Energiapóráz bármi áron

Publikálás dátuma
2020.02.22. 09:00

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
A kormány klíma- és levegővédelmi programjából is kimaradtak a lakás- és fűtéskorszerűsítési támogatások. Mintha a kabinet nem akarná, hogy csökkenjen a kiszolgáltatottság.
Mindent megtesz a kormány, hogy ne kelljen a lakosságnak energiahatékonysági támogatásokat adnia. Bár itt lehetne a legegyszerűbben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást (és ez lenne az egyetlen olyan támogatási forma, amely biztosan megtérülne), az Orbán-kabinet múlt vasárnap bejelentett klímavédelmi „akciótervéből” hiányoznak az otthonok hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszerek korszerűsítésére vonatkozó vissza nem térítendő támogatások, és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) utolsó verziójából is kihúzták a lakosság energiahatékonyság-növelő beruházásainak támogatását, miközben az elavult fűtés és a rossz fűtőanyag (lignit, vizes fa, lakossági hulladék) a legnagyobb légszennyező. A héten a Párbeszéd által összehívott budapesti szakmai fórumon hangzott el, hogy a klímavédelem területén a legnagyobb lépést a lakossági energiahasználat megváltoztatásával lehetne elérni. Ezt ráadásul a Fideszben is tudják: a párt mindmáig utolsó, 2010-es választási programjában az szerepel, hogy évente energetikailag korszerűsítik a lakásállomány 10 százalékát - vagyis 2020-ra az összeset –, ami az energiamegtakarítás révén megtérül, növeli a házak értékét, csökkenti a rezsit, és az ország környezetvédelmi vállalásait is megoldja. Ebből máig nem lett semmi, sőt a kormány a lakossági energiahatékonyságra kapott uniós pénzeket is átirányította a közszférába. Most az „klímavédelmi akciótervet” is úgy hirdette meg, hogy érthetetlen módon hiányzik belőle az otthonok energetikai korszerűsítésének támogatása. Miután az OLP-ből is kivették az erre vonatkozó részeket, egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormány ellenérdekelt a háztartások energetikai kiszolgáltatottságának csökkentésében.  

