Előfizetés

Csaltak a tao-pénzekkel, büfésnek jelentettek be profi focistát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.19. 12:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyes klubok leleményesen használták fel a támogatásokat. Eddig 32 klubot jelentett fel az MLSZ.
Mire a taopénzek ellenőrzésének feladata átkerült a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, már 50 milliárd forintnyi közpénz áramlott a magyar futballba. Pedig sejthető, hogy sok egyesületnél nem úgy költötték el az utánpótlás- és infrastruktúra-fejlesztésre kapott több tíz-, vagy akár százmilliós taopénzeket, mint kellett volna. Eddig 32 egyesületet jelentettek fel, és egy esetben már vádemelés is történt – írja az Index. A visszaélésekre jó példa néhány olyan klub, amelyek esetében nyilvánosságra is került a szabálytalanság, de ennél jóval több hasonló eset történhetett a taorendszer 2011-es bevezetése óta:
  • Az NB III.-as Ózdi Kohász 250 millió forint taotámogatást kapott pályafelújításra. A pénz eltűnt, a tervezett beruházásból semmi nem lett.
  • A Szigetvári ZMSE 2011 és 2016 között 62 millió forintot taózott össze, de az öltöző felújítása csak papíron történt meg, és a digitális eredményjelző sem volt meg.
  • Az NB III.-as Nyírbátor 2011 és 2018 között 360 milliót gyűjtött össze tao formájában, de az egyesület nem tudott elszámolni a pályaépítésre kapott 200 millió forint taopénzzel.
A taotámogatások ellenőrzése azután pörgött fel, hogy 2014-ben átkerült a sportági szövetségekhez a feladat. Előtte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyik háttérintézménye, a Nemzeti Sport Intézet (NSI) végezte az ellenőrzéseket. Az NSI azonban mindössze a támogatások 15 százalékánál vizsgálta a felhasználás szabályosságát. Így egyes klubok még azután is évekig vígan taózhattak, hogy korábban nem tudtak elszámolni a lehívott támogatásokkal. Az Index emlékeztetett arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség kizárólag a 300 milliónál kisebb összegű taoprogramokat ellenőrizheti, az annál nagyobb összegű támogatások szabályos felhasználását már az Emmi vizsgálja. A 300 milliónál kisebb taoprogramok teszik ki a programok 98 százalékát, összegszerűen viszont a maradék 2 százalék adja a támogatások 33 százalékát. Ez utóbbi 2011 és 2019 között 73 milliárd forintot jelentett. Dürr Balázs, az MLSZ taoellenőrzésekért felelős vezetője szerint mostanra sikerült feldolgozniuk azt a lemaradást, amivel átvették az NSI-től az elszámolásokat, 2014 óta a taotámogatások 75 százalékát ellenőrizték. Tehát még mindig van 25 százaléknyi taopénz, amiről nem tudni, szabályosan lett-e elköltve. 2014 és 2019 között majdnem 8 ezer elszámolást és 60 milliárd forint taotámogatást ellenőrzött a szövetség. Jelen állás szerint ebből 3,13 milliárd forintot kell visszafizetniük az egyesületeknek. Előfordult olyan eset, hogy
  • büfésnek, pályamunkásnak jelentettek be profi focistát,
  • az edzőtábor előtt hirtelen három új edzőt szerződtettek, papíron,
  • a csapatbusz sofőrje két helyen volt egyszerre a hivatalos iratok szerint,
  • nem tartottak meg egy tao-pénzből finanszírozott edzőtábort.

