Előfizetés

Az AB szerint az EP-választáson is alkotmányos a külképviseleteken és a levélben szavazók közötti különbségtétel

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2020.02.14. 14:45
Illusztráció
Fotó: Népszava
Nem alaptörvény-ellenesek a választási eljárási törvény azon rendelkezései, amelyek az európai parlamenti (EP) választáson a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok számára lehetővé teszik a levélben való szavazást, miközben ezt a lehetőséget nem biztosítják az EP-választás napján külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok számára - mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság (AB).
A választási törvényt egy olyan személy támadta meg az AB-nál, aki az EP-választás napján Bostonban tartózkodott, így a hatályos szabályozás alapján csak valamelyik egyesült államokbeli külképviseleten (a legközelebbi elmondása szerint a 4 órás vonatútra lévő New York-i lett volna) tudta volna leadni szavazatát. Ezt az indítványozó sérelmesnek tartotta, ugyanis magyarországi lakcímét nem kívánta (és nem is kívánja) megszüntetni. A diszkriminációt abban látta, hogy a vele összehasonlítható helyzetben lévő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok jóval kisebb teher mellett tudják leadni a szavazatukat, mint ő. A legközelebbi külképviseletre való elutazása ugyanis jelentős költség és idő ráfordítást jelentett volna számára - érvelt.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a levélben szavazók névjegyzékébe csak azok vehetők fel, akik magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek. Az indítványozó szerint ezek a rendelkezések hátrányosan érintik azon választópolgárokat, akik úgy élnek külföldön, hogy magyarországi lakcímüket nem szüntették meg, továbbá szerinte e rendelkezések a diszkrimináció tilalmába ütköznek, mivel az aktív választójog szempontjából összehasonlítható helyzetben lévő választópolgárokat eltérően kezelnek. (Az indítványozó utalt az EP-választás és az országgyűlési választás eltérő szabályozására is, az AB ugyanis 2016-ban már döntött arról, hogy az országgyűlési választásokon is meglévő különbségtétel a levélben szavazók, illetve a voksukat külképviseleteken leadók között nem alaptörvény-ellenes.)
Az AB öttagú tanácsa - Varga Zs. András, Handó Tünde, Pokol Béla, Schanda Balázs és Szívós Mária - nem osztotta az indítványozó érveit. Az AB határozata szerint a szavazás napján külföldön tartózkodók nem képeznek homogén csoportot. Az egyik csoportba azon választópolgárok sorolhatók, akik valamely Európai Uniós tagállam állampolgárai, és ezzel egyidejűleg Magyarországon rendelkeznek lakóhellyel, a másik csoportba pedig azon választópolgárok tartoznak, akik magyar állampolgárok, de sem Magyarországon, sem más európai uniós tagállamban nem rendelkeznek lakóhellyel.
Utóbbiak korábban nem is szavazhattak az EP-választáson, erre lehetőséget a 2019. január 1-jétől hatályos, 2018 végén elfogadott törvénymódosítás adott lehetőséget. Ezt pedig az AB szerint az Európai Unió Tanácsának (2018/994. számú) határozata alapozta meg, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az EP-választáson részt vehessenek.
Az AB szerint tehát a két csoportnak tehát teljesen más a fő csoportképző tényezője: az egyik esetben a magyarországi lakóhely, a másik esetben pedig a magyar állampolgárság. Mivel a választásra jogosultaknak két csoportja határozható meg az EP-választásáról szóló törvény szerint, így a jogalkotónak is lehetősége volt a két csoport számára eltérő eljárási szabályt kialakítani a szavazás módja tekintetében - érvelt az AB, amely azt is hangsúlyozta, hogy a törvényalkotó megváltoztathatja döntését, és bevezethet olyan törvényi szabályozást, amely a szavazás napján külföldön tartózkodó valamennyi választópolgár számára az állandó lakóhelytől függetlenül biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét.
Mindezek alapján az AB nem találta alaptörvény-ellenesnek a választási eljárásról szóló törvény támadott rendelkezéseit, mondván: nem homogén csoporton belül tesznek különbséget, hanem a választójogosultak két különböző feltételek alapján létrejövő csoportja között alkalmaznak eltérő szabályozást.