Csak a tétovázás biztos

A kormány leveszi a napirendről a levegőtisztaság-védelmi hatáskörök elvben március elsejétől hatályba lépő módosítását - közölte Szél Bernadett írásbeli kérdésére Orbán Balázs. A miniszterelnökségi államtitkár a pálfordulást nem indokolta.  A független képviselő felidézi: egy tavaly december 30-án közzétett kormányrendelet idén márciusi hatállyal a területileg illetékes járási hivataloktól a megyeszékhelyeken működő kormányhivatalok környezet- és természetvédelmi főosztályaihoz helyezte a szabályellenes lakossági hulladékégetéssel kapcsolatos hatósági feladatokat. Ezt ellenzi: szerinte érdemi fellépésre az önkormányzatok képesek, míg a módosítással az észlelés és lehetséges beavatkozás helyszínétől még távolabbi szintre kerül a hatáskör.  Magyarország immár évtizedes távlatban képtelennek bizonyult az uniós szállópor-határértékek betartására. Az évente emberéletek ezreit követelő szennyezés fő forrása a korszerűtlen lakossági fűtés, a rossz minőségű fűtőanyag és a települési hulladék törvénytelen elégetése. Az amúgy se javuló helyzeten a nemrég bejelentett, számos elvnek ellent mondó, centralizációs szándékú kormányzati lépés (amely a járási hivataloktól a sem megfelelő létszámmal, sem települési jelenléttel nem rendelkező kormányhivatalokhoz telepítené az ellenőrzési hatásköröket) még tovább ronthat. Szél Bernadett kérte a döntést megelőző szakvéleményeket és hatásvizsgálatokat. Úgyszintén tudakolta, milyen szervezeti rendben, hány fővel, milyen területi eloszlásban fogják a megyei hivatalok 3200 településen ellenőrizni a szabálytalan égetéseket, szennyezésnek kitett lakosság miként jelentheti az észlelt eseteket, lesz-e 24 órás zöld szám, mekkora lesz a stáb, milyen határidővel kell az érkezett bejelentéseket kivizsgálni és az észlelt légszennyezés ellen föllépni, és mi biztosítja az átláthatóságot.  Orbán Balázs szerint a járási hivatalok mellett szólna a gyorsabb és bizonyos szempontból hatékonyabb eljárás. A kormányhivataloknál ugyanakkor "jobban összpontosítható a szükséges szakismeret és emberi erőforrás" - véli az államtitkár. Az eltervezett átalakítás azonban nem fog megtörténni, a végrehajtás járási szinten marad - közli válaszában szűkszavúan Orbán Balázs.  A problémát három hete kürtölte világgá a Levegő Munkacsoport. Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek írt január végi levelükben úgy fogalmaznak: ha a módosítással párhuzamosan nem vezetnek be komoly intézkedéseket az érintett kormányhivatalok megerősítésére, alappal feltételezhető, hogy a változás tovább csökkenti a hatósági munka hatékonyságát. Különösen veszélyes lehet ez az szabályellenes háztartási égetés ellenőrzése és büntetése szempontjából. Közismert, hogy az országban igen elterjedt a műanyagok, olajos rongyok, bútorlapok, kezelt ablakkeretek és egyéb hulladékok – törvényellenes – égetése a háztartásokban és nyílt téren egyaránt. Ez a tevékenység az emberi egészségre különösen veszélyes: egyebek mellett rákkeltő