Biológiai oka is van a stresszevésnek

Publikálás dátuma
2020.02.17. 18:18

Fotó: Sigrid Gombert/Cultura Creative / AFP
Érdemes hatékonyabb megküzdési stratégiával megtörni a stresszhelyzetben kialakuló ördögi kört.
Sokan azonnal étel után nyúlnak, ha szomorúak, haragosak, vagy ha nem tudják kezelni a stresszt. Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója szerint stresszevés esetén az első lépés ennek azonosítása. Ehhez az szükséges, hogy megfigyeljük, mikor és miért jelent megoldást az evés. 
Érdemes feltenni magunknak néhány kérdést, hogy például akkor, ha valami erősen hat ránk, vagy előfordul olyan is, hogy valódi éhségérzet nélkül kezdünk-e enni. Ilyen kérdés az is, hogy stresszhelyzetben „jutalmazó” és „megnyugtató” ételeket kívánunk-e, vagyis cukorban, szénhidrátban gazdag élelmiszert. Választ kell kapnunk arra is, hogy előfordul-e olyan, hogy csak rövid ideig érezzük jobban magunkat evés után, illetve, hogy szégyelljük-e magunkat a „falások” után. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy problémásnak tekintjük-e az étkezési szokásainkat és/vagy a súlyunkat. 
Ha a kérdések nagy részére „igen” a válasz, könnyen lehet, hogy stresszevés áll a háttérben, aminek létezik biológiai magyarázata is. Amikor ugyanis stresszhelyzetben vagyunk, a kortizol nevű hormon felszabadul a testünkben, aminek hatására megéhezhetünk. A probléma megoldása nem az, hogy bekapunk egy nyugtatót – tette hozzá a szakember.  
David A. Kessler, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) volt elnöke Muszáj annyit enni? című könyvében azt írja, annak, hogy nem bírunk gátat szabni az étvágyunknak, és sokszor szenvedéllyé válik az evés, számos oka lehet. Az egyik, hogy az ételekben olyan anyagok vannak, amelyek elősegítik a függőség kialakulását. A különlegesen ízletes ételek csábítása ugyanis megváltoztatja az agy működését, arra ösztönöz, hogy folyamatosan keressük az ingert. A cukor, a zsír és a só kombinációja idővel a tudatos ellenállásra való képességet is legyőzheti, és kialakul az úgynevezett kondicionált hiperevés. Ennek a viselkedésnek azonban lelki alapjai is vannak, hiszen sokaknál a stressz, az erősnek megélt érzelmek - szomorúság, harag, kilátástalanság érzése - fokozzák az evésre való késztetést, vagyis a stresszevés egyfajta öngyógyításként is működik.

A stresszkezelés tanulható

„Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: egyfajta szokássá vált, hogy stressz esetén enni kezdünk. Idővel, ahogy az idegpályák összekötik a hangulatváltozást az evés élményével, az asszociáció még erősebbé válik. Ezt az ördögi kört kell megtörnünk, elsősorban azzal, hogy olyan jól használható technikákat tanulunk, amelyek gyorsan bevethetők a stresszhelyzetekben” - hangsúlyozta a szakember.
Azonosítanunk kell a mindennapokban jelentkező stresszfaktorokat, és azok hatásait, elemeznünk kell a mindennapi rutint. Az önismeret, a józan ész és a rendszerezés hármasára épülő tréninggel segíthetünk harmóniát teremteni a feladatok és a vágyak között, kezelni a stresszt. Ennek tulajdonképpen csak „pozitív mellékhatása” a stresszevés lecserélése egy hatékonyabb megküzdési stratégiára. 
Szerző

