„Itt könnyen elcsattan egy-két pofon” – Nem megoldás az iskolarendészet

Publikálás dátuma
2020.02.18. 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Büntető jellegű intézkedések helyett átfogó stratégiára, több szakemberre és megelőző programokra lenne szükség az iskolai agresszió visszaszorításában.
Iskolarendészek foglalkoztatása, a folyosók, tantermek bekamerázása csak átmenetileg jelenthet megoldást a gyerekek, illetve a diákok és a tanárok közötti agresszió visszaszorításában – nyilatkozta a Népszavának Duró Zsuzsa gyermekpszichológus nem sokkal azután, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentette: iskolai rendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi a kormány az erőszak visszaszorítására. Az államtitkár szerint fontolóra kell venni a fiatalok büntethetőségére vonatkozó életkori határ leszállítását is. Maruzsa Zoltán mindezt a közelmúltban történt eseményekre reagálva jelentette ki. Az ügyészség tavaly novemberben emelt vádat egy szegedi középiskolás ellen, aki egy verekedés során eltörte osztálytársa arccsontját. Egy fővárosi általános iskolában bicskával sebesítette meg osztálytársát egy tízéves gyerek. Nemrég egy mezőtúri iskolában készült videó került fel az internetre, amin az látható, hogy diákok a tanárnőjüket fenyegetik, gúnyolják, egy füzettel ütik a fejét. Nem sokkal korábban Nagykátán is történt egy hasonló eset: egy tanuló a tábla előtt lökdöste és fenyegette tanárát. A legsúlyosabb incidens tavaly decemberben történt: egy 17 éves diák késsel sebesítette meg fizika tanárnőjét a győri Jedlik Ányos középiskolában. A pszichológus szerint az ilyen eseteket nem lehet figyelmen kívül hagyni, ugyanakkor a büntető jellegű rendészeti megoldások hosszú távon nem fognak eredményre vezetni. Duró Zsuzsa hangsúlyozta: a büntetéstől való rettegés, félelemérzet csak rövid ideig képes visszatartani az erőszakos cselekedeteket, azok idővel újból felszínre törnek, alkalmazkodva az új körülményekhez. Rámutatott: a probléma társadalmi jellegű, ezért sokkal összetettebb megoldást kíván. Az iskolákban több segítő szakemberre, iskolapszichológusra és konfliktuskezelő programokra lenne szükség. A döntéshozóknak pedig – szakértők bevonásával – átfogó stratégiát kellene kidolgozniuk az iskolai erőszak visszaszorítására.

Az erőszak nem iskolafüggő

– Itt könnyen elcsattan egy-két pofon – mondta az egyik kaposvári szakközépiskola (korábbi elnevezés alapján szakképző) tanára. – Hozzánk nem a jó, de még csak nem is a közepes diákok jönnek az általános iskolákból, sok a hátrányos helyzetű, szociálisan problémás családból érkező, akik az érvényesülést csak az erőben, s így az erőszakban látják. Nehéz rájuk hatni, mert az sem érdekli őket, hogy szélsőséges esetben kirúghatják őket, ugyanis nem azért járnak ide, hogy szakmát tanuljanak, hanem, mert tanköteles korúak. A diákok közötti erőszak azonban nem iskolafüggő. A rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legkegyetlenebb iskolai agresszióját éppenséggel a somogyi megyeszékhely elitiskolájában követték el: 2008 májusában a Táncsics gimnázium két, tizedikes diákja előre kitervelten, brutális kegyetlenséggel meggyilkolta egyik osztálytársát, csak mert az áldozat – aki korábban a barátjuk volt –, akkor már idegesítette őket – a két gyilkos, akiket 14 év börtönre ítéltek, tavaly szabadult kedvezménnyel… Öt évvel később pedig az egyik kollégiumban hat diák csicskáztatta fiatalabb társát, akit megkötöztek, sőt, egyikük fajtalankodni is próbált vele – az eset szerencsére kikerült az iskola falai közül, rendőrségi ügy és előzetes letartóztatás lett belőle. – Már első osztályban megpróbáljuk elejét venni a fizikai erőszaknak – állította egy általános iskolás tanító. – A verekedést, vagy egyoldalú ütést, rúgást büntetjük a legszigorúbban, s ezt jellemzően meg is értik a gyerekek. Persze így is akadnak összetűzések, de ilyenkor mindig az osztály nyilvánossága előtt kell bocsánatot kérnie a vétkesnek. Ennek ellenére minden iskolában akadnak, akiket ez sem tart vissza az agressziótól. – Van egy háromfős társaság, nem egykorúak, de egy lakótelepről jöttek, összetartanak, tőlük sokan félnek – állította egy kaposvári iskola hetedikes lánytanulója. – Főleg a két kisebb osztálytársai, ugyanis, ha balhé van, azonnal hívják a legnagyobb fiút. Sokszor nem az iskolában, hanem tanítás után keresik meg, akivel bajuk van, ezért a tanárok nem is tudnak a verekedésekről. – Az a baj, hogy sok pedagógus a saját csődjeként éli meg, ha egy diákja nem fogad neki szót, s agresszív a társaival, ezért nem lép időben – állította egy kaposvári felső tagozatos tanár. – Az elmúlt években két olyan tanítványom is volt, akik rendszeresen bántották a társaikat, és miután az intézményen belül még a szülők bevonásával sem sikerült megoldást találnunk, szakvéleményt kértünk, és mindkét gyereket átirányították speciális iskolába, ugyanis kiderült, súlyosan magatartászavarosak. Akadnak viszont kollégák, akik úgy gondolják, nem kell szakember, ők is meg tudják oldani a helyzetet: ilyenkor szokott előfordulni, hogy az áldozatok szülei lépnek, és viszik el másik osztályba, esetleg másik iskolába a gyereküket. Ami senkinek sem jó, sérül az áldozat, aki viszont erőszakoskodott vele, marad, és új célpontot keres. 