anyagokat juttat a kül- és beltérbe. Erre vezethető vissza évi több százezer megbetegedés és több ezer idő előtti halál, óriási gazdasági károkkal és versenyképesség-romlással együtt. Tapasztalataik szerint az esetek több mint kétharmada felelőtlenségre és ismerethiányra vezethető vissza. A területi környezetvédelmi hatóságok illetékessége a megyére vagy még nagyobb területre terjed ki. A hivatal ügyintézőinek nincs helyismerete és közvetlen kapcsolata a helyi társhatóságokkal, így a rendőrséggel, katasztrófavédelemmel és közterület-felügyelőkkel. A területi szerveknél a törvénytelen égetések által megkívánt gyors, gyakran hivatali időn túli intézkedés sem életszerű - írta többek között a kancelláriaminiszternek a civil szervezet.   Bár az államtitkár láthatólag röstellte bevallani, a Levegő Munkacsoport jelzése, és annak nyomán a nyilvánosság valószínűleg jelentősen hozzájárult a kormány kurta-furcsa pálfordulásához. - Marnitz István

Kormányzati ködösítés légszennyezésügyben

Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) tervezetét a kormány még nem tárgyalta, a program előkészítésének folyamata során keletkező munkaanyagok pedig értelemszerűen nem tükrözik álláspontját - közölte Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, valamint a független Szél Bernadett írásbeli kérdéseire Nagy István agrárminiszter. A kormányzat azon dolgozik, hogy a magyar emberek és környezetük érdekében olyan levegőminőség-védelmi intézkedéseket fogadjon el és hajtson végre, melyek úgy csökkentik hatékonyan a légszennyező anyagok kibocsátását, hogy közben a magyar családokat sem hozzák nehezebb helyzetbe - tette hozzá. Sajtóinformációk szerint a kormány egyoldalúan kihúzta az OLP tervezetéből a lakossági energiahatékonyság növelését, azaz a fűtés korszerűsítését és az otthonok hőszigetelését célzó elemeket - hívta fel a figyelmet kérdésében Szél Bernadett. Ez annál is érthetetlenebb, mivel az OLP elsődleges célja az uniós előírásokat jelentősen túllépő és a magyar lakosság egészségét veszélyeztető finom szálló por csökkentése. Ennek fő forrása - közel 80 százalékos arányban - a lignitre, a barnaszénre, a rossz minőségű tűzifára és a települési hulladékra épülő korszerűtlen lakossági fűtés. Magyarországon levegőminőségi válsághelyzet van - érvel Szabó Tímea. Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően szennyezett a levegő, nemhogy Európán belül. Évente 16 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében az országban, forintmilliárdokba kerül az ezzel összefüggő a megbetegedések kezelése, még több veszteség a kieső munkanapok költsége - írja a párbeszédes politikus. Több mint 10 éve kötelezettségszegési eljárás folyik az ország ellen az uniós légszennyezettségi előírások be nem tartása miatt, ami ma már az Európai Bíróságon van. Hivatkozása szerint a Direkt36 úgy tudja, hogy tavaly év végén az elfogadás előtti utolsó lépésnél a kormány kihúzta a csomagból a tényszerű eredménnyel kecsegtető vállalások legnagyobb részét.  

