Baka András: A Kúria a hatalom új célpontja

Publikálás dátuma
2020.02.17. 18:45

Fotó: Béres Márton / Népszava
A volt főbíró arra szólította fel az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódókat, hogy legyenek éberek, nyissák ki a szemüket.
Az elmúlt évtizedben a hatalom politikai céljai és szempontjai nem változtak az igazságszolgáltatásban, 2020-ban azonban új helyzet alakult ki – mondta Baka András kúriai tanácselnök, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a Szalay Kör és a Pénzügykutató Zrt. Merre tovább az igazságszolgáltatással? című konferenciáján. A volt főbíró szerint az elmúlt időszakra az volt jellemző, hogy a hatalom az egész bírói szervezetet támadta, ám a jövőben a Kúria lesz a célpont. Baka sorra vette, hogy 2011-től milyen súlyos támadások érték az igazságszolgáltatást, kezdve a semmisségi törvénnyel, amely a 2006-os zavargások után hozott jogerős bírósági ítéleteket semmisítette meg és a bírói nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre való leszállításával, amely lehetővé tette, hogy több mint 200 bírót idő előtt nyugdíjba küldjenek. Ide sorolta a bírói jogértelmezés Alaptörvénybe írt szűkítését és az Alkotmánybíróság (AB) kontrolljának kiterjesztését a bírósági ítéletekre is. Hogy a Kúria lesz a hatalom új célpontja, arra Baka szerint több jel is utal: a közeljövőben 20-25 kúriai bíró nyugdíjba megy, s helyükre ugyanennyi új közigazgatási bírót lehet kinevezni, így önálló közigazgatási bíróságok nélkül is megvalósulhat a kormány korábbi célja; Darák Péter Kúria-elnök mandátuma év végén lejár, utódja dönt majd a kúriai kollégiumvezetőkről és a többi bírói álláshelyről; lehetővé vált az átjárás az AB-ról a Kúriára; bevezették a jogegységi panasz intézményét, mert a Kúria ítéleteitől nem lehet a jövőben eltérni. Baka úgy vélte, a hatalomnak nincs szüksége extra intézkedésekre, a Kúria ezekkel a lépésekkel, „finomabb módon” is átvehető. Előadása végén arra szólította fel az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódókat, hogy legyenek éberek, nyissák ki a szemüket és ha lehet akadályozzák meg, de legalább hallassák a hangjukat az ilyen ügyek miatt. Diós Erzsébet nyugdíjas bíró személyes emlékeit idézte fel, hogyan élte meg bíróként 2011-es, törvénytelen nyugdíjazását.
Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE professzora A hatalmi ágak megosztása: a kormány és a igazságszolgáltatás viszonya című előadásában a magyar bírósági igazgatás rendszerváltás utáni történetét idézte fel. A 90-es évek elején a végrehajtó hatalom és bírák konfliktusának eredményeképpen kialakult a megyei bírósági elnökök informális dominanciája az igazgatásban, amelyet az 1997-es reform, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) létrehozása de facto megerősített. Ám az ezt felváltó új igazgatási rendszer, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ad szinte minden hatalmat, a korábbihoz hasonlóan unikális, Magyarországon kívül sehol nincs ilyen. Fleck szerint Handó Tünde OBH-elnök megtörte a megyei elnökök hatalmát, amit később még lehet, hogy érdemeként fogunk elismerni. A mostani modellből hiányzik a bírói autonómia, s ezt az OBT sem tudja pótolni, hiszen ennek fokmérője az egyéni bíró autonómiája. Úgy vélte, a bíróknak fel kell lépniük saját autonómiájuk védelmében, s ez még nem jelent politizálást, amelyet szigorúan tilt a törvény.
Fleck és Baka bírálták az igazságügyi minisztert, aki a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a jogállam egy bizonytalan fogalom, ami ráadásul nemzeti sajátosságai miatt nem tartozik az Unió kompetenciájába. Varga Judit azt is mondta, hogy Magyarország mintaállam a jogállamiság szempontjából. Baka idézte Antonin Scaliát, a nemrég elhunyt ultrakonzervatív amerikai főbírót, aki szerint az USA-t nem a Bill of Rights, hanem a hatalommegosztás különbözteti meg a többi államtól, a hatalommegosztás a jogállam lényege.
