Nem kelt el a Gagarint szállító limuzin

Publikálás dátuma
2020.02.17. 18:42

Fotó: - / AFP
A Litfund aukciósház nem árulta el, hogy a kocsi az érdeklődés hiánya vagy a magas kikiáltási ár miatt maradt-e eladatlan.
Nem kelt el egy hétvégi moszkvai árverésen az a ZIL-111V típusú limuzin, amelyen Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa történelmi űrutazása után diadalmasan bevonult a szovjet fővárosba 1961. április 14-én felesége, Valentyina és Nyikita Hruscsov szovjet vezető társaságában. A Litfund aukciósház nem árulta el, hogy a nyitható tetejű, 2,6 tonnás gépkocsi, amelyet kifejezetten ünnepi parádékra, protokollrendezvényekre fejlesztettek ki a Szovjetunióban a Pacard Caribbean amerikai autómodell alapján, az érdeklődés hiánya vagy a magas kikiáltási ár miatt maradt-e eladatlan. Az autót 2,9 millió dolláros áron bocsátották árverésre. Az autóárverésen mindazonáltal 10 millió rubel (48,8 millió forint) gyűlt össze amerikai autók makettjei, plakátok és két igazi autó, egy Porsche 911 és egy Gaz-3111 (Volga) eladásából. A nyolchengeres, 5980 köbcentis V-motorjával maximálisan 170 kilométeres óránkénti sebességre képes, automata sebváltós ZIL-111V-ből mindössze 12 darabot gyártottak 1960 és 1962 között. Az aukciósház szerint ilyet használt Fidel Castro kubai és Erich Honecker keletnémet kommunista vezető is. A hétvégén árverésre bocsátott autót 1964-ben Örményország fővárosába, Jerevánba vitték, hogy ott Reza Pahlavi iráni sahot szállítsa annak hivatalos látogatása idején. Jelenlegi tulajdonosa, egy bizonyos Andrej Kovaljov 2005-ben vásárolta meg bizalmasan kezelt összegért. Gagarin egyetlen alkalommal használta a ritka protokollautót, a vnukovói repülőtérről a moszkvai belvárosba vezető 30 kilométeres úton, amelyen végig integetett az őt ünneplő tömegnek, virágfüzérektől és szovjet zászlóktól övezve.
Szerző

Nedvességet érzékelő okospelenkát fejlesztettek

Publikálás dátuma
2020.02.17. 15:45

Fotó: Riccardo Milani/Hans Lucas / AFP
A kisgyerekeken kívül az idősek gondozását is megkönnyítheti a találmány.
A nedvességérzékelőt egy rendkívül nedvszívó polimerréteg alatt helyezték el. Amikor a hidrogél átnedvesedik, a rádiófrekvenciás azonosítót (RFID) tartalmazó pelenka jelet küld erről egy közelben lévő azonosító készüléknek, amely továbbítja azt egy okostelefonnak vagy számítógépnek.  A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói az IEEE Sensors folyóiratban pénteken publikált tanulmányukban számoltak be az okospelenka működéséről.
A kutatók életnagyságú játékbabát és újszülöttnek való pelenkát használtak a fejlesztéshez. Becsléseik szerint az érzékelő gyártása darabonként kevesebb mint 2 centbe (6 forintba) kerülhet.
Pankhuri Sen, az egyetem kutatóasszisztense elmondta, hogy a szenzort felnőtt pelenkában is el lehet helyezni. Olyan betegeknél jelenthetne például komoly segítséget, akik valamilyen okból nem képesek szólni, ha cserélni kell a pelenkájukat. Az okospelenkával húgyúti fertőzéseket és kiütéseket is meg lehet előzni, ami a kisbabáknál és az időseknél is gyakori.
Szerző