Fa nélkül fáznak a legszegényebbek

Mára a 2011-ben bevezetett szociális tüzelőanyag-támogatás lett Magyarországon az egyetlen, kifejezetten lakásfenntartást segítő támogatási forma, miután a kormány megszüntette az energiaár-támogatást, 2015 márciusától pedig eltörölte a központi lakásfenntartási és az adósságkezelési támogatást is. A Habitat for Humanity Magyarország a Népszava kérésére áttekintette a programot, és összefoglalta javaslatait, amelyek a Habitat munkatársai szerint segíthetnék a szociális tüzelőanyag-támogatás mai rendszerének jobbá tételét.  A legfontosabbnak azt tartanák, ha létrejönne egy központi lakásfenntartási támogatás, ami a háztartások jövedelme és rezsiköltségei alapján nyújtana segítséget a kispénzű háztartásoknak. Reálisan egyelőre csupán a mostani szociális tűzifaprogram jobbítását lehet célul tűzni. A Habitat for Humanity Magyarország ebben a keretben is lát lehetőséget egy igazságosabb elosztásra. Mindenekelőtt azt javasolják, határozzák meg településenként a szilárd tüzelőanyaggal fűtő háztartások számát, ez alapján számolják ki, mennyi pénzt kaphat a falu vagy kisváros. Ha a rászorulók körét egységes elvek alapján központilag rögzítenék, az önkormányzatok csak a szétosztásért felelnének. A helyi szétosztásnál jobban figyelni kellene arra, hogy a rászorulók közül senki ne maradjon ki, be kellene vezetni egy jövedelemplafont.  Rendszeres panasz, hogy túl vizes a szétosztott fa, ezért olyan rendszert javasolnak, amiben a települések előző évben meg tudják venni a szükséges mennyiséget, így annak lenne ideje kiszáradni. Ez gazdaságosabb megoldás lenne, és a környezetet is kevésbé szennyezné.  Egészségügyi és környezetvédelmi megfontolásból nem támogatnák a lignit vagy szén beszerzését a program keretében. Elindítanának viszont egy kályhacsere-programot, hogy a hőt jobban megőrző berendezések kerüljenek a családokhoz, emellett pedig a segítségre szorulókat bevonnák a „Fűts okosan” kampányba.  A Habitat munkatársai minden olyan településen, ahol van brikett gyártására alkalmas mezőgazdasági vagy ipari hulladék, támogatnák ilyen brikettáló gépek beszerzését, mert amellett, hogy kevéssé környezetszennyező tüzelőanyagot tudnának így előállítani, néhány embernek munkát is lehetne adni vele. Végül pedig azoknak is kidolgoznának programot, akiknek nincs megtakarításuk, így most önerő híján esélyük sincs, hogy szigeteljék a házukat vagy kicseréljék a nyílászárókat. - Gulyás Erika
Szerző

