Elbocsátás helyett béremelés

Kiszámíthatatlan a helyzet a feldolgozóiparban, ami a bértárgyalásokat is megnehezíti. Gyárbezárással, visszavont elbocsátással is találkozni.

A feldolgozóipar területén működő cégek nagyjából felénél már létrejöttek az idei évre szóló, zömmel 10-12 százalékos bérfejlesztést jelentő megállapodások, a többi vállalatnál azonban még javában zajlanak az egyeztetések. Az idei évben ugyanakkor komoly nehézséget jelent a dolgozókat képviselő szakszervezetek számra is, hogy a feldolgozóipar kilátásairól egymásnak ellentmondó hírek érkeznek. Így nehéz látni, milyen kihívások előtt állnak az egyes cégek, pedig ezeket is figyelembe kell venni a bérkövetelések során.

Olykor nem is ott üt be a krach, ahol arra a hírek alapján számítani lehetett volna, másutt viszont az derül ki, hogy nem is akkora a baj, mint azt a cég előre jelezte – érzékeltette a helyzet fonákságát László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az utóbbi időben leginkább az autóiparból érkeznek negatív hírek, mégis a háztartási gépeket gyártó Elektrolux jelentett be még tavaly 800 fős létszámleépítést, most pedig az elektromos kapcsolókat, megszakítókat gyártó ABB ózdi üzemének év végi bezárása miatt veszíti el munkáját több mint ezer ember. Ez alapján most leginkább az elektronika területe nehéz és kiszámíthatatlan – véli a szakszervezeti vezető.

Tavaly októberben – többek között az európai acélipar nehéz helyzetére, a világgazdaság lassulására, a csökkenő keresletre hivatkozva – ugyanakkor a Dunaferr is 350 fős létszámleépítést jelentett be, ám a héten ezt visszavonta. Ennek előzménye, hogy az orosz tulajdonban lévő dunaújvárosi vasmű helyi menedzsmentje - szintén a nehéz helyzetre hivatkozva - a múlt héten júliusra akarta halasztani a bértárgyalásokat, ám ebbe a szakszervezet nem ment bele, és tüntetést hirdetett szerdára az orosz nagykövetség elé. A demonstráció azonban elmaradt, mivel a cég menedzsmentje pár órával annak tervezett időpontja előtt mégis megállapodott a szakszervezettel. Így éves szinten átlagosan 5,8 százalékos béremelést kapnak a dolgozók, és nem küldik el mégsem a 350 embert.

Az acéliparban valóban csökkentek a megrendelések, de ez a fenti események alapján mégsem érinti olyan súlyosan a céget, hogy ne tudott volna megállapodni a szakszervezettel – vonta le a következtetést László Zoltán. A cég pénteki közleményében a fejleményeket ugyanakkor azzal indokolta: a bérfejlesztést a közel tíz hónapja tartó szigorú költséggazdálkodás tette lehetővé, a csoportos létszámleépítést pedig a kölcsönzött munkavállalói létszám jelentős csökkentése, és a nyugdíj mellett vagy megbízással foglalkoztatott munkavállalók elküldése árán vonták vissza.

László Zoltán viszont úgy látja: számos cégnél a nehéz helyzetre hivatkozva igyekeznek megspórolni a bérfejlesztést, miközben a vállalat nincs is akkora bajban. A szakszervezet korrekt partnerként kíván fellépni, de egyes jelenségek időnként megcáfolják a vélelmezett helyzetet, ezért a szakszervezeteknek nem szabad azonnal elfogadniuk a munkaadói kifogást, hogy nincs lehetőség béremelésre – fogalmazott. Hozzátette: azt is látják, hogy azok a cégek, amelyek igazán nagy nehézségekkel néznek szembe, nem teszik ki az ablakba a problémákat, míg akik a leghangosabban kiabálnak, azoknál kezelhető a helyzet.

Jóval konstruktívabban zajlanak viszont az idén a tárgyalások a győri Audinál, ahol tavaly egyhetes sztrájkkal vívtak ki maguknak jelentős béremelést a dolgozók. Nem csak bérkérdésben, hanem szociális ügyekben is létrehoztak közös (munkáltatói, munkavállalói) munkacsoportokat, és a munkáltató nyitott a szakszervezet által 2029 végéig kért foglalkoztatási garancia iránt is – tudtuk meg Csalogány Györgytől, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnökhelyettesétől. Mint mondta: az álláspontok egyelőre ugyan nem igazán közelednek, de egyenrangú felekként tárgyalnak, a szándék a megegyezésre megvan. A szakszervezet az idei évre 12 százalékos, minimum 60 ezer forintos, jövőre pedig 11 százalékos, minimum 65 ezer forintos alapbérfejlesztést kér, és többek között a lojalitási bónuszt is emelnék.

A munkáltató viszont fele ekkora – évi 32 ezer forintos - bérfejlesztésben gondolkodik, ráadásul négy éves távlatban, a lojalitási bónuszt pedig változatlanul hagyná. Ezt a szakszervezet nem fogadta el, de a lojalitási bónusz emelését illetően hajlandó elmozdulni. Ez látszólag kis összeg, de igen jelentős bértömeget tesz ki, hiszen minden, a cégnél öt éve dolgozó munkavállalót érint, ami a dolgozók több mint felét jelenti – magyarázza Csalogány György. A cég jövő kedden ismerteti újabb ajánlatát. A szakszervezeti vezető kérdésünkre azt is leszögezte: egyelőre nem időszerű sztrájkról beszélni sem, hiszen március 31-ig érvényes bérmegállapodás van a vállalatnál, a jövőre vonatkozó fizetésemelések ügyében pedig szoros egyeztetések zajlanak az AHFSZ és a munkáltató között.