A honvédelmi tárca szerint a Fidesz pártalapítványának rendezvénye nem pártrendezvény

Publikálás dátuma
2020.02.18. 11:12

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Szerintük semmi baj nincs azzal, hogy egyenruhás tábornokok vettek részt Orbán évértékelőjén.
Nem pártrendezvény, hanem „kormányzati évértékelő” volt Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi beszéde – így reagált kedd reggel a Honvédelmi Minisztérium arra a kérdésünkre, hogy mit kerestek a magyar haderő tábornokai mundérban egy politikai rendezvényen. Mint megírtuk: a vasárnapi évértékelőn egy csoportban ülve díszegyenruhás tábornokok hallgatták Orbánt, miközben az 1993-as honvédelmi törvény kifejezetten tiltja katonáknak, hogy egyenruhában részt vegyenek politikai rendezvényeken. A törvény egy gumiparagrafusa által ugyan a rendelkezés megkerülhető - ha a parancsnok erre külön engedélyt ad a katonának, illetve ha ő a hadsereget testületileg képviseli, akkor elmehet ilyen rendezvényre -, ám a rendszerváltozás óta eltelt évtizedekben közmegegyezés volt arról a pártok között, hogy a pártpolitikát különválasztják a katonaságtól. Így szakmai forrásaink szerint az eltelt harminc évben nem volt arra példa, hogy kormányok – ide értve a korábbi Orbán kabineteket is – politikai rendezvényre citálta volna a főtiszteket. Meg is kérdeztük a minisztériumot, ki adott engedélyt az egyenruhás parádézásra. Innentől a tárca válaszát szöveghűen közöljük: „Örömmel vettük, hogy a kormányzást értékelve a Magyar Honvédség fejlesztése is kiemelt figyelmet kapott, hiszen az elmúlt években következetesen intézkedéseket hajtottunk végre Magyarország biztonsága, a Magyar Honvédség megerősítése, a magyar katonák anyagi és erkölcsi megbecsülése érdekében. Ahogy miniszterelnök úr a beszédében hangsúlyozta is: "Kérem Önöket, gondoskodjanak róla, hogy a pártrendezvényeken ne, de a kormányzati és civil találkozókon a katonák is ott lehessenek, és elfoglalhassák megbecsült helyüket a magyar társadalmi életben.” Azonban a tárca jókorát csúsztat: az orbáni évértékelőt a Fidesz pártalapítványa, a Balog Zoltán exminiszter vezette Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) szervezi, oda kizárólag a Fidesz és holdudvara kap meghívást, más pártok résztvevői nem. Szó sincs tehát kormányzati vagy civil rendezvényről. A kormányzati évértékelő hagyományosan a Parlamenti ülésszak nyitányán a miniszterelnöki nyitóbeszéd lenne, ám ezt az idén Orbán - a teljes üléssel együtt - kihagyta. A tárca arra nem válaszolt, ki adott engedélyt a tiszteknek – a magyar haderő fővezérének és két alárendeltjének –, hogy egyenruhában megjelenjen a pártrendezvényen. Ahogy arra a kérdésünkre sem reagált a tárca, hogy ilyen alapon a jövőben más „civil” rendezvényen is részt vesznek-e majd katonák mundérban. Netán a „civil találkozókon” való részvételről szóló miniszterelnöki felszólítás után Békemeneten is láthatjuk majd őket menetelni, ha úgy alakul.  

A DK a Honvédelmi Bizottság azonnali összehívását kezdeményezi

Orbán vasárnapi évértékelőjén megtörtént az, amire a rendszerváltás óta nem volt példa! Havril András, Deák János és Fodor Lajos volt vezérkari főnökök, valamint Böröndi Gábor, Mihócza Zoltán és Korom Ferenc tábornokok a Fidesz pártalapítványának rendezvényére katonai egyenruhájukban ültek be, szégyent hozva ezzel magukra, és méltatlanná válva választott hivatásukhoz és katonai esküjükhöz - közölte Vadai Ágnes, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság alelnöke, a DK frakcióvezető-helyettese. Az észak-koreai pártkongresszusok képeit idéző akciójukkal ezek a tábornokok egyszerű pártkatonává züllöttek, elfeledve azt, hogy ők a haza egészének, nem pedig a Fidesznek a szolgálatára esküdtek fel annak idején - tette hozzá. A Demokratikus Koalíció az európai magyarok nevében kezdeményezni fogja a Honvédelmi Bizottság azonnali összehívását, és írásbeli kérdéssel fordulunk a miniszterhez, hogy kiderüljön: ki adott engedélyt arra, hogy a Magyar Honvédség tábornokai az egyenruhát meggyalázva egy pártrendezvényen parádézzanak. Mint a lapunknak küldött válaszból már kiderült: senki, erre a minisztérium szerint nem volt szükség.