A légszennyezés tömeggyilkosság - interjú Lukács Andrással

Publikálás dátuma
2020.02.22. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A környezetkárosítás leleplezésére hivatott hatóságok megerősítésének elmaradása bizonyítottan évi több tízezer honfitársunk idő előtti halálához vezet - véli Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A közlekedési szennyezés visszaszorítását viszont nem tartja pénzkérdésnek.
- A klímavédelem baloldali trükk, áltudomány, a háttérhatalom figyelemelterelése? - Muszáj ezt? - Bocsánat, ez a vezető kormánypárt főideológusainak egyre hangosabb véleménye. - Hülyeségekről ne beszélgessünk. Geofizikusként végeztem. Öt éven át tanultam, miként változik a Föld légköre, felszíne. Azóta is követem a szakmát. Fourier kétszáz éve rájött, hogy egyes gázok mennyiségváltozása nyomán változik a légkör hőmérséklete. A Nobel-díjas svéd tudós, Arrhenius 130 éve leírta a képletet, amivel ezt pontosan ki lehet számolni. A Föld államai tudósok kutatásai és figyelmeztetései nyomán számos világszintű megállapodást írtak alá. Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy az ipari forradalom óta a légköri felmelegedést szinte teljes egészében az emberi tevékenység okozza. Aki mást állít, az nem ért hozzá vagy hazudik. Azonban nemcsak a gázok miatt melegszik a légkör. Kevéssé ismert, hogy a főleg fűtésből és a dízeljárművekből származó, PM-nek nevezett apró részecskék, főképp a korom, a gleccserek és sarkvidék jegére ülepedve felerészt okai az olvadásnak. Pedig ezt a szennyezést hamar le lehetne csökkenteni. - Hogyan? - A fával fűtőket megfelelő eljárásokra kéne tanítani: például ne égessenek nedves fát. Azonnal le kell állítani a szinte csak a Mátrai Erőműnél bányászott, borzasztó fűtőértékű, rendkívül szennyező lignit lakossági értékesítését. Bár a kitermelt fűtőanyagnak csak 5 százaléka kerül a kályhákba, az erőműtől eltérően innen a szennyezés szűretlenül távozik. Érthetetlen, hogy maradt ki a tilalom az Energiastratégia végső változatából. További gond a szemétégetés. Bár ez tilos, a nyílt tüzeléseket is beleértve a lakosság harmada kisebb-nagyobb rendszerességgel elköveti. Budapest jó példáján felbuzdulva küzdünk az avarégetés országos betiltásáért. De a hatóságok se működnek, amit évtizedek óta jelzünk. Üdvözöljük, hogy a kormány talán nem gyengíti tovább a rendszert, de erősítésre lenne szükség. Ennek hiánya jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban mintegy 13 ezer ember élete rövidül meg átlag tíz évvel és százezrek betegszenek meg évente. A tétlenkedés tömeggyilkosság és a gazdasági kár is óriási. A kormányoknak nyilván nem céljuk a választópolgárok megölése, de tény, hogy egy erős, független hatóság komoly beruházásokat is leállíthat. Ugyanakkor az intézmények fejlesztéséhez szükséges évi néhány milliárd jelentéktelen a károk költségeihez képest. Évi pár millió forint helyett felvilágosításra is hasonló összeget kellene fordítani. - Miben segíti a felvilágosítás azt, aki télen a családját melegíti szeméttel? - A szemétégetés oka felméréseink szerint 70 százalékban a tájékozatlanság. A szegénység "csak" 30 százalékban felelős. A kerti gumiégetésre például semmiféle magyarázat nem lehet. Tudatosítani kell, hogy ez ugyanolyan gyilkosság, mint ha valaki leszúr egy embert. A rászorulókat pedig támogatni kell. Az elavult szilárd tüzelésű berendezéseket egy közepes stadion árából, százmilliárd forintból ki lehetne cserélni az egész országban. Az EU-n belül Magyarországon az egyik legrosszabb az épületek energiahatékonysága. Ma már a nyári hűtés miatt is fontos lenne a szigetelés. A hőségnapokon a halálozás 15-30 százalékkal nő. Állami támogatás nélkül nem megy, de pénz van bőven. Csak döntés kérdése. Az olyan állami nagyberuházásokat, mint például a stadionok, autópályák építése vagy a Vár kormányzati negyeddé alakítása, le kellene állítani. Vészhelyzet van. - Áder János szerint ez a szó csak a lángokban álló Ausztráliára használható. - Döntés kérdése, mit tekintünk vészhelyzetnek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018-as, a légszennyezés miatti, idő előtti halálozások arányát mutató listáján Magyarország helyezése az EU-n belül Bulgária után a második legrosszabb. Az elmúlt 16 évben 2,5-szörösére nőtt az asztmás gyerekek száma. Az a szülő, aki ezt nem tekinti vészhelyzetnek, nem tudom, miért vállal gyereket. - Zajlik a fogalmi vita Budapest 2030-ra ígért klímasemlegessége kapcsán. A kormány kissé cinikusan üdvözli Karácsonyék