Nem csak beszélget a Főét

Február 11-én megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét). Az új háromoldalú érdekegyeztető fórumban öt reprezentatív szakszervezeti és öt fajsúlyos munkáltatói szövetség, valamint a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által választott képviselők foglalnak helyet. Elfogadták ügyrendjüket és ezzel ma kezdetét is veheti az érdemi munka.

A testület elsősorban konzultációs és véleményezési jogkörrel rendelkezik, ami viszont igen széles körben értelmezhető. Természetesen az is cél, hogy szülessenek nézetazonosságot tükröző megállapodások, és konszenzuson alapuló ajánlásokat is megfogalmazzanak. Minden olyan témakör napirendre kerülhet, amely bármely vonatkozásban érinti a budapesti vállalkozók és munkavállalók mindennapjait, a konfliktusok megelőzésétől kezdve a közép- és hosszútávú munkaerő-piaci fejlesztési irányokig. A főpolgármester bejelentette, hogy nyitott a szociális partnerek által javasolt előterjesztések érdemi megvitatására, azaz minden olyan kérdés terítékre kerülhet, amely a tárgyaló felek számára fontos. Párbeszédet, együttműködést és értelmes, érdemi vitákat ígért. Jó hír, hogy a Főét plenáris ülései általában nyilvánosak lesznek.

Sajnos nem mindenki örül az új testület létrejöttének. A február 12-i Magyar Nemzetben címként olvasható, hogy „végül csak beszélgetős fórum lett a Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsból”. Kérdezem – ha ez az állítás igaz lenne is –, miért baj az, ha a budapesti vállalkozók, munkavállalók és az önkormányzat emberei intézményes keretek között szót váltanak főváros ügyes-bajos dolgairól? Értem én, hogy a kormányzó pártok nem kedvelik az ilyenfajta grémiumok működését, és azt is tudom, hogy nem beszélgetni szeretnek, hanem erőszakosan intézkedni. A Főét természetesen nem sérti a közgyűlési autonómiát, viszont jobb, megalapozottabb döntéshez segítheti hozzá a főváros vezetését. Miért is kell erről már az indulás pillanatában lekicsinylő módon nyilatkozni?

A kormánypárti újság azt is nehezményezi, hogy a Főét tagjainak kevés idő áll majd rendelkezésre a budapesti éves büdzsé véleményezésére, hiszen azt február végéig célszerű elfogadni. A napilap elegánsan megfeledkezik arról, hogy hazánkban az állami költségvetésről (amely a fővárosénak sokszorosa) konzultálni sem lehetett. Az idei évre vonatkozó központi előirányzathoz több ezer (!) ellenzéki módosító indítvány érkezett, amelyeket vita nélkül, egytől-egyik elutasította a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója. Az alakuló Főét ülésen ígéretet kaptak a résztvevők, hogy bizottsági és plenáris szinten is véleményezhető lesz a főváros költségvetése. A közgyűlés a döntés előtt ismerni és ismertetni fogja a többségi és a kisebbségi véleményeket is.

„Bár több szakszervezeti és munkaadói vélemény szerint üdvözölendő minél több egyeztető fórum működtetése, elképzelhető, hogy a Főét létrehozását politikai célok is vezérelték. Erre utal Karácsony Gergely tegnapi, az alakuló ülésen elhangzott beszéde is, amelyben kiemelte: a Főét önmagában nem tudja megoldani a hiányzó országos érdekegyeztető folyamatok hiányát, de hasznos ahhoz, hogy legalább a fővárosi helyi kormányzás más elvek mentén történjen” – így a Magyar Nemzet. Az ülés résztvevőjeként ezt megerősítem, sőt a politikai célt saját értelmezésem szerint ki is bővítem.

Üdvösnek tartanám, ha az ellenzéki vezetésű városok „lekoppintanák” a főváros gyakorlatát, és – legalább a megyei jogú városokban – megszerveznék a helyi háromoldalú párbeszéd fórumát. Az elnevezés szabad, a forma kötetlen, a részvételi szabályok rugalmasak. A lényeg, hogy az adott település vezetői komoly partnernek tekintsék a munkavállalók és a vállalkozók képviselőit, legyen információ csere, épüljön ki bizalmi viszony, így a lakosság biztosan haszonélvezője lesz ennek az új minőségű párbeszéd-kultúrának. És az sem baj, ha – a Magyar Nemzet szavaival – csak beszélgetős fórumként működnek. Beszélgetni egyébként jó, főleg érdemi kérdésekről, közügyekről.

A Főét létesítésének távlati célja az is lehet, hogy újraélessze az intézményesített párbeszéd 2011-ben megsemmisített színterét, az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Én a Főét-et a revitalizált OÉT előfutárának tekintem. Az elkövetkező évek Főét gyakorlata alapján talán egyszerűbb lesz feléleszteni 2022-ben azt az országos szintű érdekegyeztető fórumot, amelyben a szociális partnerek nem bábuként, hanem érdemi szereplőként vehetnek részt, és amely testület színvonalasabbá teheti a központi kormányzati és törvényhozási tevékenységet.

A szerző közgazdász, a Demokratikus Koalíció szakértője