Vadász Viktor, a Fővárosi Törvényszék bírója, az OBT tagja és sajtószóvivője szerint a megyei elnökök ma is kiemelt szerepben vannak, s a bírói önigazgatás sem tudott megoldani néhány problémát. Ide sorolta a központi régió (a főváros és Pest megye) leterheltségét, a legtöbb ügyet ezeken a bíróságokon tárgyalják; a bírósági szervezet forráshiányát és a nemzetközi kapcsolatok leépülését is. Beszélt a bírói szolidaritás-hiányról, itt az ősbűnt abban látta, hogy a bírók 2011-12-ben nem álltak ki kényszernyugdíjazott társaik mellett. Ilyen helyzetben volt a bírói társadalom, amikor Handó az OBH élére került, s így érthető, hogy milyen nagy volt a várakozás az irányába. Ugyanakkor 2014-15-re kiderült, hogy az OBH-elnök az általa kinevezett vezetőkkel sem tud együtt dolgozni, volt olyan időszak, hogy a bírósági hivatal munkatársainak kétharmada lecserélődött, mert senki nem akart Handóval dolgozni. Vadász Viktor szerint az OBH leképezte ugyanazokat a problémákat, amelyekkel az OIT is szembenézett korábban. A 2018-ban létrejött új OBT összetétele a bírák elégedetlenségét fejezte ki az új igazgatási rendszer és vezetője iránt, s a tanács és az OBH-elnök konfliktusaiban Vadász szerint Handó többször hibázott. Leginkább abban, hogy az ellenőrzött személy nem vonhatja kétségbe az őt ellenőrző személy legitimitását. Az új OBH-elnök, Senyei György megválasztása vadász szerint nem oldja meg a rendszerszintű problémákat, vagyis nem elég a személyen, a rendszeren is változtatni kell.
Vadász előadásában megkülönböztetett három eltérő bírói attitűdöt, ami szerinte nem csak Magyarországon jellemző. Az első típus a pozitivista bíró, aki ragaszkodik a törvény szövegéhez és a szakmai szempontokhoz, de közben a külvilágot kizárja, a közélettel nem foglalkozik. Ez az attitűd a bírák döntő többségét jellemzi szerinte. A második csoportba az opportunista bírót sorolta, aki aktívabb a pozitivista bírónál, igyekszik alkalmazkodni a mindenkori bírósági igazgatáshoz és a gyors előremenetel a fő szempontja. Ez az utóbbi attitűd szintén jelentős a bírói karban, míg a harmadik típusból, az autonómiára törekvő bíróból van a legkevesebb Vadász szerint. Őt az értékelvű döntéshozatal jellemzi, s a bírói autonómia érdekében a hatalommal is szembeszáll. Bócz Endre nyugalmazott fővárosi főügyész előadásában a magyar ügyészség történetén keresztül mutatta be, hova jutott mára az ügyészi szervezet, amelynek vezetője, a legfőbb ügyész senkinek sem felelős a mai szabályozás szerint. Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter a konferencia zárszavában visszautalt Lengyel László konferenciát megnyitó mondataira. A Pénzügykutató Zrt. vezetője úgy vélekedett, hogy a jogállam lebontásában a „hatalmasok” mellett néhány ügyvédi irodának is szerepe volt (utalt Trócsányi László volt igazságügyi miniszter európai parlamenti meghallgatására, s hogy Trócsányi meg nem választásában ügyvédi irodájának ügyei is szerepet játszottak). Bárándy szerint az ügyvédek az igazságszolgáltatás szabad véleménynyilvánításra rendelt tagjai, akiknek az is feladatuk, hogy védjék a bíróságokat és azt a bírót, aki autonómiára törekszik, mert Bárándy szerint a mostani politikai támadások az egyes, konkrét ügyekben döntő bírók ellen irányulnak. De az ügyvédek elleni támadások is az igazságszolgáltatás elleni támadások, az ügyvédeknek szerinte ezért is kell megszólalniuk ilyen helyzetben.
Szerző

Jakab Péter: „Ennek a pártnak a halálát végignézni nem fogom!”