ötletét, várva, hogy dobatják ki tíz év alatt a fővárosiak összes kazánját és autóját. Mennyire tartja ön megvalósíthatónak az elképzelést? - Igaz, én is inkább 2050-ben gondolkodnék. A főváros üvegházhatású gázkibocsátásáért a fűtés 77, a közlekedés pedig 20 százalékban felel. Míg előbbi korszerűsítési költsége több ezermilliárd forint, a közlekedési szennyezés visszaszorítása politikai döntés kérdése és már 2-3 év alatt látványos eredményeket hozhat. Berlinben minden főút mellé az autósávok kárára védett kerékpársávot alakítanak ki. Másutt ritkítják a parkolóhelyeket és emelik a megmaradók díját. De az OECD-n belül nálunk az egyik legbőkezűbb a cégautók támogatása is. Ennek átalakítása brit példa nyomán szintén visszaszoríthatja a használatot. A Közlekedéstudományi Intézettel közösen készített tanulmányunk szerint az autózók Magyarországon a GDP 7-13 százalékának megfelelő támogatást kapnak, mivel nem fizetik meg az általuk okozott károkat. A gépjárművek idejük 97 százalékában állnak, elvéve a teret például a fáktól. Egymillió helyett bőven megoldható lenne a fővárosi közlekedés százezer autóval: jó tömegközlekedéssel, 20 ezer közgépjárművel, hagyományos és elektromos kerékpárokkal. Saját autó nélkül is élhető teljes élet. Nekem sikerült, pedig három gyereket neveltem fel, ráadásul Budapest vonzáskörzetében. - A e-autókról épp most húzzák le a keresztvizet, ami a gyártását, a hulladék-ártalmatlanítást és a felhasznált áram termelését is beleszámítva még talán szennyezőbb, mint a hagyományosak. - Azért az egészség szempontjából nem lényegtelen a szennyezés helye. És akadnak, akik már napelemről töltik. De az ügy az autóforgalom jelentős visszaszorítása nélkül valóban nem megoldható. - Most még úgy tankol a nép, mintha nem lenne holnap. Csodálom, hogy sikerült így 2018-ban, ha hajszállal is, de csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat. - Úgy, hogy szennyező ukrán meg szerb erőművektől vettünk áramot. Mint oly sok fogyasztási cikk esetében, itt is kitelepítettük a szennyezésünket a határokon túlra. - A kormány azt mondja, Brüsszel ne a szegényekkel - értsd: velünk - fizettesse meg az átállás árát, és emiatt ne nőjenek az energia- és élelmiszerárak. - A tényleges kár megtérítése, például az autózás árának emeléséből származó bevétel, nem maradna az államnál, azt vissza kell juttatni az emberekhez. Ha az állam nem fizetteti meg a költségeket, akkor a környezetszennyezést és a gazdagokat támogatja, hiszen a módosak szinte mindenből többet fogyasztanak, mint a szegények. Ezért tartjuk elhibázottnak a rezsicsökkentést is. Az embereknek ismerniük kell az energia tényleges árát. A rászorulókat pedig külön kell támogatni. Félreértés, hogy az éghajlatvédelmi intézkedések nekünk rosszak. Hogy ez csak egy brüsszeli kötelezvény. Nekünk is megéri, ha nem halunk meg, egészségesebben, kényelmesebben élhetünk, a magyar gazdaság versenyképessége pedig nő. Most zajlik a tagállamok közötti alku az uniós támogatások eloszlásáért. Magyarországon sok a pénz, csak korrupciós csatornákon, túlárazott látványberuházásokra, környezetpusztításra folyik el. Kész csoda, hogy a gazdag tagállamok társadalmi morgolódása dacára az EU még utal nekünk. - Budapest új vezetése meghallgatja a Levegő Munkacsoportot? - Igen, most is onnan jövök. - És a kormány? - Ott sokáig kevéssé tapasztaltunk fogadókészséget, bár az utóbbi időben mintha ez változna. Egy jelentős intézkedést harcoltunk ki, a tehergépkocsik kilométerarányos útdíját, ami kissé javította a levegőt. - A légszennyezést illetően a kormány vagy épp az ÁSZ anyagaiban csak rózsaszín adatsorokat látok. - A PM10-nek nevezett, 10 mikrométeres részecskék elleni küzdelem elmaradását már uniós bíróság tárgyalja. A kén-dioxid mennyisége lecsökkent, de a nitrogén-oxidok ügyében is zajlik kötelezettségszegési eljárás, csak a bírósági beadvánnyal Brüsszel megvárja a PM10-döntést. Az a kormányérv, hogy a terhelés nagy részét külföldről fújja ide a szél, hibás. Egyrészt mi is szennyezzük a környező államokat, másrészt a nagyon mérgező összetevők forrása túlnyomórészt helyi. - Milyen támogatásokból él a Levegő Munkacsoport? Ki kell tűzniük a hajtókájukra, hogy Soros-támogatta szervezet? - Nem. Soros nem támogat bennünket, de az EU és a német kormány igen. Úgyhogy, bár tiltakozunk a civilek megbélyegzése ellen, kiírtuk a honlapunkra, hogy "külföldről támogatott szervezet a belföldi tiszta levegőért". De most, tíz éve először, a magyar kormány is megbízott bennünket egy munkával.

