Jakab Péter elnökké választása után gyorsan jött az első komoly erőpróba a Jobbik számára. A párt sikerrel vette az akadályt: a közös ellenzéki jelöltként induló Kálló Gergely alacsony részvétel mellett ugyan, de fölényesen győzött a dunaújvárosi időközi országgyűlési választáson.
Nagyjából már az is látható, hogy Jakab milyen párttá akarja formálni a Jobbikot. A pártigazgatói poszt betöltésének körülményei jól szemléltetik, hogy az új elnök nem szívbajos, amikor úgy érzi, perifériára kell szorítani ellenlábasait. Erről tanúskodik egy hétfőn kiszivárogtatott hangfelvétel is.
„Szeretem a kihívásokat. Sokrétű személyiség vagyok, mondhatnám azt is, hogy valamilyen szinten mindenhez értek” – a Jobbik január 25-én tartott tisztújító kongresszusa előtt Sneider Tamás leköszönő pártelnök ezzel a Népszavának adott nyilatkozatával erősítette meg több forrásból származó információnkat, hogy a távozó Szabó Gábor helyett várhatóan ő lesz az új pártigazgató. A parlamenti választáshoz közeledve Sneider lényegesnek nevezte, hogy sokat javuljon a Jobbik működése és szervezettsége.
A Jobbik „szürke eminenciásának” tartott Szabó Gábor, a párt legbefolyásosabb háttérembere tizenhat év után köszönt el a pártigazgatói tisztségtől. Cikkünk megjelenése után Szabó a jobbikos Alfahír.hu-nak azt mondta, hogy nem szánta volna rá magát a lépésre, ha Sneider Tamás személyében nem lát alkalmas utódot: „Nem csak nyugodt szívvel adnám át neki a pártigazgatói munkával járó felelősséget, hanem abban is biztos vagyok, hogy ő a jelenlegi helyzetben nálam jobban tudná ezt csinálni.”
A pártigazgató – ahogyan korábban már felhívtuk rá a figyelmet – kulcsszereplő a Jobbikban. Az alapszabály szerint fontos szerepet tölt be a helyi szervezetek létrehozásában vagy megszüntetésében, „közvetlen irányítása alatt zajlik a párt szervezése”. A pártigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat az alkalmazottak fölött.
A januári kongresszuson Jakab Péter tarolt. Nagy többséggel választották elnökké, az elnökségbe egytől egyig a csapatához tartozó jelöltek jutottak be. Jobbikos politikusok megerősítették lapunknak: Jakab a belső nyilvánosságban támogatta Sneider Tamás pártigazgatói kinevezését. A Jobbik honlapján Sneider két nappal a tisztújítás után is a poszt várományosaként szerepelt.
Kinevezése helyett azonban az új elnökség pályázatot írt ki a posztra. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy Jakabék nem Sneiderrel kalkulálnak. Ennek ellenére ő belement a játékba, és beadta pályázatát. Aztán – az aspiránsok személyes meghallgatása után – ő volt az, aki a közösségi oldalán bejelentette, hogy az új pártigazgató egy országosan kevéssé ismert politikus, Lejer Zoltán, a Jobbik volt kecskeméti polgármesterjelöltje lett. Faragó Tamás és Tokody Marcell révén két helyettes is került mellé. A pártigazgató-helyettesi poszt eddig nem létezett a Jobbikban.
Sneider Tamás a döntést követően az Azonnali.hu-nak arról beszélt, bár az „egész tagság” mellette állt, talán jobb is, hogy így alakult: ha az elnökség részéről nincs iránta bizalom, akkor csak konfliktusokat szült volna a kinevezése. Kérdésünkre ehhez nem akart semmit hozzátenni, csupán annyit mondott, hogy „fegyelmezett ember vagyok”.
Jakab Péter egy háttérbeszélgetésen, amikor rákérdeztünk Sneider mellőzésének okaira, kifejtette, hogy eredetileg azért támogatta őt, mert akkor még úgy látta, egyedül neki vannak pártigazgatói ambíciói. Egyébként pedig az új politikát nem feltétlenül régi arcokkal kell megjeleníteni.
A pártelnöki magyarázat a jelek szerint csak laza kapcsolatban van a teljes valósággal.
Néhány nappal a tisztújítást megelőzően Sneider Tamás kezdeményezésére úgy módosították a párt választási szabályait, hogy Jakab Péternek ne legyen lehetősége vétót emelni a neki nem tetsző alelnökjelöltekkel szemben.
