Nem lesz BKV sztrájk

Publikálás dátuma
2020.02.21. 14:37

Fotó: Népszava
Megszületett a fővárosi közlekedési dolgozók béremeléséről a megállapodás.
Átlagosan 10 százalékos alapbéremelést, nagyobb cafetéria juttatást és több pótlék emelését is tartalmazza az a megállapodás, amely pénteken létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat vezetése és a cégnél működő három meghatározó szakszervezet: a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ), a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) között. A szerződést szövegezik és kedden írják alá a felek, de Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy az érdekvédők már most felfüggesztik a sztrájk előkészítését. A megállapodásban rögzítik, hogy a BKV egységesen 60 ezer forintot ad valamennyi dolgozónak az év első két hónapjára, a részmunkaidősök ennek arányos részét kapják meg. Március elsejétől pedig mindenki 8 százalékos alapbérfejlesztést kap, de ez nem lehet kevesebb 35 ezer forintnál. Ez azt jelenti, hogy mindenki nagyobb – akár 13-14 százalékos - emelést kap, akinek a bére jelenleg kisebb, mint 350 ezer forint – sorolta tovább a részleteket Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke. A cégnél eltöltött évekért eddig is többletpénzt kaptak a régi dolgozók, de ezt most megemelték és átnevezték Budapest pótléknak, amit majd valamennyi közszolgáltató cégénél alkalmazni akar a főváros. Minden BKV-nál töltött év 0,4 százalékkal emeli a hűséges alkalmazottak bérét. Az eddigi 180 ezer forintos cafetéria a megállapodás értelmében 200 ezer forintra nő és külön keretet hoznak létre a kulcsfontosságú szakemberek megtartására vagy épp megszerzésére. Azt is beleírják az egyezségbe, hogy év végén 16 ezer forint értékben ajándékutalványt kap valamennyi BKV-s dolgozó. A szerződés szövegét hétfőn véglegesítik és kedden írják alá. Ahogyan azt korábban megírtuk, a BKV vezérigazgatója hosszú ideig nem engedett az eredetileg összesen 8 százalékos béremelési ajánlatából, ami miatt a cég 15 százalékot követelő szakszervezetei kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek, vagyis elkezdték a munkabeszüntetés előkészítését. Ebben a helyzetben a munkaadó köteles tárgyalóasztalhoz ülni a szakszervezetekkel, az egyeztetésre hét nap áll rendelkezésre, s az érdekvédők csak ezután hirdethetnek sztrájkkészültséget. A tárgyalások külső közvetítők, mediátorok bevonásával folytatódtak és már a keddi második forduló elmozdulást hozott a holtpontról, a harmadik megbeszélésen pedig megszületett a megállapodás. Azt, hogy elmarad a BKV sztrájk, abból már sejteni lehetett, hogy Karácsony Gergely főpolgármester szerdán egy rádióműsorban arról beszélt, van még mozgástér a béremelésre a főváros költségvetésében. A legtöbb budapesti közszolgáltató cégnél még tartanak a bértárgyalások, de nemcsak ebben a körben, hanem az állami tulajdonú vállalatoknál is ezt az egyezséget várták, hogy továbbléphessenek. A kormány ugyanis eddig nem tett le semmilyen ajánlatot a vasúti, közúti tömegközlekedésben, a postánál és a víziközmű cégeknél dolgozók fizetésének javítására.                                                            
Frissítve: 2020.02.21. 16:41

Az akadémiai kutatóintézetek vagyonát vizsgálta az ÁSZ, miközben azoknak nincs is saját vagyonuk