Névjegy

A 68 éves Lukács András a Levegő Munkacsoport elnöke, az Európai Zöld Költségvetés Szövetség egyik alelnöke. A Moszkvai Földtani Egyetemen szerzett geofizikusi diplomát 1975-ben. Az 1988-ban alakult Levegő Munkacsoport egyik alapítója, 1995 óta elnöke. 2017-ben Justitia Regnorum Fundamentum Díjat kapott az alapvető jogok biztosától a környezetvédelemben, így elsősorban a levegőminőség javításáért közel három évtizeden át folytatott kiemelkedő munkásságáért és a fenntartható költségvetéssel kapcsolatos tevékenységéért.

Szerző

A sportcélok mozgatják a költségvetést is: eddig már 59 milliárdos pluszkiadásról döntött a kormány

Publikálás dátuma
2020.02.22. 07:00
Tavaly még nem számoltak vele, idén már fizetni kell a kézilabdacsarnok építését Tatabányán
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Két hónap alatt tetemes összeget adott a kabinet nem tervezett feladatokra, a legtöbb pénz a versenysport támogatására és sportcsarnokokra jutott.
Az idei költségvetést a parlament tavaly júliusban fogadta el, így mire hatályba lépett némileg el is elavult, így a kormány a korábbi évek hagyományait követve különböző határozatokkal szabja át a törvényt. Az idei büdzsével azonban a szokottnál nagyobb a baj, ugyanis a kormány is elismerte, hogy az részben elhibázott makropályára épül. Egy évvel ezelőtt februárban kezdte meg a Pénzügyminisztérium (PM) 2020-as költségvetést számolni 2,8 százalékos inflációval és négy százalékos gazdasági növekedéssel, bár már akkor lehetett tudni, hogy az előbbit alaposan alul, az utóbbit pedig némileg felültervezték.    Bár a költségvetés makrogazdasági felülvizsgálata várat magára – erre vélhetően csak áprilisban, a konvergencia program benyújtásakor kerít sor a pénzügyi tárca –, kisebb kiigazításokat már most eszközölt a kormány a 2020-as büdzsében. Eddig a kabinet mintegy 59 milliárd forintot csoportosított át és további tízmilliárdok kifizetésére vállalt kötelezettséget. Ezek mind olyan tételek, amelyek nem szerepelnek valamilyen okból a költségvetési törvényben, leginkább azért, mert a kiadási igény a büdzsé tavaly júliusi elfogadása után merült fel. Az előre nem látható kiadásokra a kormány külön tartalékot képzett – az idén erre 110 milliárdot különítettek el, de gyakran a maradványpénzekből vagy épp a beruházási tartalékból vesznek el pénzt. Az idei extra kiadások között eddig toronymagasan a sportköltések vezetnek: csak a versenysport támogatására 8,1 milliárd forintnyi pluszpénzt kapott az emberi erőforrás tárca (EMMI) minden különösebb indoklás nélkül, így nem tudni, hogy egy hónapnyi gazdálkodás után miért szorul külön támogatásra épp ez a terület. Az elfogadott törvényben 10,8 milliárd forint volt erre a célra elkülönítve, illetve további 3,1 milliárd forint a „versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatásra” - így most ez az előirányzat legalább 40 százalékkal emelkedett. A sportkiadásoknak ezzel nincs vége, ugyanis a debreceni sportcsarnok felújításra 760 milliót utalt ki a kormány a beruházási alapból a 2022-es kézilabda Európa Bajnokság miatt. Ennél is nagyobb összeget, összesen 3,8 milliárd forintot költenek az idei labdarúgó Eb budapesti eseményeinek megrendezésre. Emiatt már tavaly tízmilliárd forint értékben indítottak fejlesztéseket azt követően, hogy átadták az  esemény fő helyszínének számító Puskás Stadiont. A stadion idei működtetésre 1,8 milliárd forintot különítettek el, ugyanis ezzel sem számoltak a 2020-as büdzsében. További 33 milliárdot csoportosítottak át a beruházási alapból, amiből 5,77 milliárd ment csepeli atlétikai stadionra, 2,6 milliárd  tatabányai kézilabdacsarnokra, 2,8 a szegedi kézi csarnokra, és 2,2 milliárdot pedig a Honvédelmi Sportközpontokra irányítottak át.  Az év eleji pénzosztás másik nyertese a Magyar Falu Program. A kormány településfejlesztési elképzeléseinek támogatására 50 milliárd forintot tervezetek a büdzsében, amit már február elején megfejeltek a tartalékokból öt milliárd forinttal. A januári pénzeső nyertese a Magyar Honvédség is, amely beruházásokra 3,8 milliárd forintnyi pluszpénzt kapott – ám ez csepp a tengerben, hisz az idei beruházásokra 176 milliárd forint áll a hadsereg rendelkezésre. A Beruházási Alapból tanterem fejlesztésre 8 milliárdot, tornaterem építésre pedig további egymilliárdot szavaztak meg, így végső soron kilenc milliárd jutott az év eleji pénzesőből a közoktatás fejlesztésre, ami nagy szó, mert a legritkább esetben költik ezen tartalékokat az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésre.  

Ragaszkodik a téves számokhoz a kormány

Varga Mihály pénzügyminiszter alig pár napja szánta rá magát, hogy a kormány növekedési előrejelzését 3,5 százalékra vegye vissza, ugyanakkor a 2,8 százalékos inflációs előjelzéshez nem nyúltak, annak ellenére, hogy hónapok óta magasabb - 3,5 százalékos éves – pénzromlást vár a Magyar Nemzeti Bank is. A PM késlekedésnek oka feltehetően az volt, hogy alig egy hónapja januárban emelték a nyugdíjakat 2,8 százalékkal, és ezután politikailag nehezen lenne eladható az inflációs előrejelzés emelése, miközben a kormány sorra veri vissza magasabb nyugdíjemelést sürgető politikai nyilatkozatokat. A költségvetés átírására ennek ellenére nem lesz szükség, egyrészt mert a tervezetnél lényegesen - akár egy százalékponttal magasabb - infláció növeli az adóbevételeket, ám ha ez nem ellensúlyozná az lassabb növekedést, akkor zárolják az Országvédelmi Alap egy részét, amelyben 378 milliárdot különítettek el épp az ilyen tervezési kockázatokra gondolva. A zárolás persze némileg fájhat a kormánynak, hisz ha minden az eredeti terv szerint haladna, akkor ezt a 378 milliárdot az utolsó fillérig elkölthetnék. 

Szerző