Demonstratív rendőri jelenlét

Magyarországon 2008 óta működik az iskola rendőre program, melynek elsődleges célja, hogy elősegítse a kisiskolások biztonságos, balesetmentes közlekedését. Emellett megelőző foglalkozásokat is tartanak a diákoknak. A police.hu-n olvasható tájékoztató szerint az idei tanévben 2963 iskola csatlakozott a programhoz, amelyben 2209 iskolarendőr vesz részt. Tavaly decemberig 12 ezer alkalommal tartottak prevenciós foglalkozást, szeptemberben – az iskolakezdéshez kapcsolódóan – 1259 helyen biztosítottak „demonstratív rendőri jelenlétet”.   

Frissítve: 2020.02.18. 11:26

Hiába minden, egyre öregszik a hazai autóállomány

Publikálás dátuma
2020.02.18. 09:56

Fotó: Népszava
Tavaly ugyan rekordot döntött az új autók eladása, a hazai állomány átlagéletkora mégis 14,2 évről 14,4-re nőtt.
Hiába nőtt - több mint 15 százalékkal - évtizedes csúcsára, 158 ezerre az újautó-eladások száma 2019-ben, a forgalomban lévő hazai személygépkocsik átlagéletkora tavaly év végére elérte a 14,4 évet, szemben az egy évvel korábbi 14,2 évvel - derül ki a Jóautók.hu adataiból. Ebben alapvető szerepe van az importált használt autók összetételének: a tavaly behozott 156 ezer használt személygépkocsi majdnem 60 százaléka elmúlt tízéves. „Az adatokból egyértelmű, hogy a hazai autóállomány érdemi fiatalításához változnia kell a használtautó-import korösszetételének is – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Ez a környezetvédelmi szempontból is jelentős pozitív hatásokkal járó állapot azonban csakis a jelenlegi szabályozás módosításával, a fiatalabb autók behozatalának ösztönzésével érhető el.” Mindenképpen el kellene kerülni, hogy a nyugat-európai országok folyamatosan szigorodó szabályozása miatt kidobott, öreg, erősen szennyező járművek a magyar autópiacon bukkanjanak fel. A hazai személygépjármű-park egyébként az előző évekéhez hasonló mértékben, 4,7 százalékkal bővült tavaly, így a forgalomban lévő autók száma meghaladta a 3,8 milliót. Továbbra is elmondható, hogy a gazdasági fejlettség komoly összefüggésben áll az autók számával. Miközben a DataHouse adatai szerint Pest megyében 451, Győr-Moson-Sopron megyében 440, Vas megyében pedig 432 autó jut ezer főre, addig Észak- és Kelet-Magyarország egyes megyéi hozzájuk képest igen komolyan le vannak maradva. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 301 az ezer főre jutó autók száma, de nem sokkal magasabb ez az érték Jász-Nagykun-Szolnok (316), Békés (318), Szabolcs-Szatmár-Bereg (323) és Hajdú-Bihar (326) megyében sem. 
Szerző
Témák
használt autó

Majdnem ugyanannyit költött az LMP-frakció, mint a nála jóval nagyobb KDNP- vagy DK-csoport

Publikálás dátuma
2020.02.18. 09:23

Fotó: Népszava
Többek között a párt volt parlamenti vagy önkormányzati képviselőinek is jutott a pénzből.
Huszonöt szerződést kötött kommunikációs vagy ahhoz kapcsolódó feladatokra az LMP képviselőcsoportja. Az egykori társelnök, Schiffer András és a korábbi EP-listavezető Vágó Gábor is kapott milliós megbízásokat a frakciótól – írja a hvg.hu.
A mindössze hatfős frakció 2018 májusától tavaly év évégig majdnem 60 millió forintot költött kommunikációra, és már a 2020 januárjától júniusig szóló időszakra is 16,8 milliónyi szerződést kötött erre a célra. Kommunikációs jellegű, vagy ahhoz kapcsolódó feladatokra összesen 25 szerződést kötöttek, többek között a párt volt parlamenti vagy önkormányzati képviselőivel.

