Döntött az Alkotmánybíróság: újra a Kúriára kerül a lúgos orvos ügye

Publikálás dátuma
2020.02.18. 13:54

Fotó: Népszava
A határozat szerint sérült B. Krisztián jogorvoslathoz fűződő joga.
Az Alkotmánybíróság ma kihirdetett határozata alapján újra a Kúria elé kerül a volt barátnőjét lúggal leöntő orvos büntetőügye, mivel a büntetőeljárás során az Ab szerint sérült B. Krisztián, a 11 évre ítélt orvos-igazgató jogorvoslathoz fűződő joga. A felülvizsgálat módjáról a Kúriának kell döntenie.  A bűncselekmény hét évvel ezelőtt történt, Renner Erikát egy ismeretlen maszkos támadó a saját lakásában megtámadta, injekcióval elkábította, nemi szervét és környékét maró lúggal lelocsolta, amivel, életveszélyt és maradandó sérüléseket okozott. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. A  Fővárosi Ítélőtábla másodfokon már életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat. Ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától.
Renner Erika, az áldozat
Fotó: Népszava
A Kúria 2017-ben a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a táblát, amely 2018 februárjában megint 9 évre ítélte a vádlottat. Mivel ekkor az elsőfokú ítélethez képest újonnan felmerült bűncselekmények, például magánlaksértés és személyi szabadság megsértése miatt is bűnösnek mondták ki az orvost, ismét lehetőség nyílt fellebbezésre (ez a másodfellebbezés), így került az ügy újból a Kúriára. Az általa kiszabott 11 év szabadságvesztéssel kapcsolatban a Kúria 2018 nyarán szóbeli indoklásában rámutatott: a megállapított cselekményekért 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Súlyosító körülmény egyebek mellett, hogy a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el a vádlott, akinek a személye a társadalomra nagy veszélyt jelent. A Kúria külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt.
Az elítélt megbízásából egy ügyvéd 2018 novemberében alkotmányjogi panaszt és végrehajtás (azaz a szabadságvesztés) felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő az Alkotmánybíróságon, amely most hozott határozatot az ügyben.   Az Ab kedden kiadott, a testület honlapján olvasható közleménye szerint alaptörvény-ellenes a büntetőeljárási törvény (be.) egyik átmeneti rendelkezése, ezért azt a testület megsemmisítette. Az Ab azt állapította meg, hogy a bírósági eljárás alatt megváltozott szabályok kizárták az indítványozó által már benyújtott, az előző be. által megengedett másodfellebbezés - a másodfokú döntés elleni rendes jogorvoslat - elbírálását ebben a konkrét ügyben. Az Ab szerint alaptörvény-ellenes az új be. átmeneti rendelkezése, amely lehetővé teszi a korábban még jogszerűen előterjesztett fellebbezés elbírálásának részbeni mellőzését. Az Ab elrendelte a jogerős bírói döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát, ennek módját a Kúria határozza majd meg, de az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható.
Az Ab hangsúlyozta, hogy sem az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés alkalmazásának tilalma, sem az eljárás felülvizsgálatának elrendelése nem értelmezhető a bírói döntések érdemi részére, az indítványozó bűnösségére vonatkozó állásfoglalásként. Az Ab döntéséből tehát nem következik, hogy a bíróságnak a megismételt eljárásban a kiszabott büntetést csökkentenie vagy akár mellőznie kellene, miként az sem, hogy az indítványozó szabadlábon védekezhet-e. Mindezek megállapítása az ítélkező bíróságok és nem az Ab feladata. Az Ab a jogerős ítéletet érdemben nem vizsgálhatta, az erre vonatkozó alkotmányjogi panaszt visszautasította. A panasz ugyanis az ítéleti tényállást vitatta, a bizonyítási eljárást kifogásolta, ezek vizsgálata pedig az adott ügyben eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata - közölte az Ab. Az Ab többségi határozatához hat alkotmánybíró - Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária - különvéleményt, Varga Zs. András pedig párhuzamos indoklást fűzött.

Senkit nem hagynak az út szélén, Farkas Flórián is részt vett Orbán Viktor évértékelőjén

Publikálás dátuma
2020.02.18. 12:45

Fotó: Béres Márton / Népszava
Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke is részt vett Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén - szúrta ki a 168 Óra az M1 videójában.   Bár Farkas Flórián még az Országos Roma Önkormányzat alakuló ülésén sem vett részt tavaly decemberben, nyilvános rendezvényeken ritkán látni, és Gyöngyöspata ügyében sem túl szószátyár, vasárnap azért meghívott vendégként hallgatta Orbán Viktor beszédét a Várkert Bazárban. A felvétel szerint a politikus Fazekas Sándor mellett ült, és pont akkor mutatták, amikor a miniszterelnök a populizmus szót definiálta. Farkas Flórián a felvételen 31.06-tól látható a jobb felső sarokban:
A fideszes képviselő ellen továbbra is folynak a nyomozások a Híd a munka világába program ügyében. Ő volt egyébként az egyetlen az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 47 képviselője közül, aki nem vette át megbízatását. Miután megüzente, hogy nem szándékozik betölteni mandátumát az országos önkormányzatban, a bejelentést hatalmas üdvrivalgás fogadta.
Szerző

Elutalta a kormány a fővárosnak az első tízmilliárdot a budapesti egészségügyre

Publikálás dátuma
2020.02.18. 11:40
Képünk illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kerületek 8,4 milliárdot, a főváros pedig 2 milliárdot kap belőle.
A kormány a tavalyi megállapodást végrehajtva 10,4 milliárd forintot utalt ki a fővárosnak és kerületeinek az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztéseinek támogatására - írja a hvg.hu. A novemberi közgyűlési határozat szerint az atlétikai világbajnokság támogatásáért cserébe az elkövetkezendő öt évben, az Egészséges Budapest Program keretében 50 milliárd forintos forrás jut a kerületi önkormányzatoknak az egészségügyi alap- és szakellátás fejlesztésére. Ez a mostani 10,4 milliárd ennek arányos része lehet. A kormányhatározatot hétfő este tették közzé a Magyar Közlönyben. Az összegből 8,4 milliárd a kerületeké, 2 milliárdot pedig közvetlenül a főváros kap a várólisták megszüntetésére, illetve az MR- és CT-ellátottság javítására. A forrás az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetése, a pénz kiutalásának határideje: azonnal.
Szerző