Publikálás dátuma
2020.02.21. 13:55

Fotó: Népszava
Az Állami Számvevőszék szerint tizenötből tíz kutatóintézet nem gazdálkodott megfelelően, a Magyar Tudományos Akadémia beszámolói szerint viszont az intézetek nemcsak hogy megőrizték, de még gyarapították is az általuk használt vagyont.
Megőrizték-e vagyonukat az akadémiai kutatóintézetek? – erre a kérdésre fókuszált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik legutóbbi vizsgálata, melynek eredményeit pénteken, sajtótájékoztató keretében hozták nyilvánosságra. Kiderült: az ÁSZ szerint 2016-2018 között a tizenötből mindössze három kutatóintézet vagyongazdálkodása volt megfelelő, két további intézet gazdálkodása pedig 2018 végére javult. Így összesen tíz kutatóintézet vezetőjének fogalmaztak meg javaslatot, hogy 30 napon belül készítsenek intézkedési tervet a hiányosságok, szabálytalanságok kiküszöbölésére. Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője az eredményeket összegző előadásában elmondta: négy kutatóintézetnél nem került sor az előírások szerinti számviteli szabályozások megalkotására, így például nem volt biztosított, hogy a szervezet éves beszámolóját megbízható könyvvezetés támassza alá. Két intézetnél nem gondoskodtak a gazdálkodási jogkörök gyakorlására jogosultak – és aláírásmintájuk – naprakész nyilvántartásáról. Hét kutatóintézetnél nem készült az előírásoknak megfelelő leltár, három kutatóintézet pedig nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal, vagyis SZMSZ-szel. Holman Magdolna ÁSZ-főtitkár elmondta, az ellenőrzést indokolta a kutatóintézetek költségvetési támogatása – ami 2016-2018 között 45 milliárd forint volt – illetve a kutatóintézeti vagyon nagysága, ami 2018 végén 87 milliárd forintot tett ki. Csakhogy a kutatóintézeteknek nem rendelkeznek saját vagyonnal, hanem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi vagyonával gazdálkodnak. Az Akadémia pedig – az MTA-törvény szerint – feladatai ellátása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az MTA Alapszabálya határozza meg (az Akadémia vagyonába tartoznak ingatlanok, immateriális javak – mint a szellemi tulajdon –, tárgyi eszközök, pénz, befektetések). Az MTA vagyona tehát nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény és az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá. Vagyis az ÁSZ legfeljebb azt vizsgálhatná a köztestületi vagyonnal való gazdálkodásnál, hogy a közpénzből szabályosan szerezte-e be az MTA irányítása alá tartozó kutatóközpont a működéséhez szükséges eszközöket. Ahogy azt például az egyházi intézményeknél teszik. Az egyházi fenntartású intézmények – például iskolák, egyetemek, kórházak – ugyancsak jelentős mennyiségű közpénzt kapnak közfeladataik ellátására, vagyongazdálkodásukat mégsem vizsgálja az ÁSZ, csak azt, hogy a közpénzből beszerzett eszközök beszerzése szabályszerű volt-e. Az MTA esetében egyébként az ÁSZ-jelentések sem fogalmaznak mindig egyértelműen: az egyik jelentésben azt írják, hogy a kutatóközpont saját vagyonával gazdálkodott, míg a másikban azt, hogy az MTA által használatba adott vagyonnal gazdálkodott. Arra az újságírói kérdésre, a köztestületi vagyon közvagyonnak számít-e, Holman Magdolna úgy válaszolt: tán magánvagyonnak kellene számítson? Szerinte az MTA kutatóintézetei közpénzt kapnak és közfeladatot látnak el, így vagyonuk közvagyonnak minősül. Egyébként olyan fogalom, hogy „közvagyon”, nem is létezik a magyar jogrendben: a nemzeti vagyonról szóló és az állami vagyonról szóló törvény állami vagyont, önkormányzati vagyont és magánvagyont különböztet meg. Az MTA köztestületi vagyona egy tudós közösség vagyona, amit a jogalkotó szándékosan emelt külön, hangsúlyozva a tudományos kutatások függetlenségét. Az is érdekes, hogy a közvagyon fogalmát csak az MTA-val összefüggésben használják az ÁSZ-jelentésekben. Az MTA közgyűlési beszámolói egyébként ellentmondanak az ÁSZ-nak: ezek szerint a kutatóközpontok nemcsak megőrizték, de gyarapították is az általuk használt vagyont a vizsgált időszakban. Az ingóságok (gépek, berendezések, tárgyi eszközök) bruttó értéke 61 milliárd forint volt, ez 24 százalékkal magasabb érték, mint a 2016. évi. A kutatóközpontok által használt épületingatlanok értéke pedig 16 százalékkal magasabb (29 milliárd forint), mint 2016-ban. Az adatok a Magyar Államkincstár elszámolási rendszerében készült, többszörösen ellenőrzött költségvetési beszámolókból származnak, amelyeket az Országgyűlésnek is benyújtanak, és eddig semmi kifogás nem volt ellenük. Ismert, a kutatóintézetek már nem az MTA-hoz tartoznak, 2019. szeptemberétől a nagyobb kormányzati kontrollt biztosító Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alatt működnek. Az intézetek elcsatolása mellett – eddig – nem tudott szakmai érvet felhozni a kormányzat. A sajtótájékoztatón kiderült: az ÁSZ-jelentéseket az MTA-nak már meg sem küldték. 
Szerző

Online konzultációt indítanak az ellenzéki összefogásról Gyurcsányék

Publikálás dátuma
2020.02.21. 13:24
A baloldali összefogás 2018 március 15-i gyűlése a Fővám téren
Fotó: Népszava
„Az ország kicsivel több mint fele most már arról beszél, hogy hogyan váltsuk le a Fideszt” – közölte a DK elnöke.
„Konzultációt indítunk, megkérdezzük az embereket, hogy milyen összefogást szeretnének 2022-ben” – közölte Gyurcsány Ferenc a Facebook-oldalán. A DK elnöke a közösségi oldalon közzétett videóban kiemelte: „az ország kicsivel több mint fele most már arról beszél, hogy hogyan váltsuk le a Fideszt”. „Azt már tudjuk, hogy valamilyen módon együtt kell működni mindenkinek, aki a Fidesszel szemben áll. Na, de hogyan? Ezt kellene megbeszéljük, mert ez nem a pártok ügye, hanem a közös ügyünk” – tette hozzá, és azt mondta, online konzultációt indítanak, hogy az emberek mondhassák el, mit csináljanak az ellenzéki pártok.
Szerző