Február végéig lehet szavazni a kaposvári Szabadságfára

Publikálás dátuma
2020.02.14. 16:16

Fotó: Facebook/Kaposvári Szabadságfa
A tavaly októberi magyarországi versenyt megnyerő kocsányos tölgy indul az Európai év fája címért.
Február 29-ig lehet szavazni az Európai év fája elnevezésű verseny magyarországi jelöltjére, a kaposvári Szabadságfára. A Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán álló kocsányos tölgyre bárki voksolhat – olvasható a somogyi megyeszékhely polgármesteri hivatalának tájékoztató anyagában. Mint írták, Kaposvár jó lehetőségnek tartja a közösségi alapú környezetvédelmi és helyi fejlesztési projektek támogatásával foglalkozó, brüsszeli székhelyű Environmental Partnership Association (EPA) által meghirdetett megmérettetést, hogy a Szabadságfán keresztül egész Európának megmutassa helyi értékeit, az igazi zöld várossá válás irányába tett lépéseit.
A Szabadságfát 1929. április 18-án ültették az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve, a csemete az Írott-kőről került Kaposvárra, a gyökereire Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad földjét hintették. A fa az évek múltával csodálatos koronát növesztett, és mivel ott él, ahol az iskolai ünnepségeket tartják, több ezer berzsenyis diák életének vált a részévé.
A Szabadságfa tavaly októberben 4431 szavazattal lett a magyarországi Év fája cím birtokosa, és jó esélyekkel vesz részt az idén tizedik alkalommal megrendezett Európai év fája versenyben is, ahol ezúttal 16 ország fái vetélkednek egymással – tájékoztatott korábban a versenyt szervező Ökotárs Alapítvány. A tizedszer meghirdetett európai megmérettetésben - akárcsak tavaly - mindenki két fára szavazhat. A versenytársak között található Hollandia jelöltjeként a boszorkánytölgy és a lengyelországi 200 éves bodzafa is. A voksolás állását folyamatosan lehet követni, de az utolsó héten a szavazás titkossá válik, az eredményt a március közepén rendezett brüsszeli díjátadón hozzák nyilvánosságra a szervezők.
Magyarország eddig négyszer nyerte el az Európai év fája címet valamely különleges történetű fájával. Tavaly a 135 éves, csavart törzsű pécsi havihegyi mandulafa győzött.
Szerző
Témák
Év Fája

A kevesebb tengeri jég miatt egyre soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi

Publikálás dátuma
2020.02.14. 15:11

Fotó: Michael Nolan/robertharding / AFP
A böjtölés miatt kevesebb bocsuk is születik. Ha az olvadás így folytatódik, akár el is tűnhetnek – figyelmeztettek amerikai kutatók.
Kevesebb a tengeri jég, ezért több időt töltenek a szárazföldön és soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi, kevesebb bocsuk is születik az 1990-es évekhez képest – állapította meg a Washingtoni Egyetem (WU) kutatóinak az Ecological Applications című folyóiratban publikált tanulmánya.
"A jegesmedvék a klímaváltozás szimbólumává váltak, ugyanakkor korai indikátorai is a globális felmelegedésnek, annyira függnek a tengeri jég mennyiségétől"

– mondta a phys.org portálnak Kristin Laidre tengerkutató, a WU professzora, a kutatás vezetője.

