Semmibe vett ítéletek: átmenetileg több mint ötszáz jogerős döntést hagyna figyelmen kívül a kormány

Ráébredt a kormány: ha nem túlzsúfoltak a börtönök, akkor nem kell kártérítést fizetni.

Jelenleg 511 olyan ügy van, amelyben már jogerősen kártérítést ítéltek meg rossz börtönviszonyok miatt, de a pénzt még nem fizette ki az állam az érintettnek – tudta meg lapunk. Ezt az 511 esetet alighanem már érinti az a törvényjavaslat, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be tegnap a parlamentnek. A javaslat szerint ugyanis június 15-ig felfüggesztik a rossz börtönviszonyok miatti kártérítések kifizetését.

A miniszter ezzel a törvénytervezettel tenne eleget Orbán Viktor év eleji utasításának: a kormányfő azt követelte, hogy azonnali hatállyal függesszék fel ezeket az átutalásokat. A hétfői javaslat ezt már úgy pontosítja, hogy elfogadása és hatálybalépése után áll le a kifizetés egészen június közepéig, de közben május 15-ig a kormány köteles kidolgozni a kártérítések új szabályait.

Azt egyelőre nem lehet tudni, miben tér majd el az új javaslat a jelenlegi büntetés-végrehajtási törvénytől, amely rögzíti, hogy az elítélt számláján megjelenő pénzből le lehet vonni a sértettnek vagy családjának megítélt kártérítést. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) internetes oldalán is olvasható összefoglaló arra az elítéltekre nézve hátrányos részletre is kitér: „jelenleg nincs hatályban arra vonatkozó rendelkezés, a kártalanítás legalább mekkora hányadát vagy milyen legkisebb összeget kell megkapnia” a pert indító fogvatartottnak. Az áldozatok jogait tehát eddig is érvényesíthették.

Bár a miniszterelnöki utasítás úgy hangzott, mintha a megítélt kártérítéseket sem kellene kifizetni a fogva tartottaknak, a benyújtott javaslat már tisztába teszi, hogy a majdani módosítástól függetlenül a már említett 511 ember a most érvényes szabályok szerint megkapja a neki ítélt összeget. Az Országos Bírósági Hivatal a Népszava érdeklődésére közölte, hogy december 31-én 6812 börtönkártérítési ügy volt első fokon folyamatban, ezekre már az új szabályok lesznek érvényesek, hiszen nem jutottak el a határozathozatalig.

Egy lapunknak nyilatkozó ügyvéd egy érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet. A javaslat alapján ügyvédeknek nem lehet majd átutalni a megítélt kártérítést, csak a fogvatartott vagy már szabadult korábbi elítélt számlájára küldheti az igazságügyi tárca. Eddig azzal indokolták a változtatások szükségességét, hogy „bűnözőknek nem fizetünk”, a változtatás viszont azt jelenti, hogy ettől kezdve csakis a bűnözőknek fizetnek. A jogász arra is felhívta a figyelmet: teljesíthetetlennek tűnik a benyújtott törvénytervezetnek az az elvárása, hogy szeptember végéig megszüntetik a hazai börtönök zsúfoltságát. Egyrészt még el sem kezdődtek a beharangozott börtönépítések. Másrészt szigorítani akarják az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek feltételes szabadlábra helyezését is, ami azt jelenti, hogy ez a kör egyharmaddal több időt tölt majd a rács mögött, mint most. Ez újabb férőhelyeket igényel majd, pedig most is hiányzik legalább 1500 hely az intézetekből.

Kerestük a Belügyminisztériumot és a BVOP-t, hogy megtudjuk, miként növelnék néhány hónap alatt jelentősen férőhelyek számát, de csak annyit írtak: „a kormányzati elképzelés megvalósítása tervezési, kidolgozási fázisban van.”

A börtönviszonyok miatti kártalanítási perekben eddig 12 ezer 680 határozat született, és 9 milliárd forintnyi adófizetői pénzről rendelkeztek, aminek 10 százaléka került a sértettekhez – ismertette az adatokat az igazságügyi miniszter a börtön-kártalanítások megváltoztatásáról tegnap a parlamentnek benyújtott javaslat indoklásakor. A Népszava adatigénylésére korábban további részleteket is elárult a tárca. Ezek szerint a legkisebb megítélt kártalaníts mindössze 1200 forint volt, míg a legnagyobb több mint tízmillió. Tavaly 3,9 milliárd forintot fizettek ki. A költségvetésben nincs korlát ezek kifizetésére, ha megítélték a bíróságok, eddig az állam fizetett.