2018 májusa óta számláz például „PR-tevékenység és kommunikációs tanácsadás címen a frakciónak az LMP-ből 2014-ben kilépett, majd 2018 elején visszatért Vágó Gábor. A politikus tavaly az év első hónapjaiban sem szüneteltette a tanácsait, amikor ő volt az LMP EP-listavezetője. A legújabb szerződése 2020 júniusáig szól, megbízásai összértéke eléri a 7,78 milliót. Összesen több mint 17,6 millió forintért szerződött az LMP-frakció Gimes Gergellyel, a párt korábbi kampányfőnökével. Az előző parlamenti ciklusban még Whitby nevű tanácsadócégén keresztül dolgozott az LMP-nek, most viszont egyéni vállalkozóként kötöttek vele 20 hónap alatt nyolc, kommunikációs tervezésre, tanácsadásra és szövegírásra szóló szerződést. Kommunikációs tanácsokkal segítette a pártot az elmúlt másfél évben az LMP korábbi V. kerületi önkormányzati képviselője is, Árvai Péter is, ő 10 havi munkáért nem egész 2 millió forintot kapott. Az egykori Momentum-alapító Zaránd Péter két médiatréninget tartott az LMP-s képviselőknek, majd öt hónapon át személyes kommunikációs és menedzsment tréning címen számlázott a frakciónak. Utóbbi, 1,5 millió forintos megbízása egybeesett a tavalyi EP-választási kampánnyal, amikor Zaránd az eleinte az LMP által is támogatott főpolgármester-jelölt, Puzsér Róbert kampányfőnöke volt. Külső kommunikáció tervezése és végrehajtás tematizálása feladatra szerződött a Kasivana Bt. 4,38 millió forintért, amely a 2018 novemberében távozott kommunikációs igazgató, Halász Ambrus vállalkozása.   A kezdetektől alkalmazza a képviselőcsoport kommunikációs, illetve külpolitikai szaktanácsadásra a Gumirus Bt.-t is, amelynek ügyvezetője Janan Mirwais. Ő Szél Bernadett szakértője volt (amíg Szél ki nem lépett az LMP-ből).  Mirwais munkájáért eddig 11,7 millió forintot kapott. Online marketing és online jelenléttel kapcsolatos tanácsadásra is 8,3 millió forintot fizetett a képviselőcsoport, ebből 6,3 millió forintot Pázmándi Bálintnak, az LMP volt zuglói képviselőjelöltjének. Grafikai feladatokra és tervezésre további 16,3 millió ment el, vizuális koncepciók kidolgozására, grafikai és arculati tervezésre pedig Strenner Imre Viktorral, a párt óbudai önkormányzati képviselőjével áll folyamatos szerződésben a frakció. Ő 2019 végéig 9,7 millió forintért számlázhatott. Elköltöttek további 10,1 millió forintot fotózásra, képkidolgozásra és archiválásra, míg videófilmekre és utómunkákra ment még 8,5 millió.
A kiadások második nagyobb körét a különböző szakpolitikai, illetve szaktanácsadói megbízások teszik ki, ezekre több mint 41 millió forintot költött az LMP-frakció.

Összesen 9,9 millió jutott politikai és szervezetfejlesztési tanácsadásért Reiner Rolandnak, az LMP-t politikai tanácsokkal segítő Integrity Lab alapítójának. Reiner tavaly októberben a IX. kerületben, LMP-s színekben lett önkormányzati képviselő, majd a kerület alpolgármestere. Gazdasági tanácsokat az összesítés szerint Takács Lajostól, az LMP badacsonytomaji önkormányzati képviselőjétől, fenntarthatósággal, természetvédelemmel kapcsolatosakat Gergely Erzsébet tájépítésztől, az LMP pártalapítványának korábbi ügyvezető igazgatójától, míg vidékfejlesztési területen Ignácz Józseftől, Besence polgármesterétől, az LMP pécsi képviselőjelöltjétől kaptak.  
Jogi tanácsokra és jogi tevékenységre 25 millió forintot fizetett eddig az LMP-frakció.

A legtöbbet foglalkoztatott ügyvéd az Átlátszó portált működtető Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-ben résztulajdonos Sepsi Tibor. A második viszont a pártból két éve kilépett egykori társelnök, Schiffer András irodája, akivel eddig 9,35 millió forint értékben kötöttek megbízást személyhez fűződő jogok védelmével, információszabadsággal összefüggő és közigazgatási ügyekben való jogi képviselet ellátására. A hatfős LMP-frakció összesen 220 millió forintnyi szerződést kötött 2018 májusa óta. Csak kicsivel kevesebbet, mint a majdnem háromszor ekkora KDNP- és a 21 fős DK-frakció.
Szerző
Frissítve: 2020.02.19. 10:25