84 millióért küldte el a kormány a külföldön élő nyugdíjasoknak a semmire nem jó rezsiutalványt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.14. 13:56
Rezsiutalvány
Fotó: Népszava
Hiába él valaki mondjuk Kaliforniában, ha jár a magyar rezsiutalvány akkor elküldik neki.
Negyvenezer külföldi címre postázta 362 millió forint értékben a Magyar Államkincstár a nyugdíjasoknak szánt rezsiutalványt, a kiküldés összesen 84 millió forintba került - derült ki az Átlátszó közadatigénylésére érkezett válaszból. A kizárólag Magyarországon beváltható rezsiutalványok közül 1752 érkezett vissza, főleg "nem kereste" jelzéssel, de a többiek sem tudhattak mit kezdeni a 9000 forintos papírral, amit a gáz- és villanyszámla befizetésére lehet fordítani. A kormány az önkormányzati választások előtt döntött arról, hogy 2,6 millió nyugdíjasnak 9 ezer forint gáz- és villanyszámla kifizetésére fordítható utalványt ad. Ez az adófizetőknek 24 milliárd forintba került. Az utalványt minden olyan embernek elküldték, aki magyar nyugdíjat kap, éljen bárhol a világon.

A fesztiválgyőztes filmeket "fillérekkel" támogatják, de Katinkára öntik a pénzt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.14. 12:19

Fotó: STEPHANE KEMPINAIRE / AFP
Kilenc év alatt nem adott annyit dokumentumfilmekre az állami filmszervezet, mint amennyivel az úszóikon moziját támogatják.
Népszerű lett a magyar dokumentumfilm, a budapesti fesztiválokra újabban alig vagy egyáltalán nem lehet jegyet szerezni. A sikerhullámra az állami filmfinanszírozók is ráültek, írja a 24.hu, csakhogy nem a szakma társadalmi témákon dolgozó képviselőit kezdték jobban támogatni, hanem egy olyan szuperprodukcióba öntöttek óriási pénzt, amely simán illeszthető lesz a kormányzati országimázsprojektekhez is. 
A dokumentumfilmeseket megdöbbentette, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap utódjaként létrejött Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága február elején 560 millió forintos támogatást szavazott meg egy Hosszú Katinkáról szóló filmnek, miközben ebben a kategóriában az elmúlt évtizedben fillérekből kellett gazdálkodni az alkotóknak.

A Katinkával – korábbi munkacímén Iron Lady – senki sem kockáztatott, hiszen a film a versenygyőzelmek százait maga mögött tudó sportolónő újabb olimpiai felkészülési időszakát és a tokiói szereplését dolgozza fel. A stáb 65 napos forgatás keretében kíséri az úszónőt „szárazon és vízen”, és 2020 karácsonyán pedig megtartják a bemutatót.  A dokumentumfilmes kategóriában nincsenek nyilvánosan közzétett statisztikák az állami filmtámogatások összegéről és elosztásáról. A 24.hu filmesek segítségével saját összesítést készített a 2011 óta eltelt időszakról. Ebből az derült ki, hogy kilenc év alatt a pályázó dokumentumfilmesek összesen nem kaptak annyi támogatást, mint a Katinka egymaga: 21 film kapott 534 millió forintot. De még ezek között is volt két szerencsés: Török Zoltán Vad Magyarország 2. és Bereczki Csaba Soul Exodus című filmjei vihették el ennek az összegnek a felét, 270 milliót. A maradékból 19 alkotást – négy-öt esetben csak forgatókönyv-fejlesztést – támogattak. Például a februárban ingyenesen nézhetővé tett öt, többszörösen díjnyertes, egész estés dokumentumfilm közül a Zurbó Dorottya rendezte Könnyű leckék, amely egy szomáliai menekült lány beilleszkedési folyamatát dogozza fel, 27,5 millióz kapott: 2 milliót forgatókönyvre, 22 milliót gyártásra, majd később marketingre és fesztiválrészvételre még 3,5 milliót. Hörcher Gábor alkotása, a Drifter 2014-ben elnyerte a legjobb első filmnek járó rangos IDFA-díjat, 2016-ban pedig a legjobb magyar dokumentumfilmnek járó Magyar Filmdíjat, a létrehozására adott támogatás azonban még az átlagot sem érte el. Az öt éven át készített, 200 órányi nyersanyagból összevágott film 10 milliós támogatást kapott, és másfél milliós fesztivál-hozzájárulást.