sztrájk;BKV;béremelés;

- Nem lesz BKV sztrájk

Megszületett a fővárosi közlekedési dolgozók béremeléséről a megállapodás.

Átlagosan 10 százalékos alapbéremelést, nagyobb cafetéria juttatást és több pótlék emelését is tartalmazza az a megállapodás, amely pénteken létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat vezetése és a cégnél működő három meghatározó szakszervezet: a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ), a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) között. A szerződést szövegezik és kedden írják alá a felek, de Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy az érdekvédők már most felfüggesztik a sztrájk előkészítését.

A megállapodásban rögzítik, hogy a BKV egységesen 60 ezer forintot ad valamennyi dolgozónak az év első két hónapjára, a részmunkaidősök ennek arányos részét kapják meg. Március elsejétől pedig mindenki 8 százalékos alapbérfejlesztést kap, de ez nem lehet kevesebb 35 ezer forintnál. Ez azt jelenti, hogy mindenki nagyobb – akár 13-14 százalékos - emelést kap, akinek a bére jelenleg kisebb, mint 350 ezer forint – sorolta tovább a részleteket Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke.

A cégnél eltöltött évekért eddig is többletpénzt kaptak a régi dolgozók, de ezt most megemelték és átnevezték Budapest pótléknak, amit majd valamennyi közszolgáltató cégénél alkalmazni akar a főváros. Minden BKV-nál töltött év 0,4 százalékkal emeli a hűséges alkalmazottak bérét. Az eddigi 180 ezer forintos cafetéria a megállapodás értelmében 200 ezer forintra nő és külön keretet hoznak létre a kulcsfontosságú szakemberek megtartására vagy épp megszerzésére. Azt is beleírják az egyezségbe, hogy év végén 16 ezer forint értékben ajándékutalványt kap valamennyi BKV-s dolgozó. A szerződés szövegét hétfőn véglegesítik és kedden írják alá.

Ahogyan azt korábban megírtuk, a BKV vezérigazgatója hosszú ideig nem engedett az eredetileg összesen 8 százalékos béremelési ajánlatából, ami miatt a cég 15 százalékot követelő szakszervezetei kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek, vagyis elkezdték a munkabeszüntetés előkészítését. Ebben a helyzetben a munkaadó köteles tárgyalóasztalhoz ülni a szakszervezetekkel, az egyeztetésre hét nap áll rendelkezésre, s az érdekvédők csak ezután hirdethetnek sztrájkkészültséget. A tárgyalások külső közvetítők, mediátorok bevonásával folytatódtak és már a keddi második forduló elmozdulást hozott a holtpontról, a harmadik megbeszélésen pedig megszületett a megállapodás. Azt, hogy elmarad a BKV sztrájk, abból már sejteni lehetett, hogy Karácsony Gergely főpolgármester szerdán egy rádióműsorban arról beszélt, van még mozgástér a béremelésre a főváros költségvetésében.

A legtöbb budapesti közszolgáltató cégnél még tartanak a bértárgyalások, de nemcsak ebben a körben, hanem az állami tulajdonú vállalatoknál is ezt az egyezséget várták, hogy továbbléphessenek. A kormány ugyanis eddig nem tett le semmilyen ajánlatot a vasúti, közúti tömegközlekedésben, a postánál és a víziközmű cégeknél dolgozók fizetésének javítására.                                                            

Az Állami Számvevőszék szerint tizenötből tíz kutatóintézet nem gazdálkodott megfelelően, a Magyar Tudományos Akadémia beszámolói szerint viszont az intézetek nemcsak hogy megőrizték, de még gyarapították is az általuk használt vagyont.