Biológiai oka is van a stresszevésnek

Érdemes hatékonyabb megküzdési stratégiával megtörni a stresszhelyzetben kialakuló ördögi kört.

Sokan azonnal étel után nyúlnak, ha szomorúak, haragosak, vagy ha nem tudják kezelni a stresszt. Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója szerint stresszevés esetén az első lépés ennek azonosítása. Ehhez az szükséges, hogy megfigyeljük, mikor és miért jelent megoldást az evés.

Érdemes feltenni magunknak néhány kérdést, hogy például akkor, ha valami erősen hat ránk, vagy előfordul olyan is, hogy valódi éhségérzet nélkül kezdünk-e enni. Ilyen kérdés az is, hogy stresszhelyzetben „jutalmazó” és „megnyugtató” ételeket kívánunk-e, vagyis cukorban, szénhidrátban gazdag élelmiszert. Választ kell kapnunk arra is, hogy előfordul-e olyan, hogy csak rövid ideig érezzük jobban magunkat evés után, illetve, hogy szégyelljük-e magunkat a „falások” után. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy problémásnak tekintjük-e az étkezési szokásainkat és/vagy a súlyunkat.

Ha a kérdések nagy részére „igen” a válasz, könnyen lehet, hogy stresszevés áll a háttérben, aminek létezik biológiai magyarázata is. Amikor ugyanis stresszhelyzetben vagyunk, a kortizol nevű hormon felszabadul a testünkben, aminek hatására megéhezhetünk. A probléma megoldása nem az, hogy bekapunk egy nyugtatót – tette hozzá a szakember.

David A. Kessler, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) volt elnöke Muszáj annyit enni? című könyvében azt írja, annak, hogy nem bírunk gátat szabni az étvágyunknak, és sokszor szenvedéllyé válik az evés, számos oka lehet. Az egyik, hogy az ételekben olyan anyagok vannak, amelyek elősegítik a függőség kialakulását. A különlegesen ízletes ételek csábítása ugyanis megváltoztatja az agy működését, arra ösztönöz, hogy folyamatosan keressük az ingert. A cukor, a zsír és a só kombinációja idővel a tudatos ellenállásra való képességet is legyőzheti, és kialakul az úgynevezett kondicionált hiperevés. Ennek a viselkedésnek azonban lelki alapjai is vannak, hiszen sokaknál a stressz, az erősnek megélt érzelmek - szomorúság, harag, kilátástalanság érzése - fokozzák az evésre való késztetést, vagyis a stresszevés egyfajta öngyógyításként is működik.

A stresszkezelés tanulható

„Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: egyfajta szokássá vált, hogy stressz esetén enni kezdünk. Idővel, ahogy az idegpályák összekötik a hangulatváltozást az evés élményével, az asszociáció még erősebbé válik. Ezt az ördögi kört kell megtörnünk, elsősorban azzal, hogy olyan jól használható technikákat tanulunk, amelyek gyorsan bevethetők a stresszhelyzetekben” - hangsúlyozta a szakember.

Azonosítanunk kell a mindennapokban jelentkező stresszfaktorokat, és azok hatásait, elemeznünk kell a mindennapi rutint. Az önismeret, a józan ész és a rendszerezés hármasára épülő tréninggel segíthetünk harmóniát teremteni a feladatok és a vágyak között, kezelni a stresszt. Ennek tulajdonképpen csak „pozitív mellékhatása” a stresszevés lecserélése egy hatékonyabb megküzdési stratégiára.