Égig érő törpe – Hatalmas, amit ez a kis csapat művel

Hegyi Iván írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.02.19. 12:00
Berat Djimsiti Albániából érkezett az olasz kiscsapatba
Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Minden előzetes várakozást felülmúlt az Atalanta azzal, hogy bejutott a nyolcaddöntőbe a labdarúgó Bajnokok Ligájában.
Hogy melyik a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének legnagyobb csapata, arról nyilván megoszlanak a vélemények még akkor is, ha a Real Madrid 13-szoros BEK- és BL-győztes. Hogy melyik a legkisebb résztvevő, az vitán felül áll, hiszen az ilyen régióban először járó Atalanta úgy mozog az óriások között, mint – mi a manó! – törpe az égig érők földjén.
Annál hatalmasabb, amit ez a kis csapat művel. Amióta Gian Piero Gasperini edző (2016-ban) a bergamói klubhoz szegődött, az együttes negyedik, hetedik és harmadik helyezést ért el a Serie A-ban, s most is az élmezőnyhöz tartozik, a negyedik helyen áll (miután egyaránt 5-0-ra nyert a Milan és a Parma, majd 7-0-ra a Torino ellen). Ebben persze benne van a világfutball hosszú évtizedeken át vezető bajnokságának, s kimagasló klubjainak visszaesése – ha Itáliában nem volt is oly szörnyű krízis, amilyen nálunk tapasztalható, több mint valószínű: a Debrecen soha nem lehetett volna hétszeres bajnok, talán még egyszeres sem, ha a fővárosi klubok akár csak nyomokban emlékeztetnének régi, világ-, de legalább nemzetközi színvonalú önmagukra –, ám az Atalanta fellendülése a kontinens tornáin is nyomon követhető.
Az együttes a 2017/18-as évadban veretlen csoportelső volt az Európa-ligában – négy győzelemmel és két döntetlennel – a Lyon, Everton, Apollon Limasszol hármas előtt, majd a számára valóban kieséses szakaszban úgy búcsúzott 2-3-mal és 1-1-gyel a Dortmunddal szemben, hogy a Borussia az első mérkőzés 91. percében érte el a győztes gólt. Az összeállítás azóta sem változott különösebben: a legutóbb bajnoki meccsen, az AS Roma elleni 2-1 alkalmával nyolcan szerepeltek azok közül, akik már Dortmundban is játszottak. A múlt heti összeállítás, ami azért is érdekes, mert egyetlen itáliai nevet tartalmaz, ez volt (dőlt betűkkel az itt is, ott is fellépők): Gollini (olasz) – Rafael Toloi (brazil), Palomino (argentin), Djimsiti (albán) – Hateboer, De Roon (mindkettő holland), Freuler (svájci), Gosens (német) Ilicic (szlovén, helyette Malinovszkij, ukrán), Gomez (argentin, Muriel, kolumbiai), Zapata (kolumbiai, Pasalic, horvát).
Az El következő szezonjában selejtezőt kellett játszani, de éppenséggel az sem sikerült rosszul: az olaszországi 2-2 után 8-0-ás diadalt aratott a gárda Szarajevóban. Az állás a 18. percben 0-3, a 39.-ben 0-5 volt; Bojan Pavlovics, a bosnyák klub szerb kapusa alighanem a visszavonulását fontolgatta... Jobban ment Jesse Joronennek, az FC Koppenhága finn kapusának, aki kétszer is kapott gól nélkül túljutott az Atalanta elleni meccsen (0-0, 0-0), és a második mérkőzés tizenegyes-párbaja után továbblépést ünnepelhetett.
A (nem) kis olasz csapat nem torpant meg, és a múlt év végi bajnoki bronzéremmel, valamint a BL-főtáblára kerüléssel története két legnagyobb sikerét érte el. A bajnokságot úgy fejezte be, hogy a tavaszi idény utolsó tizenhárom meccsén veretlen maradt (tíz győzelem, három döntetlen), s közben bejutott az Olasz Kupa döntőjébe, melyet 2-0-ra elvesztett a Lazióval szemben. Ám a negyeddöntőben 3-0-ra verte a Juventust, majd a Bajnokok Ligája csoportkörében a bravúros harkovi végjátékkal – újabb 3-0-lal – megelőzte keleti riválisait, a donyecki Sahtyort és az Üllői úton gólesővel kísért technikai bemutatót tartó zágrábi Dinamót.
Amikor az Atalanta először nézett ki az európai porondra, elhódította az Olasz Kupát. Ez nem mostanában, még 1963-ban volt. A Torinóval vívott 3-1-es döntőben az Eb-arany- és vb-ezüstérmes, Helenio Herrera „Grande Interével” BEK-győztes Angelo Domenghini szerezte mindhárom bergamói gólt. A KEK első fordulójában aztán 2-0, majd 1-3 következett a lisszaboni Sporting ellen, így a korabeli szabályok szerint harmadik mérkőzés döntött semleges pályán, Barcelonában. Ezen 1-1 és kétszer negyedórás hosszabbítás után a Sporting győzött, szintén 3-1-re.
A portugál csapat utóbb elnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját. Brüsszelben 3-3-at, míg Antwerpenben, a döntő megismételt mérkőzésén 1-0-t ért a Kovalik – Keszei, Danszky, Jenei – Nagy István, Kovács III – Sándor, Vasas, Bödör, Kuti, Halápi összetételű MTK ellen.
A fiatalok és a középkorúak hovatovább elképzelni sem tudják: volt tavasz és csúcstalálkozó, amelyen magyarok is labdába rúgtak.

Majdnem kétmilliárdért üzemeltetjük a Puskás Arénát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.19. 09:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem csak az építkezés, az üzemeltetés is jó sokba kerül.
A kormány „egyetért azzal, hogy a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának az üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen” - derül ki a kedden közzétett határozatból, amelyet a 444 vett észre.
Az Orbán Viktor miniszterelnök nevével fémjelzett rendelet szerint 1 876 550 000 forintot, azaz majdnem 1,9 milliárd forintot csoportosítanak át az Aréna 2020-as üzemeltetésére.

Ennek felelőse a pénzügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere. Az új stadion 190 milliárd forintból épült meg, tavaly novemberben adták át egy ünnepélyes nyitómeccsel, amelyen Uruguay válogatottja 2:1-re legyőzte Magyarországot. Előre lehetett tudni, hogy az összes többi magyar stadionhoz hasonlóan nem lehet rentábilisan üzemeltetni, így rengeteg közpénzt kell erre is fordítani.