A nemzetközi kutatócsoport a Kanada és Grönland közötti Baffin-öböl jegesmedve-populációját vizsgálta. A 2009 és 2015 közötti időszakban felnőtt nőstények mozgását követték, felmérték egészségüket és az almaik nagyságát, majd összehasonlítottak az 1990-es években feljegyzett állapotokkal. 
A jegesmedvék mozgása általában a tengeri jég éves növekedését és olvadását követi. Ősz elején, amikor a legkevesebb a jég, az állatok a Baffin-szigetre költöznek, ott várnak a télre, amikor újra kimehetnek a jégre, ahonnan fókára vadászhatnak és hókuckót vájhatnak a bocsoknak. A műholdas nyomkövetők adatai azt mutatták, hogy a jegesmedvék újabban évente átlagosan 30 nappal több időt töltöttek a szárazföldön, mint az 1990-es években, amikor 60 nap volt az átlag.
A Baffin-öböl tengeri jege a 2000-es években korábban kezdett olvadni nyáron. "Amikor a medvék a szárazföldön vannak, nem vadásznak, hanem a felhalmozott testzsírra hagyatkoznak. Hosszú ideig képesek böjtölni, de idővel egyre soványodnak" – mondta Laidre. Egészségi állapotukat úgy értékelték, hogy elaltatták őket és megmérték a zsírrétegüket, valamint a levegőből is megfigyelték őket.
Azt találták, hogy minél kevesebb a tengeri jég, annál soványabbak lesznek a jegesmedvék. A nőstények egészségi állapota és a tengeri jég mennyisége azt is befolyásolta, mennyi bocs születik. Amikor egészségesebbek az anyaállatok és a tavaszi olvadás később indul, így több időt tölthetnek élelemkereséssel, akkor több bocs jön világra – állapították meg a kutatók.
Matematikai modellekkel jósolták meg, mi vár a Baffin-öböl jegesmedve-populációjára. "Néhány évtized és generáció alatt az általában két bocsból álló alom valószínűleg eltűnik, ha így folytatódik a tengeri jég olvadása. Ilyet korábban sosem dokumentáltak" - hangoztatta Laidre.
Szerző

A klímaváltozás okozza Ausztrália súlyos szárazságát

Publikálás dátuma
2020.02.14. 11:40

Fotó: Hinrich Bäsemann/dpa Picture-Alliance / AFP
Tudósok kimutatták, hogy az az indiai-óceáni időjárási jelenség, amely a 33 ember és mintegy egymilliárd állat halálát okozó bozóttüzek kialakulása a globális felmelegedés következménye.
Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem és a CISRO tudományos kutatószervezet tudósai kimutatták, hogy az indiai-óceáni dipólus pozitív fázisa a globális felmelegedés eredménye. Az indiai-óceáni dipólus (IOD) az Indiai-óceán nyugati és keleti medencéjének tengerfelszíni hőmérsékletében évről évre bekövetkező változásokat méri. Pozitív állapotban akkor van, amikor az Afrika szarva térségében az átlagosnál melegebb a tengervíz felszíne, miközben Ausztrália partjai mentén hűvösebb, ami ott kevesebb csapadékot és magas hőmérsékleteket eredményez.
A kutatók a csütörtökön megjelent tanulmányukban azt találták, hogy az 1960-as évek óta egyre gyakoribb és egyre erősebb a pozitív IOD. Az Ausztráliát 2019-ben sújtó rendkívüli szárazság idején, amely az ország történelmében a legsúlyosabb volt, az indiai-óceáni dipólus rekord pozitív állapotban volt, ami viszont Afrikai keleti részén áradásokat eredményezett. "Az esősávok odahúzódnak, ahol a tenger hőmérséklete a maximumon van. A légáramlás mindig olyan térségek felé mozog, ahol az óceán hőmérséklete a maximumon van" – magyarázta Wenju Cai, a CISRO déli féltekei óceánkutató központjának az igazgatója.
Cai előrejelzése szerint ha a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb, Ausztráliában megkétszereződnek a pozitív IOD okozta szárazságok. Ez növeli a nagyon meleg és száraz évek és a bozóttüzek kockázatát.
Ausztrália keleti és déli részén tavaly szeptember óta mintegy százezer négyzetkilométeres - Magyarországnál is nagyobb - területen pusztítottak bozóttüzek, amelyek 33 ember halálát okozták, mintegy 2500 embernek kellett elhagynia lakhelyét, egymilliárd állat pusztult el.
Szerző