogy az abelisauridák általában 7-11 méter hosszúak voltak. Mauricio Cerroni, a kutatócsoport egy másik tagja szerint a felfedezés bizonyítja, hogy az abelisauridák csoportja sokkal kiterjedtebb volt, mint korábban gondolták.
A kutatók az őslény koponyáját, fogait, bordáit, csípőjének egy darabját és farkát találták meg.  A dinó a Tyrannosaurushoz hasonlóan rövidnyakú és izmos volt, hátsó lábain 4-4 karom nőtt, mellső lábai pedig rövidek voltak a testéhez képest. A kutatók feltételezik, hogy a Tralkasaurus kisebb növényevő dinókkal, iguanodonokkal táplálkozott, mivel azok maradványait találták meg a közelében.
Szerző

"Genetikai ollóval" megállították az egyik legagresszívebb mellrák terjedését

Publikálás dátuma
2020.02.14. 15:15
Illusztráció
Fotó: KEITH CHAMBERS/SCIENCE PHOTO LIB / AFP
A felfedezés fontos mérföldkő az áttéteket képező rák terjedésének megértésében, a tripla negatív emlődaganat legyőzésének új útjait mutatja meg.
A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva. Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be. A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg.
A Manchesteri Egyetem, a Glasgow-i Egyetem és a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja az úgynevezett tripla negatív mellrákot vizsgálta. Ez az altípus nem reagál azokra a kezelésekre, amelyeket a daganat más altípusai ellen alkalmaznak. A rosszindulatú melldaganatok mintegy 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb eséllyel újul ki a kezelések utáni első években.
 A CRISPR génszerkesztési technológiával a kutatócsoport eltávolította két fehérje - a RUNX és a CBF béta - egyikét a rákos sejtekből. Bármelyiket is vágták ki a "genetikai ollóval", a rák terjedése megállt, noha a CFB béta nevű fehérje kimetszése úgy tűnt, nagyobb hatást fejt ki. Amikor a két fehérje bármelyikét visszaszerkesztették a sejtekbe, a rák folytatta a terjedést.
Paul Shore, a Manchersteri Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, a felfedezés fontos mérföldkő az áttéteket képező rák terjedésének megértésében, noha hosszú még az út, amíg az eredményekből hatékony terápiákat lehet kifejleszteni. Hozzátette azonban, hogy a két fehérje más, egészséges szövetekben is megvan, tehát olyan szert kell találni, amely ezeket kíméli. "Fontos, hogy nem tudjuk még, minden tripla negatív sejtre igaz-e a felfedezett hatás, mivel a betegségnek több típusa is van" - mutatott rá.
Szerző

Mégsem ütközésekből alakulhattak ki a Naprendszer bolygói

Publikálás dátuma
2020.02.14. 14:14

Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A korábbi elméletekkel ellentétben nem katasztrófajellegű lehetett a folyamat, az objektumok békésen torlódtak össze.
Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő – írja a BBC hírportálja. Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – írták a tudósok a Science tudományos lap új számában. Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták.
"Az 1960-as évek végétől vált uralkodóvá a nagy erejű összeütközések elmélete, és nemrég merült fel egy másik teória a békés anyaghalmozódásról. Az első most megsemmisült, csak a második maradhatott állva. Ritkán fordul ez elő a bolygókutatásban, de most rendeztük a kérdést" – mondta el a BBC-nek Alan Stern, a tanulmány vezető kutatója.
A döntő adatok a Naprendszer legkülső, úgynevezett Kuiper-övének egy Arrokoth nevű égitestjéről származnak. Az objektum a Naptól több mint hatmilliárd kilométerre van, és annak az időnek az emlékét őrzi, amikor a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult. Az Arrokothról az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája, a New Horizons gyűjtött adatokat, amikor egy évvel ezelőtt elrepült mellette. A felvételek és az adatok először kínáltak lehetőséget a tudósoknak, hogy megállapítsák, durva ütközések vagy békésebb folyamatok alakították ki a bolygókat. Stern és kutatócsoportja nem bukkant összeütközések nyomaira. Se törések, se becsapódások nem mutatkoztak, ami azt jelenti, hogy az objektumok békésen torlódtak össze. "Egyértelmű bizonyítékot kaptunk egyetlen csapással: az Arrokoth melletti elrepülés eldöntötte, melyik teória a helytálló" - magyarázta.
A Kuiper-öv égitestjei a Naprendszer kialakulása óta nagyrészt változatlanok maradtak, a legtávolabbi idők fennmaradt kövületeinek számítanak.
A békés kialakulás elméletét 15 éve dolgozta ki Anders Johansen, a svéd Lundi Obszervatórium kutatója még PhD-hallgató korában. Az elmélet számítógépes szimulációk közben merült fel. Mint a BBC-nek elmondta, eleinte azt hitte, hibás volt a kódolás, vagy a számítást rontotta el.
Az Arrokothot hat éve fedezték fel, akkoriban 2014 MU69-ként emlegették. Két, egymással érintkező lapos korongból áll, bár eleinte úgy tűnt, egy kisebb és egy nagyobb labdából épített hóemberre hasonlít inkább. Eleinte nem hivatalosan Ultima Thule néven emlegették, végleges nevét annak az amerikai indián törzsnek egy szavából alkották, amelynek a területén a felfedezés eszköze található. Az Arrokoth a póhatan-algonkin indiánok nyelvén égboltot jelent. Az Arrokoth a legtávolabbi égitest, amely mellett űreszköz elrepült.
Szerző