Döntött az Alkotmánybíróság: újra a Kúriára kerül a lúgos orvos ügye

A határozat szerint sérült B. Krisztián jogorvoslathoz fűződő joga.

Az Alkotmánybíróság ma kihirdetett határozata alapján újra a Kúria elé kerül a volt barátnőjét lúggal leöntő orvos büntetőügye, mivel a büntetőeljárás során az Ab szerint sérült B. Krisztián, a 11 évre ítélt orvos-igazgató jogorvoslathoz fűződő joga. A felülvizsgálat módjáról a Kúriának kell döntenie.

A bűncselekmény hét évvel ezelőtt történt, Renner Erikát egy ismeretlen maszkos támadó a saját lakásában megtámadta, injekcióval elkábította, nemi szervét és környékét maró lúggal lelocsolta, amivel, életveszélyt és maradandó sérüléseket okozott.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon már életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat. Ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától.

A Kúria 2017-ben a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a táblát, amely 2018 februárjában megint 9 évre ítélte a vádlottat. Mivel ekkor az elsőfokú ítélethez képest újonnan felmerült bűncselekmények, például magánlaksértés és személyi szabadság megsértése miatt is bűnösnek mondták ki az orvost, ismét lehetőség nyílt fellebbezésre (ez a másodfellebbezés), így került az ügy újból a Kúriára.

Az általa kiszabott 11 év szabadságvesztéssel kapcsolatban a Kúria 2018 nyarán szóbeli indoklásában rámutatott: a megállapított cselekményekért 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Súlyosító körülmény egyebek mellett, hogy a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el a vádlott, akinek a személye a társadalomra nagy veszélyt jelent. A Kúria külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt.

Az elítélt megbízásából egy ügyvéd 2018 novemberében alkotmányjogi panaszt és végrehajtás (azaz a szabadságvesztés) felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő az Alkotmánybíróságon, amely most hozott határozatot az ügyben.

Az Ab kedden kiadott, a testület honlapján olvasható közleménye szerint alaptörvény-ellenes a büntetőeljárási törvény (be.) egyik átmeneti rendelkezése, ezért azt a testület megsemmisítette.

Az Ab azt állapította meg, hogy a bírósági eljárás alatt megváltozott szabályok kizárták az indítványozó által már benyújtott, az előző be. által megengedett másodfellebbezés - a másodfokú döntés elleni rendes jogorvoslat - elbírálását ebben a konkrét ügyben.

Az Ab szerint alaptörvény-ellenes az új be. átmeneti rendelkezése, amely lehetővé teszi a korábban még jogszerűen előterjesztett fellebbezés elbírálásának részbeni mellőzését.

Az Ab elrendelte a jogerős bírói döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát, ennek módját a Kúria határozza majd meg, de az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható.

Az Ab hangsúlyozta, hogy sem az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés alkalmazásának tilalma, sem az eljárás felülvizsgálatának elrendelése nem értelmezhető a bírói döntések érdemi részére, az indítványozó bűnösségére vonatkozó állásfoglalásként. Az Ab döntéséből tehát nem következik, hogy a bíróságnak a megismételt eljárásban a kiszabott büntetést csökkentenie vagy akár mellőznie kellene, miként az sem, hogy az indítványozó szabadlábon védekezhet-e. Mindezek megállapítása az ítélkező bíróságok és nem az Ab feladata.

Az Ab a jogerős ítéletet érdemben nem vizsgálhatta, az erre vonatkozó alkotmányjogi panaszt visszautasította. A panasz ugyanis az ítéleti tényállást vitatta, a bizonyítási eljárást kifogásolta, ezek vizsgálata pedig az adott ügyben eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata - közölte az Ab.

Az Ab többségi határozatához hat alkotmánybíró - Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária - különvéleményt, Varga Zs. András pedig párhuzamos indoklást fűzött.