Publikálás dátuma
2020.02.17. 18:25

Fotó: Jani Martin / Népszava
A Jobbik új elnöke alaposan kiosztotta párton belüli ellenlábasait egy hangfelvétel tanúsága szerint.
A Jobbik történetének legőszintébb kongresszusa volt – közelmúltban tartott háttérbeszélgetésén így értékelte a januári tisztújításon történteket a pártelnökké választott Jakab Péter. Beszámolója szerint a kongresszuson nem tartózkodott a kritikus megállapításoktól, de részleteket erről nem árult el: „a problémák taglalása a családra tartozik”. Most már többet tudunk. Lapunkhoz is eljutott az a hangfelvétel, amelyet az Index.hu ismertetett. A kilétét titokban tartó (jobbikos küldöttként bemutatkozó) feladó azt írta szerkesztőségünknek, hogy a felvételen az a beszéd hallható, amit Jakab Péter elnökké választása után mondott a zárt ajtók mögött rendezett kongresszuson. „Ez a beszéd ágyazott meg azoknak a politikai tisztogatásoknak, amikről a Népszava beszámolt egy kirúgott jobbikos dolgozó levele alapján. A tisztogatások a mai napig folynak, sok jobbikos érzi fenyegetve magát” – közölte az ismeretlen feladó. A hangfelvétel szerint Jakab keményen bírálta az előző elnökséget. Sneider Tamás leköszönő pártelnök kezdeményezésére ugyanis az elnökség öt nappal a kongresszus előtt módosította a tisztújítás szabályait, és ezzel megakadályozta, hogy megválasztása után Jakab Péter vétót emeljen a neki nem tetsző alelnökjelöltekkel szemben. Jakab állította, hogy nem volt ilyen szándéka: az eljárást azonban a bizalom hiányaként értékelte. Olyan alelnökökkel akar közösen dolgozni, akik nem „szúrják hátába a kést”. Jakab arról is beszélt, hogy a Jobbik egyik néven nevezett alkalmazottja elbocsátása esetén kész lett volna belső információkat átadni a Fidesznek. A felvételen aztán – a szavait kísérő taps mellett – azt is lehet hallani, hogy többen „hazugságnak” minősítik a kijelentést. A Jobbik vezetőjeként soha, semmilyen körülmények között nem enged „zsarolóknak, árulóknak, fenyegetőzőknek” – hangsúlyozta Jakab Péter. A pártelnök később azzal folytatta, hogy „ennek a pártnak a halálát végignézni nem fogom. Ti vezetőnek hívtatok ide, nem sírásónak.” Beszéde végén felszólította a jobbikosokat, hogy zárják soraikat, védjék meg egymás hátát, mert csak így győzhetnek. 
Szerző

Szépen fizetett Gyurcsány Ferenc bizalmasainak a DK-frakció

Publikálás dátuma
2020.02.17. 18:15

Fotó: Népszava
Egymással párhuzamos, illetve azonos feladatokra is kötött szerződéseket a képviselőcsoport.
A DK-frakció kiadásai körül is jócskán találni furcsaságokat – írja a hvg.hu az Országgyűlés Hivatalától kikért szerződések alapján.
A 9 fős DK-s képviselőcsoport 164 szerződéssel majdnem 240 millió forintot költött 2018 májusától, húsz hónap alatt. A parlamenti frakció működését fedezni hivatott keretnek tetemes része jutott a pártközpont és a Gyurcsány Ferenc pártelnök bizalmasai közelébe.