Jakab a bizalom hiányának minősítette, és indulatosan bírálta az eljárást – bizonyítja egy hangfelvétel, ami elnökké választása után, a zárt ajtók mögött tartott kongresszuson készült, és amit egy ismeretlen hétfőn szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. Jakab Péter név szerint is megnevezte – többek között – Sneider Tamást, majd kijelentette, hogy soha, semmilyen körülmények között nem enged „zsarolóknak, árulóknak, fenyegetőzőknek”.
Adódik a következtetés, hogy Sneidert a választási szabályok átírása miatt, ennek retorziójaként golyózták ki a pártigazgatói székből. Lapunknak név nélkül nyilatkozó jobbikos politikusok azonban azt állították, hogy a kérdés már jóval korábban eldőlt. „Tamásra csak addig volt szükség, amíg kiírta az előrehozott tisztújítást, a küldöttek pedig megszavazták, hogy az új elnökség mandátumát meghosszabbítsák 2022 június végéig”– mondta egyikük.
Az érintettet nem sikerült szóra bírnunk, de többen is megerősítették, hogy a régi elnökség egyik tagja, Bana Tibor azért nem mérette meg magát a tisztújításon, mert – még a párt választási szabályainak módosítása előtt – Jakab Péter az értésére adta: vétót emel vele szemben, ha elindul. Ennek oka pedig az volt, hogy Bana megkérdőjelezte Jakab alkalmasságát. A hír a pártközpontba is eljutott.
Jakab Péter „tisztogatásra” készül, a politikusok és az alkalmazottak körében is „leszámol majd azokkal, akiket ellenfelének tekint” – hallottuk egy küldöttől a tisztújítás után. Az idő igazolni látszik a vélekedést. A kongresszus óta, ahogyan azt megírtuk, a Jobbik több mint tíz alkalmazottjától vált meg. Az egyik elbocsátott munkatárs „statáriális kirúgásként” értékelte a vele történteket, míg Jakab Péter a Jobbiknál zajló „szervezeti és strukturális átalakítással” magyarázta a személycseréket.
Az új elnök eddigi intézkedései világosan mutatják, hogy Jakab Péter kemény kézzel igyekszik vezetni a Jobbikot, olyan pártban gondolkodik, ahol nincs helye a központi akarattól eltérő irányzatoknak, még kevésbé az elnöktől független hatalmi centrumoknak. Ennek megfelelően Jakab nem a különféle csoportosulások között próbál egyensúlyozni, hanem tőle telhetően megakadályozza, hogy potenciális ellenfelei a párton belül pozícióhoz jussanak.
Az új elnökség a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésben betöltött mandátuma visszaadására szólította fel a Duna-parti cipőkbe beleköpő Kulcsár Gergelyt. Ezzel Jakab Péter jelképesen is kinyilvánította, hogy „a Jobbik képes szembenézni a múltjával, lezárni azt, és tiszta lapot nyitni”.
A belső viták nem a néppártosodásról szóltak, hanem arról a kérdésről, hogy a Jobbik markánsan jobboldali erőként vegyen-e részt az ellenzéki együttműködésben. Jakab Péter ezzel szemben egy pragmatikus, „szociálisan érzékeny nemzeti néppárt” vezetőjeként a „magyar emberek valós problémáival” akar foglalkozni. Ideológiától mentesen a „rendszerváltás veszteseit” szeretné megszólítani, és természetes szövetségesének tart mindenkit, akit az Orbán-rendszer az ellenségének tekint.
A terep kedvező Jakab Péter számára, és nem csupán a politikája igazolására szolgáló dunaújvárosi győzelem miatt. Azok, akik elutasították a mérsékelt irányvonalat, túlnyomórészt már csatlakoztak a Jobbikból kivált, Toroczkai László-féle Mi Hazánkhoz. A mostani elégedetlenkedők pedig könnyen a politika senki földjén találhatják magukat, ha nem veszik igénybe a felkínált menekülési útvonalat, és a háttérbe húzódva nem alkalmazkodnak az új stratégiához. Baloldali vagy liberális pártokba aligha szeretnének átigazolni (gyaníthatóan azok részéről sem mutatkozna lelkes fogadókészség irántuk), de a szélsőjobboldal felé is zárt kapukat találnának. Toroczkai tavaly ilyenkor, Hegedűs Lorántné kilépésekor közölte: a Jobbik frakciójából már senkit nem vesznek át.