Frissítve: 2020.02.18. 13:37

„Itt könnyen elcsattan egy-két pofon” – Nem megoldás az iskolarendészet

Publikálás dátuma
2020.02.18. 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Büntető jellegű intézkedések helyett átfogó stratégiára, több szakemberre és megelőző programokra lenne szükség az iskolai agresszió visszaszorításában.
Iskolarendészek foglalkoztatása, a folyosók, tantermek bekamerázása csak átmenetileg jelenthet megoldást a gyerekek, illetve a diákok és a tanárok közötti agresszió visszaszorításában – nyilatkozta a Népszavának Duró Zsuzsa gyermekpszichológus nem sokkal azután, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentette: iskolai rendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi a kormány az erőszak visszaszorítására. Az államtitkár szerint fontolóra kell venni a fiatalok büntethetőségére vonatkozó életkori határ leszállítását is. Maruzsa Zoltán mindezt a közelmúltban történt eseményekre reagálva jelentette ki. Az ügyészség tavaly novemberben emelt vádat egy szegedi középiskolás ellen, aki egy verekedés során eltörte osztálytársa arccsontját. Egy fővárosi általános iskolában bicskával sebesítette meg osztálytársát egy tízéves gyerek. Nemrég egy mezőtúri iskolában készült videó került fel az internetre, amin az látható, hogy diákok a tanárnőjüket fenyegetik, gúnyolják, egy füzettel ütik a fejét. Nem sokkal korábban Nagykátán is történt egy hasonló eset: egy tanuló a tábla előtt lökdöste és fenyegette tanárát. A legsúlyosabb incidens tavaly decemberben történt: egy 17 éves diák késsel sebesítette meg fizika tanárnőjét a győri Jedlik Ányos középiskolában. A pszichológus szerint az ilyen eseteket nem lehet figyelmen kívül hagyni, ugyanakkor a büntető jellegű rendészeti megoldások hosszú távon nem fognak eredményre vezetni. Duró Zsuzsa hangsúlyozta: a büntetéstől való rettegés, félelemérzet csak rövid ideig képes visszatartani az erőszakos cselekedeteket, azok idővel újból felszínre törnek, alkalmazkodva az új körülményekhez. Rámutatott: a probléma társadalmi jellegű, ezért sokkal összetettebb megoldást kíván. Az iskolákban több segítő szakemberre, iskolapszichológusra és konfliktuskezelő programokra lenne szükség. A döntéshozóknak pedig – szakértők bevonásával – átfogó stratégiát kellene kidolgozniuk az iskolai erőszak visszaszorítására.

Az erőszak nem iskolafüggő

– Itt könnyen elcsattan egy-két pofon – mondta az egyik kaposvári szakközépiskola (korábbi elnevezés alapján szakképző) tanára. – Hozzánk nem a jó, de még csak nem is a közepes diákok jönnek az általános iskolákból, sok a hátrányos helyzetű, szociálisan problémás családból érkező, akik az érvényesülést csak az erőben, s így az erőszakban látják. Nehéz rájuk hatni, mert az sem érdekli őket, hogy szélsőséges esetben kirúghatják őket, ugyanis nem azért járnak ide, hogy szakmát tanuljanak, hanem, mert tanköteles korúak. A diákok közötti erőszak azonban nem iskolafüggő. A rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legkegyetlenebb iskolai agresszióját éppenséggel a somogyi megyeszékhely elitiskolájában követték el: 2008 májusában a Táncsics gimnázium két, tizedikes diákja előre kitervelten, brutális kegyetlenséggel meggyilkolta egyik osztálytársát, csak mert az áldozat – aki korábban a barátjuk volt –, akkor már idegesítette őket – a két gyilkos, akiket 14 év börtönre ítéltek, tavaly szabadult kedvezménnyel… Öt évvel később pedig az egyik kollégiumban hat diák csicskáztatta fiatalabb társát, akit megkötöztek, sőt, egyikük fajtalankodni is próbált vele – az eset szerencsére kikerült az iskola falai közül, rendőrségi ügy és előzetes letartóztatás lett belőle. – Már első osztályban megpróbáljuk elejét venni a fizikai erőszaknak – állította egy általános iskolás tanító. – A verekedést, vagy egyoldalú ütést, rúgást büntetjük a legszigorúbban, s ezt jellemzően meg is értik a gyerekek. Persze így is akadnak összetűzések, de ilyenkor mindig az osztály nyilvánossága előtt kell bocsánatot kérnie a vétkesnek. Ennek ellenére minden iskolában akadnak, akiket ez sem tart vissza az agressziótól. – Van egy háromfős társaság, nem egykorúak, de egy lakótelepről jöttek, összetartanak, tőlük sokan félnek – állította egy kaposvári iskola hetedikes lánytanulója. – Főleg a két kisebb osztálytársai, ugyanis, ha balhé van, azonnal hívják a legnagyobb fiút. Sokszor nem az iskolában, hanem tanítás után keresik meg, akivel bajuk van, ezért a tanárok nem is tudnak a verekedésekről. – Az a baj, hogy sok pedagógus a saját csődjeként éli meg, ha egy diákja nem fogad neki szót, s agresszív a társaival, ezért nem lép időben – állította egy kaposvári felső tagozatos tanár. – Az elmúlt években két olyan tanítványom is volt, akik rendszeresen bántották a társaikat, és miután az intézményen belül még a szülők bevonásával sem sikerült megoldást találnunk, szakvéleményt kértünk, és mindkét gyereket átirányították speciális iskolába, ugyanis kiderült, súlyosan magatartászavarosak. Akadnak viszont kollégák, akik úgy gondolják, nem kell szakember, ők is meg tudják oldani a helyzetet: ilyenkor szokott előfordulni, hogy az áldozatok szülei lépnek, és viszik el másik osztályba, esetleg másik iskolába a gyereküket. Ami senkinek sem jó, sérül az áldozat, aki viszont erőszakoskodott vele, marad, és új célpontot keres. 

