díjak;bankszámla;bankok;pénzügyi kimutatás;

- Elszámoltak a bankok – Sokan azt sem tudják, milyen számlacsomagjuk van

Mintegy 6 millió ügyfél kapott a napokban tételes kimutatást banki költségeiről. Egyelőre nem rohamozták meg a pénzintézeteket, hogy számlájukat olcsóbbra cseréljék.

Akár több tízezer forintos különbségek is lehetnek a banki szolgáltatások éves költségeiben az ügyfelek pénzügyi helyzetétől és szokásaitól függően. Ezeket a tételeket tekintheti át most összesítve minden bankszámlatulajdonos azon a díjkimutatáson, amelyet az új uniós pénzforgalmi szabályok értelmében a bankoknak január 31-ig kellett minden ügyfelüknek kipostázniuk elektronikus vagy hagyományos úton. A számlaszolgáltatások, fizetések, kártya- vagy készpénzhasználat után felszámolt díjakat egy egységes sablon alapján kellett bemutatni: most még csak egy tört évre, a tavaly augusztus 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan.

Egyik olvasónknak két banknál is van számlája: az egyik költsége az öt hónapra 14 210 forint volt, a másiké viszont csupán 240 forint. Ez az egyszerű összehasonlítás azonban félrevezető, hiszen utóbbi számláját olvasónk gyakorlatilag semmire nem használja. Mivel nincs számlavezetési díja, csak kisebb megtakarításait „parkoltatja” rajta, és az öt hónap alatt mindössze egyszer utalt el róla egy kisebb összeget – ez került 240 forintba. A másik, elsőre drágábbnak tűnő számlához viszont dombornyomott kártya is tartozik, amelynek gyártási és éves díja – összesen 9 456 forint – jelentette a legnagyobb költséget. A számlavezetési díj öt hónapra 1585 forint volt, az egyszeri készpénzfelvételért nem számolt fel díjat a bank, mint ahogyan a 135 darab kártyás fizetésért sem. A kéttucatnyi, elektronikusan indított átutalás és csoportos beszedés díja pedig összesen 3169 forintba került. A banki költségeket nem lehet tehát csak a „végszámla” alapján összehasonlítani, hiszen az nagyban függ attól, hogy az adott számlát mire használja az ügyfél.

A díjakat erőteljesen befolyásolja az is, hogy a számlára mekkora jövedelem érkezik. Minél magasabb ez az összeg, annál nagyobb kedvezményeket kínál a bank – mutat rá Veres Patrik, a banki szolgáltatásokat összehasonlító oldal, a Bank360 vezető elemzője. Mint mondta: egy bankszámla éves díja 5-40 ezer forint között mozoghat, de nagyon egyéni, hogy kinek milyen szolgáltatásra van szüksége, és ahhoz milyen számlacsomagot választ. A bankok legalább ötféle lakossági számlakonstrukciót kínálnak, a prémium, illetve privátbanki szegmensben is van két-három ajánlatuk, sőt, léteznek már egy alapdíj mellett különböző modulokból „összelegózható” csomagok is. Így aki a fizetését azonnal ki szeretné venni a bankból készpénzben, választhat olyan csomagot, amelyben a havi kettő, összesen maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel után is megteheti ezt díjmentesen. Aki viszont inkább a netbankos vagy mobilbankos megoldásokat részesíti előnyben, olyan konstrukciót kereshet, amelyben olcsóbbak vagy meghatározott összegig és darabszámig ingyenesek az elektronikus utalások. A bankok inkább a digitális megoldások felé terelnék ügyfeleiket, így az elektronikus szolgáltatásokat kedvezőbb díjakkal kínálják.

Egyelőre azonban csak egy szűk réteg foglalkozik tudatosan pénzügyeivel. Emiatt viszont egy rosszul megválasztott számla-konstrukció, a túl gyakori készpénzfelvétel, vagy a mobilbankolás idején már okafogyottá váló, de a költésekről még mindig érkező sms-ek díja fölöslegesen megemelheti a banki költségeket.

A többség mégis ritkán változtat számlacsomagján, vagy használja ki a pár éve elérhető egyszerűsített bankváltást. Ez utóbbi során az ügyfélnek elég csak a kiszemelt új bankba bemennie, majd megbízást adnia a számlája áthozatalára, és a pénzintézet mindent elintéz helyette – fogalmazott Veres Patrik. Sokan azonban azt sem tudják, milyen számlacsomagjuk van, és milyen díjakat számol fel nekik a bank. Ezentúl erről minden év elején kimutatást fognak kapni, ami a Bank360 szakértőjének várakozásai szerint hosszútávon megváltoztathatja az ügyfelek hozzáállását is, így nagyobb tudatossággal fognak majd banki szolgálatásokat választani maguknak.

A cél éppen ez is volna, de ebből egyelőre nem sok látszik.  A díjkimutatás hatására eddig nem rohamozták meg a bankokat az ügyfelek, és nem is igyekeznek lecserélni aktuális számlájukat – derült ki pénzintézetek lapunk körkérdésére adott válaszaiból. Csak a Takarékbank és a CIB Bank számolt be minimális többletérdeklődésről a díjkimutatás kapcsán, a többi pénzintézetnél úgy tűnik, a levél hidegen hagyta az ügyfeleket. Számlacsomag- vagy bankváltásra vonatkozóan pedig egyetlen banknál sem érzékeltek nagyobb aktívitást. Több bank nem számít a jövőben sem a díjkimutatás miatti jelentős csomagváltási igényre. Az ügyfelek számára fontos ugyan, hogy a folyószámla díjtételei minél alacsonyabbak legyenek, de csak emiatt nem váltanak, mivel a bankot és az általa kínált szolgáltatásokat egységében ítélik meg - írta az MKB Bank. A Budapest Bank pedig azzal indokolta ezt: ügyfeleik inkább megváltozott pénzügyi szokásaik miatt keresnek új számlacsomagot.  

Nem csak a költség számítArra is rákérdeztünk a bankoknál: mennyire tudatosan választanak számlacsomagot az ügyfelek. Az UniCredit Bank szerint az első számlanyitásnál fontosabb szerepe van az ajánlásnak, mint közvetlenül a számlával kapcsolatos költségeknek. A számlaváltásra ugyanakkor már általában tudatosabban, előzetesen tájékozódva vállalkoznak az ügyfelek. A Raiffeisen Bank úgy látja: fontos, de nem kizárólagos szempontnak számítanak a számladíjak. Az ügyfélkör nagy része az aktuális akciókat, internet és mobilbanki lehetőségeket, a bankfiók elérhetőségét is figyelembe veszi, de azt is, hogy a többi családtagnak hol van bankszámlája. Az OTP Bank azt írta: ügyfeleik több mint 250 egyedi számlacsomag verzió közül választhatnak, így mindenki megtalálhatja a saját igényeinek megfelelőt. A lehetőséggel a pénzintézet szerint az ügyfelek tisztában vannak és élnek is. A K&H Bank ugyanakkor az tapasztalja: az ügyfelek jelentős része nem használja ki teljes mértékben a bank által nyújtott kedvezményeket.             

Aki az „erős és büszke” nemzetek Európájáról beszél, mint a magyar miniszterelnök, az vagy nem ismeri a történelmet, vagy ha igen, akkor semmilyen következtetést nem vont le belőle – véli egyebek mellett Inotai András közgazdász.