A WWF Magyarország örömmel nyugtázza: alig fél évvel az európai szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési célok magyar vétója után a miniszterelnök klímavédelmi akciótervvel állt elő – derül ki a civil szervezet lapunknak küldött közleményéből. Bár a meghirdetett, legfeljebb kezdőlépésnek nevezhető nyolc pont némelyike adhat okot vitára, meglátásuk szerint a kormány legalábbis elismerte a környezeti válság súlyát, illetve látja saját szerepét a megoldáskeresésben. Saját pontjaikban ugyanakkor indítványozzák az állami természetvédelem erősítését, az oltalom alatt álló területek állapotjavítását, védett természeti értékeink megőrzését. Az állami erdőkben visszaszorítanák a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodást, illetve növelnék a háborítatlan és az örökerdők területét. Pártolják az őshonos fafajokból álló, vegyes összetételű erdők telepítését. A magánerdők esetében bővítenék a természetességet növelő és az örökerdőket kiterjesztő támogatásokat. Az árvizek levezetése helyett a visszatartást részesítenék előnyben. Óvnák és javítanák tavaink és folyóink természeti állapotát, bővítenék az ártereket és természetbarát módon tárolnák a vizeket. A csapadék- és belvíz, valamint a villámáradások okos kezelését-hasznosítását kisléptékű vizesélőhelyek kialakításával, illetve a természeti erőforrásokat megőrző vízpótlással képzelik el. Szívesen látnának célzott költségvetési forrásokat élőhely-helyreállító, szén-dioxid-elnyelő környezeti beruházásokra önkormányzatok, állami szervek, kis- és középvállalkozások, társadalmi szervezetek számára. Sürgetik az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, talaj- és vízkímélő mezőgazdaságot, a többcélú tájgazdálkodást erősítő agrártámogatási rendszereket és előtérbe helyeznék a természetkímélő mezőgazdaságot. Az erdők egyéb hasznai jegyében a lehető leginkább visszaszorítanák a tűzifát az áramtermelési célú biomassza-felhasználásban. A WWF Magyarország egyenlő figyelmet követel az éghajlatváltozásnak és a természeti környezet rombolásának. Emellett az érintettek bevonását, nyílt szakmai párbeszédet és átláthatóságot sürgetnek.
A WWF két alapvető környezeti fenyegetést lát. Az egyik a világszintű felmelegedés. Ezt az úgynevezett fosszilis energiahordozók (szénfélék, kőolaj és földgáz) égetése miatt a légkörbe jutó többlet-szén-dioxid okozza. Emiatt olvadnak a sarki jégsapkák, emelkedik a tengerszint, illetve szaporodnak a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. A szén-dioxid-kibocsátás megszüntetéséről és a megújuló energiák fokozódó használatáról tűzött ki célértékeket a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény. Leszögezik: a most meghirdetett akcióterv főbb pontjai, így az egyszer használatos műanyagok betiltása, a folyók hulladékmentesítése vagy a környezetbarát eljárások erősítése e célhoz éppenséggel meglehetős csekély mértékben járulnak hozzá.
A másik a minket körülvevő természeti környezet pusztulása. Biológiai létfeltételeinket, az ivóvíz- és élelmiszer-biztonságunkat, valamint a lakható területek kiterjedését inkább ez sodorja veszélybe. Súlyos tünetei például a beporzó rovarok eltűnése, a víz szennyeződése, a vadon élő fajok tömeges kihalása, a talaj termőképességének csökkenése, a mikroműanyagok felhalmozódása vagy az erdőterületek zsugorodása.
E gondokat a szén-dioxid-kibocsátás leszorítása önmagában nem oldja meg. Sőt átgondolatlan ötletek – például zöldmezős beruházások vagy új vízierőművek – tovább rombolják a természetet. Jelenleg a légköri szén-dioxidot leghatékonyabban az erdők, a vizesélőhelyek, az egészséges talajok és a víztestek nyelik el – szögezi le a természetvédő szervezet.