Demonstratív rendőri jelenlét

Magyarországon 2008 óta működik az iskola rendőre program, melynek elsődleges célja, hogy elősegítse a kisiskolások biztonságos, balesetmentes közlekedését. Emellett megelőző foglalkozásokat is tartanak a diákoknak. A police.hu-n olvasható tájékoztató szerint az idei tanévben 2963 iskola csatlakozott a programhoz, amelyben 2209 iskolarendőr vesz részt. Tavaly decemberig 12 ezer alkalommal tartottak prevenciós foglalkozást, szeptemberben – az iskolakezdéshez kapcsolódóan – 1259 helyen biztosítottak „demonstratív rendőri jelenlétet”.   

Frissítve: 2020.02.18. 11:26

Hiába minden, egyre öregszik a hazai autóállomány

Publikálás dátuma
2020.02.18. 09:56

Fotó: Népszava
Tavaly ugyan rekordot döntött az új autók eladása, a hazai állomány átlagéletkora mégis 14,2 évről 14,4-re nőtt.
Hiába nőtt - több mint 15 százalékkal - évtizedes csúcsára, 158 ezerre az újautó-eladások száma 2019-ben, a forgalomban lévő hazai személygépkocsik átlagéletkora tavaly év végére elérte a 14,4 évet, szemben az egy évvel korábbi 14,2 évvel - derül ki a Jóautók.hu adataiból. Ebben alapvető szerepe van az importált használt autók összetételének: a tavaly behozott 156 ezer használt személygépkocsi majdnem 60 százaléka elmúlt tízéves. „Az adatokból egyértelmű, hogy a hazai autóállomány érdemi fiatalításához változnia kell a használtautó-import korösszetételének is – magyarázza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Ez a környezetvédelmi szempontból is jelentős pozitív hatásokkal járó állapot azonban csakis a jelenlegi szabályozás módosításával, a fiatalabb autók behozatalának ösztönzésével érhető el.” Mindenképpen el kellene kerülni, hogy a nyugat-európai országok folyamatosan szigorodó szabályozása miatt kidobott, öreg, erősen szennyező járművek a magyar autópiacon bukkanjanak fel. A hazai személygépjármű-park egyébként az előző évekéhez hasonló mértékben, 4,7 százalékkal bővült tavaly, így a forgalomban lévő autók száma meghaladta a 3,8 milliót. Továbbra is elmondható, hogy a gazdasági fejlettség komoly összefüggésben áll az autók számával. Miközben a DataHouse adatai szerint Pest megyében 451, Győr-Moson-Sopron megyében 440, Vas megyében pedig 432 autó jut ezer főre, addig Észak- és Kelet-Magyarország egyes megyéi hozzájuk képest igen komolyan le vannak maradva. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 301 az ezer főre jutó autók száma, de nem sokkal magasabb ez az érték Jász-Nagykun-Szolnok (316), Békés (318), Szabolcs-Szatmár-Bereg (323) és Hajdú-Bihar (326) megyében sem. 
Szerző
Témák
használt autó