Frontos, tehát fejfájós lesz a hét

Publikálás dátuma
2020.02.17. 14:30

Fotó: Matthieu Spohn/PhotoAlto / AFP
Nem lesznek annyira kellemesek a következő napok, mint a hétvégiek és a hétfői volt.
A hétfői, frontmentes, napos időjárás jót tesz a közérzetnek és a hangulatnak is. Úgy érezhetjük, közeledik a tavasz. Érdemes is minél többet a szabadban lenni, annál is inkább, mert az előző napok mozgalmasabb időjárásának köszönhetően még a nagyvárosokban sem magas a szennyezőanyagok koncentrációja. Fontos azonban a réteges öltözködés, szükség van a meleg ruhára, sálra, sapkára is, hiába „mond” mást a hőérzetünk. A melegedés fejfájást, de akár migrént is okozhat. Reggel az ízületesek fájdalmai fokozódhatnak, amelyek délelőtt folyamán megszűnnek – olvasható a Meteo Klinika honlapján.
Keddtől felhők érkeznek és csapadék is kialakulhat. Noha nem lesz hideg, a hőérzet több fokkal csökken, amin a megélénkülő, többfelé megerősödő szél tovább ront. A télies hőmérsékletek azonban szerencsére nem térnek vissza. A keddi hidegfront áthaladásakor és utána gyakoriak lehetnek a görcsös panaszok többek között fejfájás is, és a szokásosnál nyugtalanabbak is lehetünk, a szélre érzékenyek pedig akár tartósan is szenvedhetnek a panaszoktól. A szerdai rövid megnyugvás után csütörtökön újabb hidegfront érkezik, majd a hétvége környékén ismét kettősfrontok okoznak változékonyságot.
A szokásosnál jóval enyhébb február és a változékonyság tartós és gyakori vérnyomáspanaszokat okozhat. Szinte a nap bármely szakában előfordulhatnak rosszullétek, illetve fáradékonyak, nyűgösek is lehetünk – írta Pintér Ferenc meteogyógyász a Facebook-oldalán.  Jó hír viszont, hogy már észrevehetően hosszabbak a nappalok.
Szerző

A fájdalmat is csökkenti, ha jót teszünk

Publikálás dátuma
2020.02.15. 15:15

Fotó: Lilian Cazabet/Hans Lucas / AFP
Viszonzás igénye nélkül adni nemcsak jó, a fájdalomérzetet is csökkenti. Ráadásul annál inkább, minél nagyobbnak tartja valaki a segítsége jelentőségét – derítette ki egy kínai kutatás.
Korábbi vizsgálatok már kiderítették, hogy az altruista magatartás dopaminszerű vegyületeket termel az agyban, nemrég több kínai intézmény közös kutatócsoportja a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban közölt cikkében arról számolt be, hogy fájdalomcsökkentő hatással is rendelkezik az, ha jót cselekszünk – írta a Medical Online.
Az eredményeket négy különböző kísérlettel érték el. Az elsőben önkénteseket arra kértek, adjanak vért, míg egy másik csoportnak azt mondták, hogy egy földrengés túlélőinek adnak vért. Ők sokkal kisebbnek érezték a tű okozta fájdalmat, mint az első csoport tagjai. A második kísérletben a kontrollcsoportnak hidegben kellett egy könyvet kellett lektorálnia. Azok, akik azt mondták, a könyv bevándorló kisgyerekek számára készül, sokkal kevésbé fáztak, mint akik ezt nem tudták. A harmadik kísérletben rákbetegek fájdalomérzetét hasonlították össze. Ekkor az derült ki, hogy akik más betegekre főztek és takarítottak, másokért dolgoztak, sokkal kisebb fájdalmat éreztek, mint akik csak magukat látták el. 
Az utolsó, negyedik kísérletben pedig arra kérték az önkénteseket, hogy árva gyerekek számára adakozzanak, majd MRI felvételt készítettek az agyukról, miközben elektromos áramütéseknek tették ki őket. Az eredmények szerint azok, akik adakoztak, kisebb fájdalmat éreztek és az MRI-eredmények is alacsonyabb intenzitású reakciókat mutattak. Az eredményekből azt a következtetést is levonták a kutatók, hogy minél nagyobbnak hitte valaki az adománya jelentette segítséget, annál inkább csökkent az áramütés által kiváltott fájdalomreakció.
Szerző