50 éven belül háromból egy növény és állat kihalhat

Publikálás dátuma
2020.02.17. 13:22
Képünk illusztráció
Fotó: Ni Yanqiang / AFP/Imaginechina
Ha betartjuk a párizsi egyezményt, 2070-re tíz fajból kettőt, ha azonban nagyobb lesz a hőmérséklet-emelkedés, akár ötöt is elveszíthetünk.
Az Arizonai Egyetem kutatói tanulmányukban becsléseket végeztek a klímaváltozás hatására 2070-re bekövetkező globális fajkipusztulásról. A fajok klímaváltozás miatti kihalására, a fajok mozgására vonatkozó és a jövőbeli klímát érintő különböző előrejelzések információt kombinálva arra jutottak a szakértők, hogy háromból egy növényt és állatot a kihalás veszélye fenyeget. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) mutatták be. Valószínűleg ez az első olyan tanulmány, amely a klímaváltozás miatt széleskörű kihalási mintázatokat a klímaváltozáshoz köthető jelenlegi fajkihalási adatokkal és a fajok mozgásáról szóló adatokkal vegyíti - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A fajok klímaváltozás miatti kihalási arányainak felbecsüléséhez Cristian Román-Palacios és John J. Wiens, az Arizonai Egyetem ökológiai és evolúcióbiológiai részlegének kutatói a közelmúlt eseményeit figyelték meg. Lokális, már megtörtént fajkihalásokat vizsgáltak meg a növény- és állatvilágra vonatkozó ismételt tanulmányok alapján. A világ 538 fajára és 581 helyszínére vonatkozó adatokat elemezték a szakértők. Olyan állat- és növényfajokra koncentráltak, amelyeket újra és újra megvizsgáltak, legalább 10 éves időközönként. Arra jutottak, hogy az 538 faj 44 százaléka már kihalt egy vagy több helyszínen. "Minden helyszínen elemeztük tizenkilenc fő klímatényező változását, ezzel meg tudtuk határozni, mely változók irányítják a lokális fajkihalást és hogy mennyi változást képes egy populáció tolerálni anélkül, hogy kihalna" – mondta Román-Palacios.
"Felbecsültük, milyen gyorsan képes egy populáció elvándorolni, hogy így megpróbáljon elmenekülni a növekvő hőmérsékletek elől. Ha ezeket a részinformációkat összerakjuk minden egyes fajnál, kijön egy több száz állat- és növényfajra vonatkozó, részletes globális kihalási aránybecslés" – tette hozzá. A vizsgálat során megállapították, hogy a kulcsfaktor az éves maximum hőmérséklet - a nyári napok legforróbb hőmérséklete -, amely meghatározhatja, hogy egy populáció kihal-e vagy sem. Meglepő módon a kutatók megfigyelései szerint az éves átlaghőmérsékletek kisebb változásokat mutattak azokon a területeken, ahol tapasztaltak helyi fajkihalást, holott az átlaghőmérséklet emelkedését széles körben használják a klímaváltozás jelzőértékeként. "Ez azt jelenti, hogy meglehetősen félrevezető az éves átlaghőmérsékletek változásai alapján következtetéseket levonni a klímaváltozás miatti fajkihalásokra" – mondta Wiens.
A tanulmány szerzői arra jutottak a korábbi elvándorlási megfigyelések alapján, hogy a legtöbb faj nem tud elég gyorsan új élőhelyet találni a kihalás elkerülése érdekében. Kutatásuk szerint sok faj képes azonban tolerálni a maximális hőmérséklet emelkedését, de csak egy bizonyos pontig. Az eredmények szerint a fajok mintegy 50 százaléka lokálisan kihal, ha élőhelyének maximum hőmérséklete több mint 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, több mint 2,9 Celsius-fokos emelkedésnél pedig 95 százalékuk hal ki. "Ha kötjük magunkat a párizsi egyezményben foglaltakhoz, akkor 2070-re a Föld minden tíz állat- és növényfajából kevesebb mint kettőt veszítünk el. Ha azonban az emberiség nagyobb hőmérséklet-emelkedést idéz elő, a fajok több mint egyharmadát, akár felét is elveszíthetjük" - figyelmeztetett Wiens. A tudósok szerint a fajkihalás mértéke 2-4-szer nagyobb lehet a trópusokon, mint a mérsékelt övi régiókban. "Ez nagy probléma, mivel az állat- és növényfajok többsége a trópusokon él" – tette hozzá Román-Palacios.
Szerző