Egymással párhuzamos feladatokra például három olyan vállalkozás kapott kiugró összegű megbízást, amelyek közvetve vagy közvetlenül kötődnek a DK-elnök régi barátjához-harcostársához, volt kommunikációs tanácsadójához, az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontját vezető Dessewffy Tiborhoz. Az egyik ilyen a Big Data Analytics Kft, amelynek Dessewfy a 2005-ös alapítás óta a tulajdonos-ügyvezetője. A cég 2019 márciusa és júniusa között – nagyjából az EP-választási kampány idején – négy hónapra 32,9 millió forintért szerződött a képviselőcsoporttal. A feladata pedig: a DK országgyűlési képviselőinek közösségi médiában, különösen a Facebookon történő megjelenésének, valamint közösségi média-tartalmainak koordinálása, e tartalmak gyártása, illetve stratégiai tanácsadás és gyakorlati segítségnyújtás a politikai üzenetek választókhoz való eljuttatásában, beleértve az üzenetek Facebookon történő eljuttatásának lebonyolítását. Majdnem ugyanerre a 2019 elejétől júniusáig tartó időszakra szólt az SGP Analytics Kft megbízása is, 38,5 millió forintért. A cég feladata részben átfedi, részben kiegészíti a Big Datáét: a képviselői munkát népszerűsítő socialmedia tanácsadás, socialmedia stratégia kialakítása, tartalmakra ötletek generálása, socialmedia analitika és elemzés, socialmedia listening – új socialmedia trendek figyelése és elérések optimalizálása, socialmedia hirdetési tanácsadás, illetve hirdetések kezelése és lebonyolítása. A Marketing and Analytics Kft. 2019 júliusa és decembere között 25,3 millió forintért teljesen azonos feladatokra szerződött a DK-frakcióval. A parlament honlapjára feltöltött szerződéslista szerint tavaly decemberben egy újabb, ez év januárjától júniusig szóló megbízást is kötöttek a céggel, 43,1 millió forintért.  
A Big Data, a Marketing and Analytics és az SGP Analytics hármasának összességében 2019 végéig majdnem 100 millió forintot fizetett ki a DK-frakció.

A céges megbízások negyedik nagy kedvezményezettje a DÉKÁ Rendezvény Kft, amely a DK saját cége. A szerződések furcsasága, hogy a 2018 júliusa óta a DÉKÁ minden áldott hónapban adott le számlát havi 1,25 és 1,85 millió forint + áfa közötti összegekről, többek között sajtófigyelésért és például a DK-s képviselők fogadóóráinak szervezéséért.  Az októberben szombathelyi önkormányzati képviselővé választott Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2018 augusztusától folyamatosan foglalkoztatja jogi tanácsadás, jogszabályok véleményezése, állampolgári panaszok intézése, önálló indítványok és beadványok készítése jogcímen a frakció. Míg más képviselőcsoportoknak hat-hét, vagy még több jogi tanácsadó dolgozik, a DK-nál Czeglédyé a frakció egyetlen jogi feladatokra szóló, eddig összesen 11,9 milliós megbízása is. A portál összesítése szerint a DK-nál a kifizetések bő harmada ment olyan, mindig egy hónapra és egymillió forintról szóló szerződésekre, amelynek magánszemély megbízottja egy-egy konkrét, de mindig más törvényjavaslathoz kapcsolódva tart szakmai felkészítést a képviselőknek. 52 ilyen megbízást kötöttek, összesen 52 millió forintért. Azt viszont nem tudni, hogy ezt az összeget hány ember kapta. A párt főpolgármester-jelöltje, Kálmán Olga cégét tavaly szeptembertől decemberig havi 509 ezer forint + áfáért foglalkoztatták képviselői tevékenységről készült videók forgatásához és azok utómunkálataihoz kapcsolódó tanácsadásért. A frakció fizetett emellett 11 hónapon át havi 100 ezer forintot a Pa-Dö-Dö-tag Lang Györgyi és Falusi Mariann Córesz II. Kft.-jének sajtófigyelésre, míg postai szolgáltatásokra 21, autóbérlésre pedig 18 hónapra 3,74 millió forintot költött.
Szerző